Hazánk őshonos tölgyeinek déli származású szaporítóanyagát alkalmazva elindult egy klímavédelmi program a magyar erdőkben.
Alkalmazkodni a melegedő éghajlathoz
Török-magyar erdészeti együttműködés keretében nagyterületű kísérlet kezdődik az állami erdészeti társaságoknál az erdők klímaváltozáshoz történő alkalmazkodásának megsegítésére – jelentette be Zambó Péter erdőkért és földügyekért felelős államtitkár. Az együttműködés keretében két tonna tölgymakk érkezett Magyarországra azokból a törökországi régiókból, ahol a hazánkban is őshonos fajok már alkalmazkodtak a melegebb és szárazabb éghajlathoz.
A török-magyar erdészeti együttműködési programot a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézete (SOE ERTI) által fejlesztett „klíma-előrejelző” alkalmazás és döntéstámogató rendszer alapozta meg. A „SiteViewer” szoftver segítségével a SOE ERTI kutatói kimutatták, hogy az évszázad közepétől hazánkban olyan klimatikus viszonyok várhatók, mint Törökország bizonyos területein. Mivel a fenntartható erdőkezelés során évtizedekre kell előre gondolkodni, ezért az erdészek törökországi, úgynevezett „klímaanalóg” erdőkből hoznak Magyarországra szaporítóanyagot, mondta Zambó Péter.
Öt állami erdészetben kezdik a programot
A program során kifejezetten a hazánkban is őshonos tölgyfajok, mint a kocsánytalan tölgy és a csertölgy alkalmazkodásának megsegítésére fókuszálnak. A mintegy két tonnányi első szállítmány Törökország észak-nyugati, márvány-tengeri régiójából érkezett. A török tölgymakkot a Mecsekerdő Zrt. nemrég átadott hűtött makktárolójába szállították. (A Mecsekerdő hűtve tárolóját csak néhány hónapja adták át. Itt 60 tonna makkot lehet tárolni mintegy 440 négyzetméteren 0–2 ok közötti hőmérsékleten. A 150 millió forintos fejlesztéséhez j125 millió forintos támogatást nyújtott a kormány – MezőHír.)
A Mecsekerdő Zrt. mellett több állami erdészeti társaság – így a Bakonyerdő Zrt., a Budapesti Erdőgazdaság Zrt., a Szombathelyi Erdészeti Zrt. és a Zalaerdő Zrt. – is részt vesz a programban, melynek keretében erdősítésekben és csemetekertekben vetik el a déli származású szaporítóanyagot, valamint hazai tölgyesekbe ültetik elegyfaként, hogy növeljék az erdők ellenállóképességét.
A felnövekvő fák tulajdonságait az állami erdőgazdálkodók, a SOE ERTI kutatói és az Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács szakemberei folyamatosan monitorozzák. Érdekesség, hogy a kocsánytalan és csertölgy mellett ezzel a szállítmánnyal érkezett a hazánkban is őshonos magyar tölgy makkja is. A szárazabb és melegebb klímát jobban viselő, de a neve ellenére alig elterjedt magyar tölgy (Quercus frainetto) a jövőben a tölgyesek fenntartásának egyik fontos fafaja lehet.
Kapcsolódó cikkünk: Erdő és klíma: csemetepusztulás, lassú növekedés.
