Oroszország burgonyatermelése közelíti az önellátottsági szintet, de van néhány akadály, ami makacsul útját állja az ambíciózus kormányzati terveknek.
Szaporítóanyaghiány
Az Orosz Föderáció burgonyatermelése tendenciájában csökken, miközben a hozamok növekednek az országban. 2013-ban az átlagtermés még14,3 t/ha volt, 2022-ben pedig már 17,4 t/ha, a profi gazdaságokra szűkítve 24-27 t/ha. Továbbra is probléma viszont a vetőburgonya előteremtése. A háború kitörése előtt mindössze a szükségletük 8,7%-át állították elő belső forrásból, a többit importálniuk kellett, döntően Hollandiából és Németországból. Ehhez képest egy kormányzati célkitűzés szerint 2030-ra a burgonyaföldeket 75%-ban hazai szaporítású vetőburgonyával kellene ellátni.
Korábban már írtunk róla, hogy már a Krím megszállását követő, Oroszország elleni embargók lökést adtak az importfüggőségek csökkentésének, sőt, olyan termékekből váltak exportőrökké az oroszok, amire senki nem számított. (Lásd: A Nagy Medve lenyomja a világot, csak a know-how-nk maradt.) A háború újabb hulláma Kijev ellen további szankciókhoz vezetett, ami gyorsítja az ország függetlenedését Európától. Idén február elsejétőlOroszország 33,1 ezer tonnára korlátozta a „barátságtalan” országokból származó szaporítóanyag-importot, ebből a vetőburgonya 16 ezer tonnát tehet ki. Ez a nagyüzemi termeléshez szükséges mennyiség huszadát sem teszi ki.
Tavaly jó szezont zártak
Emellett az ország jelenlegi, másfél millió tonnás feldolgozó kapacitását 2026-ra 3 millió tonnára szeretné bővíteni a kormányzat. Csakhogy a gyárak igénynövekedését nehezen követi a termelés, mivel a háború kitörése óta megugrottak a költségek, emiatt a kistermelők sorra hullanak ki az ágazatból. A professzionális termelés ellenben növekszik, a 2020. évi 6,8 millió tonnás kibocsátás 2023-ban 8,6 millió tonnára emelkedett – de még így is a z össztermelés kisebbik hányadát képezi. A teljes burgonyamennyiség tavaly 20,2 millió tonna volt, az ország önellátottsági szintje pedig 95%-osra javult.
2023-ban már 326 ezer tonnát tett ki az orosz burgonyaexport, melynek célországai a volt Szovjetunió közép-ázsiai államai voltak. A behozatal viszont a korábban jellemző félmillió tonnáról 250 ezer tonnára csökkent, miután a partnerek köre lényegében Egyiptomra, Azerbajdzsánra, Fehéroroszországra és Izraelre szűkült. (Azóta Izrael is kiesett a sorból, a hiányát kínai importtal próbálják betölteni.)
A jelenlegi termelői árak 42,2%-kal magasabbak, mint egy évvel ezelőtt (júliusban még 57%-kal voltak felette). Elemzői számítások szerint a kistermelők számára mégis veszteséges kultúra a krumpli, mivel drágák a gépek és a szaporítóanyag, és ez felemészti a bevételeiket. Tekintve, hogy továbbra is a háztartási termelés dominálja az orosz ellátást, és a gépek, vetőburgonyák beszerzése még nehezebbé vált, nem valószínű, hogy novemberben újabb termelési rekordot jelentenek be Oroszországban.
Ez a cikk is érdekelheti: Küzdenek a burgonya felszedésével Ukrajnában.
