Görögország a világ legnagyobb gesztenyetermelői között van, de ez a kijelentés lassan múltidőbe tehető. A kis termés miatt idén már december első hetében alig találni helyi termelésű gesztenyét, így karácsonyra importra lehet szükségük.
Hektikus termésingadozás
2022-ben 37,2 ezer tonna gesztenyét takarítottak be a görögök, ezzel a világ hetedik legnagyobb termelője és -exportőre volt az ország. Európán belül Spanyolország, Törökország és Olaszország előzte meg. A 2023 folyamán kiszállított 2620 tonna gesztenye háromszorosan haladta meg az import mennyiségét. Idén fele ekkora termésre sem számítanak, a becslések mintegy 15 ezer tonnáról szóltak november elején.
Az észak-görögországi, Paiko hegyen található A.C. Kapa szövetkezetben azt tapasztalták, hogy az elhúzódó szárazság miatt a gesztenyék szinte megaszalódtak a fákon, és nem hullottak le a földre. A mennyiség így is jobb volt, mint tavaly, de 30%-kal rosszabb, mint az ötéves átlag. Ellenben a méretek jól alakultak. Míg máskor általában három gesztenye lapul egy burokban, idén csak egy-kettő, így kevés, de nagyméretű gesztenyét neveltek a fák, amelyek minősége kiváló volt. A szövetkezet négy méretkategóriában 1,40, 2,40, 3,20 és 3,50 eurót fizetett a beszállított áruért. A magyar hipermarketekben jellemzően 3000 forintért kínálják kilóját.
Muszáj megoldani az öntözést
A Paiko-hegység szövetkezeteiben a készletek már novemberben kiürültek. A jelenség általános Görögországban, és a trendek sem biztatók. A hegyoldalakba telepített gesztenyéskertekben minden munkát kézi erővel kell végezni, nehéz a feladatokra embert találni, így nagy a bérköltség. A vidéki úthálózat minőségétől az öntözésig baj van az infrastruktúrával. A legnagyobb kihívás azonban a klímaváltozás. „Ha folytatódnak ezek a mérsékelt telek és a forró, száraz nyarak, akkor a helyi falvak életében oly fontos gesztenyetermesztés veszélybe kerül” – mondta a szövetkezet elnöke.
Kapcsolódó cikkeink:
