Mi nem találunk olyan vetőmagot a piacon, amelyiket a számos kártevővel szemben hatásos tiametoxámos Cruiserrel vontak volna be. A román gazdálkodók azonban – a folyamatosan kiadott szükséghelyzeti engedély révén – mind a mai napig büntetlenül használhatják. Lesz kötelességszegési eljárás, vagy lazul az uniós környezetvédelem?
Szükséghelyzet
A Cruiser csávázószer fontos hatóanyaga a neonikotinoidok közé tartozó tiametoxám. Ez a repce legnagyobb felvevőpiacán, Németországban már 2013 óta be van tiltva, mivel igazoltnak látszott, hogy a méhekre is káros hatással van. Uniós szinten 2018-ban engedélyezték utoljára a neonikotinoidok felhasználását csávázásra. A hatóanyag egyébként hosszan tartó védelmet biztosított a csírakori talaj- és levélkártevők ellen a legnagyobb szántóföldi kultúrákban, így kukoricában, napraforgóban, repcében, de a zöldségfélékben is.
Magyarországon 2019-ben arattunk utoljára olyan repcét, melynek vetőmagját Cruiserrel vonták be, majd 2020-ban áttértünk a ciántraniliprol tartalmú Lumiposa csávázóanyagra. Cukorrépában azonban – mint minden uniós cukorrépa-termelő tagállam – 2021-ben még mi is visszatértünk a Cruiser alkalmazására, miután az előző szezon csúfos terméskieséssel zárult egész Európában. Az Európai Unió Bírósága 2023 januárjában végül ismét betiltotta az egyes országok szükséghelyzeti engedélyezési gyakorlatát a neonikotinoidos csávázásra.
Románia mezőgazdasági minisztériuma ennek ellenére 2023-ban, 2024-ben és 2025-re is engedélyezte a Cruiser 350 FS használatát csávázási célra. Az ügyet kirobbantó Politico nem szól az érintett kultúrákról és hektárokról, inkább a politikai vetületeket feszegeti. Az amerikai lap szerint az uniós intézmények vonakodnak szigorúan fellépni és megbüntetni Romániát, attól tartva, hogy ezzel a kelet-európai blokkot még inkább szembefordítják az uniós fenntarthatósági célokkal.
Lazuló környezetvédelem?
Érdemes figyelembe venni azt a tényt is, hogy Románia az EU legnagyobb napraforgótermelője, kukoricából pedig a második legnagyobb Franciaország mögött. Az ország azonban három egymást követő évben szembesült a klímaváltozás súlyos következményeivel. 2024-ben katasztrofális, 2,7 t/ha-os átlagtermést aratott kukoricából, rosszabbat, mint 2022-ben (3,2 t/ha). Napraforgóból is csak 1,4 t/ha-os átlagokat csépeltek. Tekintve, hogy ennek az egész uniós termésre nézve érezhető hatása volt, nem csoda, ha az EU nem siet a büntetéssel.
Másrészt Európának most a kisebb gondja is nagyobb annál, mint az, hogy mivel csáváz Románia. 2022 óta a klímaváltozás és az ukrán háború egyszerre sújtja a térségünket. Ilyen körülmények között luxusnak tűnik a környezetvédelem, hacsak nincs mögötte egy erős, innovatív gazdaság és képzési rendszer. A skandináv országokban például nem okoz problémát egyszerre védeni a környezetet és hatékonyan termelni, a fejlődés motorja gyakran éppen az a törekvés, hogy egy zöldebb rendszer jöjjön létre. Sajnos az EU nagy része nem Skandinávia. A következő időszak hívószavai ezért a versenyképesség és a gazdasági fenntarthatóság lesznek Európában. (Lásd: Budapesti nyilatkozat az új európai versenyképességi megállapodásról.)
