November végén „Kincsünk a termőföld – 2024” címmel online konferenciát rendezett a Magyar Talajvédelmi Szövetség. A tanácskozás központi kérdése a talajszerkezet és talajélet megóvása volt, amiben a biostimulátorok és a mikrobiológiai készítmények is segíthetnek. A szervezők elsősorban szakmai támogatást nyújtottak a termelőknek, de terítékre került a támogatáspolitika is.
A tarló ápol és eltakar
Hazánkban a Tiszától keletre gyors tempóban fogy a termőréteg, emellett a szikesedés és tömörödés is előrehaladott stádiuman van – hívta fel a figyelmet Dr. Kovács Gergő Péter (MATE, egyetemi docens) előadásában, sürgetve a talaj szervesszén-tartalmának megőrzését, amit a műveletszámok csökkentésével, a tarlómaradványok visszaforgatásával, valamint szerves- és zöldtrágyázással lehet elérni. A szakember szerint napjainkban már nem akkora az árkülönbség a hagyományos és a direktvetőgépek között, hogy a gazdaságok ne engedhetnék meg maguknak ezt a beruházást.
A no-till művelésmód előnyére írható, hogy 3-4-szer kevesebb gépüzemórával, tehát kisebb költséggel jár, mint a hagyományos, több menetes művelésmód. A talaj több vizet és szént tud raktározni, ami stabilabb termésszinteket eredményez, ugyanakkor csökkenhet a termelői árbevétel. A talaj szerkezetére, vízbefogadó és -tározó képességére már az is jó hatással van, ha a bolygatások számát csökkentjük, és a tarlómaradványokat szétterítjük a felszínen. Utóbbi szervesanyag-tartalma fokozatosan válik elérhetővé a talajlakó szervezetek és a növények számára, csökkenti a gyomosodást és a talaj vízvesztését is. Sávos műveléssel pedig az inputanyagokban is elérhető egy 15–20%-os megtakarítás, igaz, ez már precíziós gépparkot, megalapozott döntéshozatalt és szakszerű kijuttatási térképeket feltételez az adott gazdaságban.
Mi zajlik odalent?
A Magyar Talajvédelmi Szövetség ügyvezetője, Dr. Pénzes Éva előadásban a talajlakó szervezetek tápanyagfeltárásban játszott szerepét járta körbe. A talajbaktériumok széles skálája a nitrogénformák megkötésével, a foszfor és a kálium mobilizálásával, valamint mikroelemek és vitaminok biztosításával van a haszonnövények segítségére. A talaj adottságaitól és a környezeti körülményektől függően hektáronként 100–180 kg nitrogént, 70–80 kg foszfort és 20–30 kg káliumot képesek felvehető formába alakítani. Ezen felül vannak hozamfokozó növényi hormonokat termelő mikrobák is.
A szövetség egy tartamkísérlet 9. évét zárta idén Baranyában. Ezalatt nyolc növénykultúrában több ismétlésben többféle baktériumkészítményt is teszteltek. A parcellák a vetéselőkészítéskor is kaptak talajoltókat, majd a betakarítás után szárbontó mikrobiológiai készítményeket is beforgattak rajtuk. A mérések szerint minden egyes kísérletben magasabbak voltak a termésátlagok a kezeletlen kontroll parcellákhoz viszonyítva. A 8 növénykultúra átlagában 15,56% volt a termésnövekedés. A leghálásabban a 2024. évben a kukorica fogadta a kezelést: a kontrollhoz viszonyítva 31,6%-os plusz termést adott, míg a tavaszi árpa csak 9,1% többlettel reagált a kiadott talajbaktériumokra. Mindezeken túl a termés minőségi paraméterei is számos esetben szignifikánsan jobbak voltak a kontrollhoz viszonyítva.
Dr. Biró Borbála (MTA doktora, prof. emerita) előadásában azt hangsúlyozta, hogy az emberi egészség forrása az egészséges talaj. Ennek élővilága, szerkezete és pH-ja alapvetően meghatározza, hogy milyen növényvilág képes kialakulni rajta. A talajbaktériumok egy poliszacharid nyálka révén mikroaggregátumokat hoznak létre, amiket aztán nagyobb talajszemcsékké fonnak össze a talajgombák. Ez a tápláló, szerkezetes közeg az, amit talajként ismerünk. A talajmikrobák számos módon kötődnek a növényekhez is. A kapcsolat szorossága az egészen lazától a szoros együttélésig, a szimbiózisig terjed. Míg egyes fajok az anyagcseretermékeik révén támogatják a növények tápanyag-hasznosítását, addig mások hormonálisan hatnak a növényi fejlődésre.
A professzorasszony felhívta a figyelmet: a talaj egy bonyolult életközösség, ezért nagyon nehéz „kívülről” megítélni, hogy melyik faj egyedszámát lenne érdemes növelni benne. Az azonban bizonyos, hogy ha sok nitrogénkötő faj van a talajban, az jó C : N arányhoz vezet, fokozódik a szerves anyagok lebontása és a tápelemek felvehetősége a növény számára. Kísérletek igazolják azt is, hogy nem patogén gombákkal oltott talajba helyezve a növények később jobban tudnak védekezni a káros gombák ellen, azaz erősíteni lehet velük a növényi immunrendszert.
Dr. Varga Sándor talajerőgazdálkodási szakmérnök előadásában azt bizonyította, hogy egyes mikrobák, így a Trichoderma, a Bacillus és a Pseudomonas fajok hatékonyan védik a haszonnövényeket a Makrophomina, a Sclerotinia, az Aspergillus és Fusarium fajok ellen. Hogy éppen milyen támogatásra van a leginkább szüksége a növénynek, az valóban sok tényezőtől függ. Egy látóképi kukoricakísérletben az egyik mikrobiológiai készítmény 21%-os terméstöbbletet eredményezett a kontrollal szemben, míg a másik kezelés csak 5%-kal növelte a hozamot. A szakember arra intett: a talajművelés, valamint a kémiai és biológiai kezelések a növény genetikai potenciáljával együtt fogják kialakítani a termelés eredményét.
Lényeges a támogatás
Az Agrárminisztérium Agrár-támogatáspolitikai Főosztályról Sörlei Zita elmondta, hogy a gazdálkodók részéről nagy volt az érdeklődés az Agro-ökológiai Program (AÖP) iránt, hiszen hektáronként mintegy 24 ezer forinttal növelte az alaptámogatást. Tavaly 4 millió hektárra, idén pedig már 4,2 millió hektárra vállalták a termelők az előírások teljesítését. Viszont a mikrobiológiai készítmények, talaj- és növénykondicionálók alkalmazása mellett kevesebben döntöttek idén. Nemcsak a szántón, az állandó kultúrákban is csökkent némileg ezen készítmények használata.
Ebben bizonyára szerepe volt annak, hogy a termelők nem mindig a készítmény okiratában szereplő kijuttatást (gyakoriság, dózis) alkalmazták, és ez sajnos a támogatáscsökkentéshez vezetett az ellenőrzéseket követően. Idén a támogatásigényléskor pedig az okozott nehézséget, hogy a mikrobiológiai készítmények és kondicionálók esetében be kellett tartani az engedélyokiratokban is szereplő 50 méteres vízvédelmi sávot (továbbá a sáv területe nem haladhatta meg a tábla területének 15%-át). Ez a sáv 2025-ben a talajoltó baktériumkészítmények esetében nagy valószínűséggel 5 méterre csökken majd le.
Ezzel együtt, ha az érintett terület nagyságát tekintjük (lásd fentebb), még mindig ez a két vállalás a harmadik és negyedik legnépszerűbb az AÖP-ben. Az összesen 306 ezer hektáros csökkenés ellenére nagyjából egy-egy millió hektáron várható, hogy valamilyen mikrobiológiai vagy kondicionáló készítményt alkalmaznak a termelők. Tudomásul kell azonban vennünk, hogy a szakmai érvek és kísérleti eredmények mellett a gazdálkodók a talajvédelem terén is igénylik a jól átlátható és könnyen teljesíthető támogatási rendszert.
