E cikk írásakor, január közepén már csak 2-3 hét választ el minket attól, hogy megjelenjen a fiatal gazda pályázat végleges formája. A gazdaságátadási kiírás tervezetére azonban még várni kell. Pályázatírók, szakértők véleményét kérdeztük a készülő támogatásokról. Jó hír, hogy a bennfentesek szerint lesz idő a két kiírásról felelősségteljesen dönteni. Sőt, az sem biztos, hogy az egyik választása kizárja a másikat.
Az előfinanszírozás terhe
Az általunk elért szaktanácsadóknak, pályázatíróknak mindkét konstrukcióról van véleményük. Mivel a fiatal gazda pályázatról sokkal többet tudunk, ezzel kezdjük. A kiírás legnagyobb újdonsága a kötelező beruházás elvégzése. A pályázótól megkövetelt 10–50 ezer STÉ-üzemméret és az öt éven belüli gazdálkodói múlt pedig azt hangsúlyozza, hogy semmiképpen nem kezdőket várnak a kiírásra, hanem olyanokat, akiknek már van szakmai tapasztalatuk, és megalapozott fejlesztési tervekkel rendelkeznek.
„Ez sokakat meglep. A korábbiakhoz képest nagyobb a kezdő üzemmérettel szembeni elvárás, másokat pedig visszatart a kötelező beruházás előfinanszírozási terhe. Bács-Kiskunban nem jellemző, hogy felesleges milliók lapuljanak a fiatalok bankszámláján…” –halljuk egy térségi pályázatírótól, aki nem vár tömeges jelentkezést. A 14,6 millió forintos átalánytámogatásból az első körben csak 7,3 milliót lát a pályázó, miközben egy legalább 15 millió forint összköltségű beruházást várnak el tőle. Igaz, ehhez 70%-os támogatási hányad kapcsolódik, de a beruházás előfinanszírozása további minimum 8 millió forintot igényel.
Az átalánytámogatás további részletei a működtetési időszak második (30%), harmadik (10%) és negyedik évében (10%) érkeznek, szemben a korábbi gyakorlattal, amikor a fiatal azonnal hozzájutott a támogatás 90%-ához. Viszont az üzleti terv végrehajtását a támogatási döntéstől számított 9 hónapon belül el kell kezdenie, a beruházásra kapott pénz 10%-ával 12 hónapon belül el kell számolnia, és 24 hónapon belül meg kell valósítania a vállalásokat. Aki csak eszköz beszerzését vállalta, az a 12. hónapra teljes elszámolással tartozik.
Másrészt könnyebbség, hogy a belépő üzemméretet nem kell tovább növelni a működési időszak alatt. Az elvárás az, hogy a támogatás 4. lezárt gazdálkodási évében a fiatal gazda mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelme elérje legalább a támogatási kérelem benyújtási évében érvényes kötelező bérminimumot. A pályázatírók szerint ez nagyon barátságos feltétel. Akinek van gazdálkodói múltja és egy támogató családi háttere, az a belépési feltételek teljesítése után könnyen veszi ezt az akadályt.
Nem növekedni, hanem fejlődni kell
Harcsa Marietta szerint a 70%-os beruházási támogatás azt jelenti, hogy viszonylag kevés önerővel nagy beruházási értéket lehet teremteni, de mivel nem kötelező üzemméretet növelni, a fejlesztések az értékteremtést szolgálhatják. „Négy célterület közül lehet választani, ezek az állattartási és a kertészeti technológia beszerzése, valamint az ültevénytelepítés és a szárító-tároló beruházás. Nálam inkább a kertészek érdeklődnek, de mindenki megtalálja a maga fejlesztési célját. Sokan még mindig meglepődnek azon, hogy az ingatlan vagy a használt gép vásárlása nem finanszírozható, pedig ilyen nem volt, és nem is lesz. A lényeg az, hogy a gazdaság hatékonyságban, értékteremtésben fejlődjön. Szakmai oldalról nézve ezért nagyon jónak látom ezt a kiírást” – vélekedik a Pest vármegyei szaktanácsadó.
A beruházáshoz kapcsolódó támogatás 10,5–75 millió forint közötti összeg lehet, ami a 70%-át teheti ki a költségeknek. Tehát egy minimum 15, maximum 107 millió forint összértékű beruházást lehet végrehajtani a pályázat segítségével. Ha a maximumhoz közeli összeget vesszük, akkor egy 100 millió forintos értékhez 30 millió forint saját tőkével kell rendelkezni, ami tovább csökkenthető a 14,6 millió forintos átalánytámogatással. Tehát mindössze 15 millió önerővel végrehajtható egy 100 milliós nagyságrendű beruházás.
Ez így remekül hangzik, de mint fentebb láttuk, saját tőke híján az időfaktor, azaz a támogatás utófinanszírozása problémát okozhat. Győr-Moson-Sopron vármegyében Weisz Miklós rámutat: „A támogatás előfinanszíroztatható a bankok által, sőt, ennek kamatai is kedvezményesek lesznek. Azt gondolom, hogy ez egy nagyvonalú ajánlat, és akkora összegről van szó, amiből már értelmezhető méretű projektek indíthatók.” A szaktanácsadó jó ötletnek tartja a kötelező a beruházást, mivel távol tartja a kalandorokat az ágazattól, és úgy véli, ennyi pénzből kertészeti és állattartási vonalon is előre lehet lépni. Kisebb építések és technológiai elemek beszerzése mindenképpen megvalósítható belőle, ültetvény is telepíthető ennyiből, bár ennek víztakarékos öntözése hosszadalmas tervezési-engedélyezési folyamattal jár.
Az alábbi célterületek közül egy és csakis egy beruházási cél választandó:
állattartási beruházások (építés, technológia, gépek, eszközök);
kertészeti beruházások (építés, gépek, fagykárvédelem, post harvest technológia);
terménytisztítás, -tárolás (építés, korszerűsítés);
ültetvénytelepítés víztakarékos öntözéssel (gyógy- és fűszernövény, gyümölcs, szőlő).
Továbbá beszerezhető egy új traktor legfeljebb 15 millió forint támogatással, és egy darab szállítójármű legfeljebb5 millió forint támogatással.
Az értékelés során az állattenyésztőket/kertészeteket részesítik előnyben (max. 12 pont), emellett a felsőfokú/agrárdigitalizációs szakképzettséget jutalmazzák (max. 10 pont), továbbá az ökogazdálkodásért, termelői csoportért, hátrányos térségért, minőségbiztosításért kapható még pár pont az elérhető 40-hez. A nők eggyel több pontot kapnak, mint a férfiak.
Mucsi Nikolett azt hangsúlyozza, hogy valóban csak a kisebb építésekre és technológiai elemek beszerzésére futja 100 millióból, hiszen pusztán egy istálló ennyibe kerül. „A pályázat a magasabb hozzáadott érték – pl. egy jövedelmezőbb kultúra vagy technológia – felé tereli a gazdálkodót, megvalósítson egy post harvest beruházást, vagy fejlessze a tartástechnológiát. A méretugrásra nem lesz módja. Kicsit bosszantó, hogy a célok közül választani kell: vagy ültetvényt telepítünk, vagy post harvestet fejlesztünk, holott logikusan egyszerre mindkettőt kellene.”
A Csongrád-Csanád vármegyei szakember azt tapasztalja, hogy a helyi fiatalok közül egyre többen próbálkoznának meg az állattartással, míg a benne lévő öregek kiszállnának belőle. Ez egy szerencsés konstelláció, mert valódi generációváltáshoz vezet. Az induló gazdák többsége húsmarha- és juhtartás felé kacsintgat, export- és réspiacokat célozna meg vele. „A fiatalok most hisznek abban, hogy kemény munkával ezekben az ágazatokban előre lehet jutni. A kertészeti ágazatban kisebb ambíciókat látok. Ott érezhetően nagy szaktudás és piacismeret szükséges a sikerhez, emellett nagy tőkét kockáztat vele az ember.”
Fiatal ÉS gazdaságátvevő
Mucsi Nikolett – a kollégáihoz hasonlóan – kiemeli, hogy felfokozott várakozást érez a gazdaságátadási támogatással kapcsolatban, melynek tervezete még nem ismert „Abban a kiírásban fog megjelenni az a klasszikus jövedelempótló, nagy összegű átalánykifizetés, amit sokan a fiatal gazda pályázattól vártak, és amire megváltásként számítanak. Kíváncsi vagyok rá, hogyan fogják lereagálni a gazdaságátadók azt, hogy most valóban ki kell szállniuk a termelésből, nem elég szétírni a vagyont a családban…”
„Éppen ez a legfőbb újdonság a gazdaságátadásban: úgy hoz valódi generációváltást, hogy közben az üzem nem darabolódik. Már sokkal korábban szükség lett volna egy ilyen pályázatra” – jegyzi meg egy Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei szaktanácsadó. Hozzáteszi: sok fiatal, aki az elmúlt évtizedben elvándorolt a térségből, visszatartható lett volna, ha lát perspektívát a gazdálkodásban. „Így viszont a kiöregedő gazdák, elsősorban kertészek győzködik a gyermekeiket, hogy legalább a fiatal gazda pályázaton induljanak. Azt gondolom, hogy így is kevesebben fognak rá jelentkezni, mint az előző pályázati körökben.”
A kiíró kétezer nyertessel számolt. A tervezet szerint a pályázat első benyújtási időpontja 2025. április 8. lesz, az utolsó pedig 2025. december 1., összesen négy szakaszra bontva. A gazdaságátadás szintén áprilisban indulhat. Cseh Tibor András, a MAGOSZ főtitkára tanácsadóként bábáskodik a pályázatok megszületésénél, ezért komolyan kell venni, ha azt mondja: mégsem kell izgulni, lesz idő választani a két kiírás között, sőt, az sem biztos, hogy választani kell.
„Nagy nyitottságot érzek a kormányzat részéről a gazdaságátadás ügye iránt. A jogi akadályok már mind elhárultak, és a folyamat teljes egészében adó- és illetékmentessé vált. Már csak néhány technikai kérdést kell tisztáznunk, és a várakozásaink alapján márciusban megjelenik az összegeket is tartalmazó tervezet. A fiatal gazda pályázat is nyitva lesz még, így semmiről nem késtünk le. Sőt, nem tartom kizártnak, hogy a gazdálkodóknak választaniuk sem kell a két kiírás között. Mi azt javasoljuk, hogy a két pályázat ne zárja ki egymást.”
Cseh Tibor szerint az érdeklődés sokkal nagyobb a gazdaságátadás iránt, mint arra a KAP Stratégiai Terv összeállításakor számítottak. Emiatt a tervben szereplő támogatási összegek vélhetően csökkenni fognak. (Az eredeti elképzelést ebben a cikkben foglaltuk össze a MezőHír honlapján: Gazdaságátadás vagy induló gazda támogatás?). Másrészt a kifizetések arányos csökkentésével elérnénk azt a társadalmi célt, hogy sokan részesülhetnek a generációváltást célzó forrásból – hiszen ezt volt a kiíró célja –, érvel a szakember. A kisebb dotációt pedig részben kompenzálná, ha a két pályázat nem ütné egymást.
Az átvevőtől megkövetelt üzemméretet szintén át kell gondolni, mivel ez a feltétel az őstermelők családi gazdaságának (ŐCSG) tagjait kizárná a megcélzott fiatalok közül. „Erre a problémára a kisüzemi pályázatban alkalmazott megoldást javasoljuk: ne az előző, lezárt, teljes üzleti évre követeljük meg az üzemméretet, hanem legkésőbb a pályázat benyújtásának idejére.”
Ki számít fiatalnak?
1. Az, aki a támogatási kérelem benyújtásakor a 18. életévét betöltötte, de 40. életévét nem;
2. mezőgazdasági jellegű végzettséggel vagy 2 év szakmai gyakorlattal rendelkezik;
3. legfeljebb 5 éve alapított mezőgazdasági üzemet vezet, melynek mérete 10–50 ezer STÉ közötti;
4. vagy ilyen személyként egy mezőgazdasági céget vezet;
5. maga a vállalkozás sem működik 5 évnél régebben;6. a cég és a benne ténylegesen ellenőrzést gyakorló fiatal együttesen 10–50 ezer euró STÉ értékű üzemmérettel rendelkezik
Gönczi Krisztina
