A klímaváltozás nyertesei

A paradicsom kártevői, élükön a paradicsom-sarlósmollyal mint régi-új kártevővel

A globális klímaváltozás elősegíti a melegkedvelő (szubtrópusi) idegenhonos fajok megjelenését és megtelepedését a Kárpát-medencében. Mindenki közös feladata, hogy odafigyeljünk az ökológiai lábnyomunkra, és a legkisebb negatív hatást gyakoroljuk a környezetünkre, így a klímánkra. Jogszabály által is tiltott, de jól felfogott saját érdekünk is, hogy semmilyen idegenhonos növényt vagy állatot, de ezeknek semmilyen részét se hozzuk haza a nyaralásból. Ez a növényi magvakra is vonatkozik.

A legtöbb kártevő a felelőtlen emberi tevekénység által került be a földrészünkre, így hazánkba. Tegyünk azért, hogy kevesebb inváziós faj telepedjen meg itthon, mert ezzel sok bosszúságtól és költségtől kímélhetjük meg magunkat.

A paradicsom eredete

Dél- és Közép-Amerikában őshonos, a burgonyafélék családjába tartozik (Solanum lycopersicum). Így a többi burgonyafélével sok közös kártevője és kórokozója van. A paradicsomot a világ 160 országban termesztették, ez tehát az egyik legnépszerűbb és a legnagyobb menyiségben termelt zöldségnövény. 2021-ben világszerte összesen 190 millió tonna paradicsomot termesztettek. A paradicsomot jellemzően nyersen fogyasztjuk, de számos fajta van, amely kifejezetten konzerválásra, illetve aszalásra alkalmas. Ebből adódóan nagyon sok fajtája van, és így sokféleképpen felhasználható.

Paradicsomtermesztési kisokos

A paradicsomtermesztés nagyon sok emberi kézi munkát igényel. A nevelésre, ápolásra ráfordított idő és energia csak akkor térül meg, ha a termés mennyisége és minősége megfelelő lesz. Amennyiben fűtött termesztőberendezésekben (1. kép) termesztik, a mi klímánk mellett az üvegházakban meghosszabbítható a vegetációs időszak, illetve tavasszal korábban lehet paradicsomot szedni.

Az üvegházban termesztett paradicsom növényvédelme nem nélkülözheti a kártevők természetes ellenségeinek a betelepítését (2. kép). Ezzel a technológiával nagyon alacsony szintre tudjuk szorítani a peszticidek használatát. Így az előállított paradicsom szermaradványoktól mentes lesz, ezáltal egészségesebb is.

Növényvédelmi kihívások a paradicsomtermesztésben

A paradicsom fontos zöldségnövény, éppen ezért kiemelt figyelmet kell fordítani a védelmére. A károsítók elleni védekezés elengedhetetlen, ugyanis egyre több van ezekből a fajokból a paradicsom csírakorától kezdve. A zárt termesztőberendezésben fontos, hogy a szaporítóanyaggal se kerüljön be kártevő vagy kórokozó, így könnyebb lehet a dolgunk, mint a szabadföldön. Ez utóbbi esetében jelentős és nehezen leküzdhető ellenfél az ázsiai márványospoloska (Halyomorphahalys) és a zöld vándorpoloska (Nezara viridula) idegenhonos poloskafajok (3. kép).

Ezeknek a poloskafajoknak nemcsak lárvái, hanem a kifejlett egyedei is súlyos minőségi kárt okoznak. A szívogatásuk helyén elhalnak a sejtek, a paradicsom foltos és így eladhatatlan lesz. A gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera) is a klímaváltozás nyertese. Ez a kártevő lepkefaj 20 évvel ezelőtt még nem tudott a Kárpát-medencében áttelelni. Ma már kora tavasszal is találkozhatunk a kikelt lepkékkel, ezért a kártételük is sokkal korábban jelentkezik, így a lepke a paradicsomtermesztés egyik legnagyobb kártevőjévé vált. A hernyó elsősorban a termést károsítja (4. kép), amely utána fogyaszthatatlan, így már értékesíteni sem lehet.

A rágás helyén kórokozók is megtelepednek a termésen. A hernyó kényszerűségből a paradicsom egyéb részeit is fogyaszthatja (5. kép).

Zárt rendszerek kártevői

A zárt termesztőberendezésekben termesztett paradicsom egyik legtöbb mennyiségi és minőségi kárt okozó lepkéje a paradicsom-sarlósmoly (Tuta absoluta), amelyről 2011 óta tudjuk, hogy Magyarországon is jelen van. A megtelepedés első éveiben csak az üvegházakban tudott áttelelni, de ma már szabadföldön is képes erre. Mint számos kártevő esetében, itt is fontos szerepet játszik az előrejelzés (6. kép).

A paradicsom-sarlósmoly előrejelzésére kiváló szexferomoncsapda áll a gazdálkodók rendelkezésére. Az áttelelt imágók már május végén megjelennek, és a párosodás után a nőstények lerakják a petéiket. Egy nőstény akár 150 petét is le tud rakni. Ilyenkor még csak a zárt termesztőberendezésekben repülnek. Szabadföldön a tavaszi fagyok után kiültetett palántákon már megjelenhetnek a kis hernyók. Szabadföldön egészen az ősz végéig repülnek. A rajzásnak a fagyok vetnek véget. A paradicsomon kívül a fóliasátrak, üvegházak szomszédságában élő egyéb Solanaceae fajokon is ki tudnak fejlődni. Ezek környezetében át is tudnak telelni, így az eredményes védekezés ellenére is fenn tudnak maradni a lepkék.

A szabadföldi paradicsomtermesztésnél is fontos az egyéb Solanaceae fajok elleni agrotechnikai védekezés. A paradicsom-sarlósmoly hernyója (7. kép) gyors fejlődésű. A kis hernyó kezdetben aknázó életmódot folytat. Ezt jelzi a leveleken megjelenő folt és a fekete ürülék (8. kép). Az idősebb hernyók már kijönnek a levélaknákból, de a kártételük még a levelek belsejében van (9. kép).

Egyes esetekben a termést is megrágják, ekkor a rágás helyén fellépő sérülésnél megindul a paradicsom rothadása (10. kép).

A paradicsom-aknázómoly elleni védekezés alapja a kártevőmentes termesztőberendezés és palánta, valamint a jól működő zsiliprendszer. Az üvegházban megtelepedett moly ellen már szinte lehetetlen eredményesen védekezni. A szabadföldi védekezést a folyamatosan repülő imágók, ebből adódóan folyamatosan kelő hernyók nehezítik. A levelet és a termést károsító fajok közül meg kell említeni a gamma-bagolylepkét (Autographa gamma) amely szintén kártevőként lép föl a paradicsomban. A báb nem a talajban, hanem a leveleken, laza szövedékben él (11. kép). Az egyéb repülő kártevő előrejelzésére és gyérítésére kiválóan alkalmas a sárga színű ragacslap is.

A védekezés hatóanyagai

A paradicsomban a teljesség igénye nélkül a következő hatóanyagok állnak a termelők rendelkezésére a Nébih 2024. november 30-i adatai alapján:

• Hajtatott és szabadföldi paradicsomban bagolylepke, közönséges liszteske, molytetvek (liszteskék), üvegházi liszteske ellen: piriproxifen.
• Hajtatott paradicsomban levélaknázó legyek, levéltetű: acetamiprid.
• A biológiai védekezésben ragadozó atkák és poloskák állnak a termelő rendelkezésére.
• Hajtatott és szabadföldi paradicsomban aknázólegyek, aknázómolyok, lepkefajok, levélaknázó molyok, levéltetvek, rágó kártevők, szívó kártevők, üvegházi liszteske ellen: azadiraktin.
• Hajtatott és szabadföldi paradicsomban levéltetvek, takácsatka, talajlakó kártevők, tripszek, üvegházi liszteske ellen: Beauveria bassiana.
• Hajtatott paradicsomban gerbera-aknázólégy, közönséges takácsatka ellen: abamektin.
• Hajtatott és szabadföldi paradicsomban aknázómolyok, bagolylepkék, bagolylepkék lárvái, gyapottok-bagolylepke, légyfajok, lepkefajok, levéltetvek, lombkártevők, molyok, poloskák, tripszek, virágkártevők, zöld vándorpoloska ellen: lambda-cihalotrin.
• Hajtatott és szabadföldi paradicsomban levéltetűtojások, levéltetvek ellen: flonikamid (IKI-220).
• Hajtatott és szabadföldi paradicsomban gyapottok-bagolylepke, kártevő lepkék, kukoricamoly, levéltetű, levéltetvek, lombrágó hernyók, tripszek, üvegházi liszteske ellen: deltametrin.
• Hajtatott paradicsomban levélatkák, takácsatkák ellen: fenpiroximát.

SZERZŐ: TAKÁCS ATTILA NÖVÉNYVÉDELMI ENTOMOLÓGUS