Koncentrálódik a mezőgazdasági termelés, de a törvényi szabályozásnak és a támogatáspolitikának köszönhetően a közepes birtokméretű, növénytermesztő gazdaságok dominálják a hazai agráriumot. Egyre kevesebben dolgoznak a szakmában, a legkeményebben a legöregebb korosztály tartja magát – vélhetően kényszerűségből.
Harmadolódott az üzemek száma
2023. június 1-jén az országban mintegy 198 ezer gazdaság működött. 2013-hoz viszonyítva a visszaesés mértéke 33%, azaz minden harmadik üzem megszűnt az elmúlt 10 évben – összegzi a KSH a 2023-ban végrehajtott mezőgazdasági gazdaságszerkezeti összeírás végleges adatait. 2013 és 2023 között a legkisebb, a 4000 eurónál kevesebb standard termelési értékkel (STÉ) rendelkező gazdaságok száma csökkent a legnagyobb mértékben, 54%-kal. A legnagyobb visszaesés Somogy vármegyében történt, de Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar vármegyében szintén jelentős üzemszámcsökkenés figyelhető meg.
A szabályozás és támogatás erőteljes hatása
A legerőteljesebb koncentráció és üzemszámcsökkenés az állattartók körében figyelhető meg, amiben szerepet játszik, hogy az uniós támogatáspolitika a növénytermesztésnek kedvez. Így tíz év alatt a szántóföldi növénytermesztésre szakosodott gazdaságok aránya a gazdaságok negyedéről a felére nőtt. 2023-ban a növénytermesztő gazdaságok aránya Heves vármegyében volt a legnagyobb (82%), míg az állattartóké Nógrádban (23%).
Az üzemkoncentráció ellenére ma kevesebb föld van a gazdasági szervezetek használatában, mint 10 éve, mivel a földtörvény, az adó- és támogatáspolitika egyaránt a közepes méretű, saját tulajdonban és családi kezelésben lévő földhasználatnak kedvez. Ezt tükrözi az egy üzem kezelésében lévő földterület nagysága (lásd ábra), továbbá az, hogy egy évtized alatt az egyéni gazdaságok által művelt mezőgazdasági terület aránya 53%-ról 63%-ra, azaz 3,2 millió hektárra nőtt.
Egyre kevesebben a szakmában
A gazdálkodók száma minden korcsoportban kevesebb lett, de az elmúlt 10 évben a legjelentősebb visszaesés az 55–64 éves korosztálynál következett be: számuk 91 ezerről 45 ezerre fogyott. A fiatalabb korosztályoknál is jelentős csökkenés volt tapasztalható. A legkeményebben a legöregebb korosztály tartja magát – vélhetően kényszerűségből. A 65 évesnél idősebb korcsoportba tartozó gazdaságirányítók aránya a 10 évvel ezelőtti 29%-ról 37%-ra nőtt. Az idős vezetők aránya Békés vármegyében volt a legnagyobb, 43%.
A mezőgazdasági munkára fordított munkaerő 2020-hoz képest 13%-kal, míg 2013-hoz viszonyítva 40%-kal csökkent. A visszaesést az egyéni gazdaságok munkaerő-felhasználásának csökkenése okozta (-21%), míg a gazdasági szervezeteknél 3,2%-os növekedés következett be. 2013-ban még a családtagok végezték a mezőgazdasági munka 65%-át, 2023-ban viszont már csak a 48%-át.
