Miközben az őszi árpa termőterülete 35%-kal csökkent az idei betakarításra, addig a durumbúzáé 34%-kal nőtt hazánkban. A két növény persze nem tartozik egy „súlycsoportba”: az őszi árpából feladott 138 ezer hektár éppen egy nagyságrenddel több, mint a durummal elfoglalt újabb 13 ezer hektár. Mégis érdekes jelenség a durum népszerűségének növekedése, különösen annak fényében, hogy a technológiája nem egyszerű.
Durumtermelés a világban
A világ durumtermelésének két nagy szereplője van: Kanada és az EU, feleslege azonban csak az előbbinek van belőle. Kanada időjárása ezért óriási hatással van a kínálatra és az árakra. Tavaly – miután a kanadai termelés 30%-kal csökkent –, 31,4 millió tonna durumot termelt a világ, 2,6 millió tonnával kevesebbet, mint a fogyasztás. Idén viszont az augusztus közepi becslések szerint hatéves csúcsra emelkedhet a termelés, megközelítheti a 35 millió tonnát. Kanada 6 millió tonnára tett termése 53%-os javulás a tavalyi évhez képest, és az USA 2,4 millió tonnás mennyisége is 50%-kal jobb idén. Ez ellensúlyozza azt, hogy az EU idénre becsült 6,9 millió tonnás eredménye gyengébb a tavalyinál, és 8%-kal kisebb, mint az ötéves átlag.
Az EU-n belül Olaszország, Franciaország termelése a meghatározó, előbbi 3,1, utóbbi 1,2 millió tonnával járult hozzá a közösség termeléséhez, szorosan mögöttük Spanyolországot találjuk, 870 ezer tonnával. Az EU „durumhiányos terület”, idén 3 millió tonna behozatalára kényszerül, ami 20%-kal több a tavalyi importmennyiségnél (igaz, egymillió tonna közben exportra is elmegy).
Az utóbbi két évben a törökök és az oroszok törtek be a nagy durumexportőrök körébe. Előbbiek idén az USDA becslése szerint 4 millió tonnás termést arathattak, amiből 2 millió tonna juthat exportra. A török kereskedők augusztus 21-én nagyjából 300 dollár/t (107 ezer Ft/t) áron exportálták a 14,4% fehérjetartalmú, keményszemű gabonát, az alacsonyabb fehérjetartalmú tételekért 285–290 dollárt (102 ezer Ft/t) kértek. Muszáj olcsón kínálniuk a portékát, mert nagy versenyben vannak az oroszokkal Algéria piacáért. Különösen július elseje óta, mióta az unió 148 euró/tonnás büntetővámmal igyekszik kiszorítani az orosz gabonákat a saját területéről. 2023 folyamán csaknem fél millió tonna orosz durum érkezett az EU területére, ami a teljes kivitelük több mint fele volt.
A büntetővám a fehérorosz szállítmányokra is vonatkozik, így az áru már Belorusszián keresztül sem léphet be Litvániába, tehát az EU-ba. Az idei évre 1,8 millió tonnás termelést és egymillió tonnás exportot tűzött ki célul az orosz kormányzat, amit az aszály valószínűleg keresztülhúzott. Ráadásul a laboreredmények sem biztatók: 262 ezer tonna megmintázása után ennek 61%-a 4. osztályú lett, 35%-a 3. osztályú. Az első és a másodosztályba mindössze a termés 1,2%-a sorolható. 800 ezer tonnát így is el fognak tudni adni – végső esetben Törökországon keresztül.
Érdekes jelenség a kazah durumtermelés felfutása. Idén már nagy valószínűséggel elérték vagy átlépték az egymillió tonnás termelést. 2022-ben a kazah termés fele Olaszországban talált vevőre. Mivel az orosz durumnak most nehéz eljutni ide, a kazahok hatalmas rekordot állíthatnak be az olaszországi kivitelben, és teljesen betölthetik az oroszok által hátrahagyott piaci űrt. Így az oroszoknak végképp nem marad más lehetőségük, mint nyomott áron versenyezni a törökkel Afrikában.
Hol vagyunk mi?
Az MBH Bank vezető elemzője, Héjja Csaba arra mutat rá, hogy az Eurostat adatai szerint a magyar termésből jellemzően 110–130 ezer tonna értékesül külföldön, ami a termelés 70–80%-a. Az olyan csúcsévet követően, mint amilyen 2018 volt, 150 ezer tonnát sikerült exportálni belőle. A belföldi felhasználás 35–40 ezer tonna, de importálunk is 15–20 ezer tonna durumot a tésztagyártáshoz.
„Amit nem tudunk eladni, az a zárókészleteinket növeli. Ennek ellenére emelkedő trendet látni a növény termőterületében. Az a tény, hogy korán lekerül a tábláról, és jövedelmezőbb lehet, mint a többi kalászos, sokak fantáziáját megmozgatta. Mások pusztán diverzifikálási okokból fordultak felé. Idén a francia termésről rosszakat hallani, elvileg keresleti piacot kellene látnunk, ami magasabb árszintet indokolna, mint 100 ezer forint. Vélhetően a hazai magas készlet nyomja lefelé a keményszemű búza értékét. Integrációban érdemes termelni, hogy biztosan legyen vevőnk.”
A gabona piaci ára nagyjából malmi búza +50%-kal tervezhető. Ha a kenyérbúza 40 ezer forintot ér, akkor a durum 60 ezret, ha az előbbi 70 ezerért kel el, akkor a durumért 105 ezret lehet várni. Idén azonban gyorsan összeszűkült az olló a két búzaféle ára között. A kenyérnek való e cikk írásakor, szeptember elején már 73 ezer forintot ér, miközben a durum ára 100 ezer forintra esett. Az olló egyik szárát lentről felfelé nyomta az, hogy a magyar búzatermésnek csak mintegy 30%-a lett malmi minőségű, az olló másik szára pedig a világ durumkínálatának várható növekedése miatt mozgott lefelé. És hozzá kell tennünk: a magyar durum minősége is gyakran kifogásolható.
Az európai durumimport 83%-a Olaszországba érkezik, a világ összes nagy exportőre ide igyekszik. A hazai mennyiség már nemigen talál itt rést. Ágazati információk szerint a magyar áru ezért elsősorban német nyelvterületen és a Benelux államokban talál vevőre, egy kisebb mennyiséget pedig a legnagyobb magyar tésztagyár is felvásárol (saját termelése mellett). Így az értékesítéséhez stabil partneri kapcsolatok szükségesek.
Idén 864,5 ezer hektárról arattunk 5 millió tonna őszi búzát, az országos termésátlag megegyezett a tavalyival, 5,8 tonna/hektár volt. Őszi és tavaszi árpából a tavalyinál harmadával kisebb területről, 288,5 ezer hektárról takarítottunk be 1,6 millió tonnát. Az őszi árpa termésátlaga 5,7 tonna/hektár volt, míg a tavaszié 4,7 tonna – mindkettő valamivel jobb lett az előző évinél. A durum hozamai 6%-kal javultak (5,2 t/ha) 2023-hoz képest, így az 51 ezer hektárról (+34% vs. 2023) betakarított növény 264 ezer tonnás termést eredményezett, ami mindenkori rekord. Így most 46%-kal több durum keresi a vásárlóját.
Az igényes durum
A durum (Tirticum durum) sárgás színét a benne lévő béta-karotin adja. Többet és jobb összetételben tartalmaz aminosavakat, mint a kenyérbúza, továbbá jobb a rosttartalma is. A benne lévő keményítő lassan bomlik el, azaz nem „dobja meg” hirtelen a vércukorszintet, így a glikémiás indexe is alacsonyabb, mint a kenyérbúzának. Darája, egységes fehérjeszerkezetének köszönhetően, tojás nélkül is jó állagú tésztát ad, ami főzéskor is jobban megtartja az alakját. Elsősorban a mediterrán területek népszerű faja, ahol jórészt spagettit, makarónit, metéltet, raviolit gyártanak belőle.
A termelésben igényli a jó adottságú, kötöttebb, semleges pH-jú földeket, továbbá kényes az előveteményre. Ennek oka, hogy a búzánál érzékenyebb a levélbetegségekre és a fuzáriumra, valamint meszes talajon a gyomirtókra is. Ezért kerülni kell a kalászosok és a kukorica utáni vetést, ami a hazai gabonatúlsúlyos vetésforgókban lényegében a hüvelyesekre és keresztes virágúakra szűkíti le az ajánlott elővetemények körét, valamint a napraforgó jön még szóba.
Repce és napraforgó elővetemény esetén lehetőleg kerüljük ezek herbicidtoleráns változatait, mert a durum számára nem kívánt szermaradványok maradhatnak hátra utánuk a talajban – szól az ajánlás, de a jó földeken ezt nem szokták komolyan venni. Az alapművelés ugyanezen okból legyen szántás nitrogénnel vagy lazítás szárbontó baktériummal, a lényeg, hogy gyorsítsuk a gombáknak táplálékul szolgáló szármaradványok bomlását. A tavaszi vetésű durumok jellemzően kevésbé betegszenek meg kalászfuzáriózisban. A vetésidő és -mélység az árpáéval egyezik meg – akár őszi, akár tavaszi változatról van szó. A kora tavaszi vetés legyen sekélyebb. A klímaváltozás velejárója, hogy a fajtának jól kell tolerálnia a tavaszi fagyokat. Az ajánlott csíraszám 4 millió körül van egy hektárra.
Az őszi PK-alaptrágyát még három nitrogén-fejtrágyázás követheti a tenyészidőszakban, és a növény kifejezetten meghálálja a lombtrágyákat is (Cu, B, Mg, Fe, S, N, Zn). A gyomirtást lehetőleg az előveteményben kell megoldani, vagy erős, jól bokrosodott, stresszmentes állományban tegyük. A növény érzékenysége miatt nem ajánlott a gyomkezelést bármilyen más permetezési művelettel összevonni, vagy hatásfokozóval kiegészíteni. A fungicides és rovarölő szeres kezelésre két-háromszor is szükség lehet (akár tankkeverékben is), a szárszilárdítást lehetőleg kerüljük.
Mivel megázást követően drasztikusan romlik az érett durumszemek fehérjetartalma, ezért a lehető legkorábbi időpontban be kell takarítani a termést. A legkorszerűbb fajták esőállósága lényegesen jobb. A cséplés beállításakor ne feledjük, hogy a búzánál keményebb, törékenyebb magról van szó.
Észnél kell lenni, nagyok a tétek
A növény különösen két vármegyében vált népszerűvé: Bács-Kiskunban és Jász-Nagykun-Szolnok területén, a jobb adottságú talajokon. Csongrád vármegyében vannak jó földek, viszont nem esik az eső. Hevesi István ezért már régen lemondott a búza és a repce termesztéséről, viszont minden évben van 50–60 hektárnyi durumja. A vetésforgója így néz ki: CLP napraforgó, durum, őszi árpa, kukorica és ismét napraforgó. Mint mondja, a búzánál nehezebb és drágább is a durum előállítása, de idén is megadtak érte 102 ezer forintot, és hektáronként 5,5 tonnát termett. A termesztéséhez azonban nagy rutin kell, és hiába a jól átgondolt technológia, ha a számításokat keresztülhúzza az időjárás.
Ugyanannyi csíraszámmal indítva is hol erős, hol gyenge állomány megy a télbe, ettől függően hol kicsi, hol nagy kalászokat nevel a növény, de még az oldalhajtásait is a rendelkezésre álló tér alapján „szabályozza be”. A „nagykalászos” évek a termelő megfigyelése szerint gyengébb beltartalmi mutatókat hoznak, mint amikor „sűrűbbek” a szemek. Ősszel a vírusvektorok (kabócák) éppúgy veszélyeztetik a durumot, ahogy az árpát, plusz a növény érzékeny szinte minden levélbetegségre, és igényli az őszi gyomirtást is.
Tavasszal szintén szükség lehet herbicides kezelésre, valamint lehetőleg háromszori gombaölésre, de idén is be kellett érnie kettővel az állománynak. A rovarok ellen is szükség van néhány tavaszi permetezésre. Nitrogénből többszöri osztásban akár 180 kilót is felvenne a növény, de az aszályban még a folyékony tápanyagok sem úgy hasznosulnak, ahogy kellene. „Olyan UV-sokk éri a leveleket, hogy már napolajjal kellene permetezni a növényeket…” – jegyzi meg keserűen Hevesi István.
A legkritikusabb időszak a virágzástól aratásig terjedő időszak. Ilyenkor a kalászvédelemtől kezdve a betakarításig sok minden félrecsúszhat az időjárás miatt. Ideális esetben, amikor nem stresszelt a növény az aszálytól, egy szárszilárdítót is elbír, hogy megtartsa a szép, nagy kalászokat az ilyenkor jellemző szelek idején. Nagy esők már egyre ritkábban tarkítják a júniusi időjárást, de ha mégis, éppúgy lerontják a durum minőségét, mint a malmi búzáét. Mivel hektáronként félmillió forint forog kockán, ezért, ha nagy zuhéra van kilátás, és a szemek víztartalma már 15%, akkor inkább megindítják a kombájnt, nem várnak tovább. A dobhézagra a szemek üvegessége miatt fokozottan figyelni kell, nem törheti a gabonát.
Hevesi István megjegyzi: a legtöbb gazdaságban, ahol durum található, búzát, árpát, esetleg repcét is termelnek, ami hatalmas munkacsúcsot eredményez aratáskor. És hogy miért bajlódik a durummal? Nála az őszi árpa 6,5 tonnát termett idén, és az ára a durum eladásakor 57 ezer forint volt. A durum hektáronként 183 ezerrel többet hoz a konyhára, ami bőven ellensúlyozza a többletráfordításokat. „Napraforgóból 2 tonna körüli, kukoricából 3-4 tonnás átlagokat vágunk idén. Égető szükség volt rá, hogy legalább egy növény a víz felett tartson minket…”
Egy másik, párszor 10 hektáros durumtermelő – szintén nagy rutinnal –viszont azt mondja, ő már érezte az elmúlt két év árain, hogy meg fog lódulni a durumtermelés, és csökkenni fognak az árak, ezért ő idén nem aratott keményszemű búzát. Győr-Moson-Sopronban egyébként sem ideálisak a viszonyok hozzá a szelek, az esők és a földminőség miatt, de a diverzifikálás szempontjából szinte bármelyik gazdaságban helyet találhat magának ez a növény. Az eredményeket tekintve nem rosszabbak az esélyei a búzáénál: öt évből egyszer nagyon bejön a termelése, egyszer hatalmas kudarc, háromszor pedig átlagos eredményt hoz.
„Azt tudni kell, hogy 15%-kal kevesebbet terem, mint a normál búza, és 15%-kal többet kell költeni rá, viszont, ha egyszer alaposan megázik, már csak búzaárban adható el” – int a termelő. Ódivatú ötletnek tűnik, de a szakma öregebb képviselőitől azt hallani, hogy a viharesélyes termőhelyeken a gabona rendre vágásával lehetne siettetni a betakarítást. „Magas tarlóra vágva a 17-18% víztartalmú durumot, a rend alulról is szellőzik, és ebben a hőségben pár nap alatt 14%-osra szárad. Szépen alá lehet nyúlni és kicsépelni. Sokat tompít a termelési kockázaton, ha egy héttel hamarabb lesz betakarítható a kalászos” – latolgatja egy szakember. Egy társa hozzáfűzi: egy ilyen traktorra szerelhető alternáló kasza 30 millióba kerül, így akinek nincs, az nem szívesen vesz a durum miatt.
Öntözés és minőség
Szarvas környékén sok az öntözhető terület, eső viszont itt sincs. Így itt sem az aratás előtti esőktől félnek, hanem azon törik a fejüket, hogy mi kerüljön a lineár alá. Idén nagyon kevés volt a leszerződött csemege- és hibridkukorica, illetve zöldborsó, így az egyik gazdaságban 100 hektárnyi durum élvezhette, hogy a tenyészidőszakban háromszor is meglocsolták. Ez muszáj is volt, hiszen itt májusban egyáltalán nem volt csapadék.
„100 hektár átlagában lett 8 tonna, kiváló beltartalommal: 90% körüli üvegességgel, 15-16% fehérjével és 35% sikérrel. 110 ezerért adtam el tonnáját. Jövőre 150 hektárra bővítjük” – mondja a cégvezető. Pedig szomorkodhatna is. Tavaly csak egyszer kellett megöntözni, és ugyanilyen minőségben lehetett aratni ezt a kalászost, ráadásul 190 ezret adtak a tonnájáért. Mégis örül, mert látja, hogy minden más növény és termelési mód nagy bajban van most. Még a napraforgó is egytonnás terméseket ad sok gazdaságban.
Egyik kollégája idén olyan földre tette a durumot, ami nem öntözhető, és a hektárátlaga mindössze 2 tonna lett. „Üvegességre még jó lenne, de csak 11% fehérjét tartalmaz a mag. 80 ezret kínáltak érte, de akkor nem adtam oda. Most nem tudom, mit kezdjek vele…” Ebben a gazdaságban öt év átlagában nem tudott többet teremni az öntözetlen durum, mint 3-4 tonna, ami – tekintve a magasabb költségszintet – versenyképtelenné teszi a többi kalászossal szemben. Jövőre fel is hagynak vele, és visszatérnek a költségtakarékosabb árpához, tritikáléhoz.
Mi a tanulság?
‑A durum igényes növény, sokat lehet nyerni, de veszíteni is vele.
‑Néhány 10 hektárral, pusztán diverzifikálási célból is érdemes elvetni, kitapasztalni a növényt.
‑Intenzív technológiában – akár öntözve – magas nyereségszinttel és biztonságosan termelhető.
‑A betakarítás előtti esőktől védeni kell, akár a rendre vágást is érdemes fontolóra venni.
‑A durumot betakarítás után a szabadpiacon is jól el lehet adni, de mivel exporttermék, érdemesebb stabil partneri kapcsolattal belevágni.
Gönczi Krisztina
