A szarvasgomba, ez a föld alatti kincs évszázadok óta csábítja az ínyenceket és a termelőket. De vajon hogyan kapcsolódik össze ez a hagyományos gasztronómiai csemege a modern mezőgazdasági technológiával? A válasz a precíziós talajtérképezésben rejlik, amely forradalmasíthatja a szarvasgomba-termesztést.
A szarvasgomba Magyarországon
Az utóbbi évtizedben egyre többen próbálkoznak szarvasgomba-termesztéssel. Sokan a 100%-ban támogatott, erdőtelepítési pályázat részeként föld alatti gombatermő erdőt hoznak létre. Ebben az esetben erdészeti telepítési technológiával hektáronként körülbelül 540 mikorrhizált csemetét ültetnek el. Az így készült erdő elsőre pont úgy néz ki, mint a többi, de faanyagtermelés vagy talajvédelem helyett elsődleges gazdasági rendeltetése a szarvasgomba-termesztés. Más úttörők intenzív ültetvényes technológiával – amely leginkább egy gyümölcsfaültetvényre hasonlít – bármiféle támogatás nélkül indulnak el ezen az úton. Az intenzív ültetvényeken jellemzően öntözés is van, méretük kicsi, legfeljebb néhány hektáros.
A szarvasgomba-termesztők leggyakrabban a Magyarországon honos és sokfelé gyakori nyári szarvasgomba (Tuber aestivum) termesztésébe vágnak bele. Jelenleg az erdőtelepítési programban csak ennek a föld alatti gombafajnak a telepítését támogatják. A triflák világában a nyári szarvasgomba olcsónak számít. Jellemző felvásárlási ára főszezonban 35–50 euró/kg, ősszel azonban a jó minőségű nyári szarvasgomba akár 200–400 euróba is kerülhet kilogrammonként. A hazai klimatikus adottságok mellett sajnos ilyenkor itthon jellemzően nem sokat lehet gyűjteni. Magyarországon nincsenek meg azok a földrajzi adottságok (nyáron hűvös, csapadékos klíma), amelyek jelentős őszi termést biztosítanának.
A perigordi szarvasgomba
Magasabb értéke és kidolgozottabb technológiája miatt itthon is terjedőben vannak a mediterráneumban honos perigordi szarvasgomba- (Tuber melanosporum) ültetvények. Néhány ültetvényen máris sikeresen szüretelik telente ezt a triflát. A perigordi szarvasgomba a gasztronómiában legmagasabbra értékelt szarvasgombák között van, felvásárlási ára 500–1000 euró/kg között mozog. Franciaországban az intenzív termesztésnek 50 éves története van, de természetutánzó módszerekkel már több mint 150 éve is sikeresen termesztették. Jól ismert ökológiai igényei és termesztéstechnológiája miatt világszerte sok perigordi szarvasgomba-ültetvényt hoztak létre. Spanyolországban több mint húszezer hektáron termesztik. A déli féltekén Ausztrália a legnagyobb termelő, de Chilében és Argentínában, sőt Dél-Afrikában is vannak már eredményes ültetvények. Észak-Amerikában és Ázsiában is egyre több ültetvényt hoznak létre.
Itthon korábban a hideg telek akadályozták a honosítást, a 2010-es évek enyhébb telei azonban lehetővé tették a perigordi szarvasgomba sikeres termesztését. Amennyiben nem térnek vissza a kontinentális hideg telek, akkor az akár tovább melegedő és szárazabbá váló éghajlat továbbra is megfelelő lesz a termesztésre, hiszen a perigordi szarvasgomba a Kárpát-medencénél szárazabb és melegebb élőhelyeken érzi igazán otthon magát.
Természetesen szükség van némi nyári csapadékra, de a hazai csapadékviszonyok jellemzően kielégítőek. Sajnos a Magyarországon elérhető terméshozamra még nincs elegendő adatunk; máshol hektáronként 30–50 kg átlagos termésnek számít, de számos 150–250 kg/ha terméssel büszkélkedő ültetvény is ismert.
Kulcs a termőhely
Más, kisebb jelentőségű szarvasgombafajok (késői szarvasgomba– Tuber borchii, téli szarvasgomba – Tuber brumale, nagyspórás szarvasgomba –Tuber macrosporum) is termeszthetők elvileg, de ezek technológiája nem elég jól ismert. A szarvasgomba-termesztés természetesen egy úttörő hozzáállást feltételez – inkább vállalkozó, kísérletező kedvű embereknek javasolt, mint biztos befektetésként –, de ezeknek a kevésbé ismert fajoknak a termesztése tényleg kísérleti fázisban van. Nem csupán néhány termőtest a cél, a gazdaságossághoz nagy terméshozamok kellenek.
Tapasztalataink szerint a sikeres szarvasgomba-termesztés titka a megfelelő adottságú termőhely kiválasztásában rejlik. Természetes élőhelyeken figyelhetjük meg, hogy legtöbbször csak néhány darab szarvasgomba terem, az igazán nagy termésű helyek ritkák. Talán kevesen tudják, de a Kárpát-medence talajtani és éghajlati adottságai az ország számos pontján olyan „természetes” élőhely kialakulását tették lehetővé, amelyek sokszor még a legjobb ültetvényeket is felülmúlják. Erre a legjobb példa a Jászság; nem ismerünk nagyobb produktivitású természetes vagy mesterséges élőhelyeket, mint a csernozjom talajra telepített jászsági kocsányos tölgyesek. Nagy kontrasztban van ezzel, hogy sok hazai szarvasgomba-ültetvény csak keveset terem. Véleményünk szerint az elégtelen termés egyik lehetséges oka az esetek többségében a nem megfelelő termőhely.
Magyarországon kiváló, Nébih-minősítéssel is rendelkező mikorrhizált csemetéket lehet beszerezni, azonban a termesztők és tanácsadó szakemberek jellemzően nem fordítanak elég figyelmet a talajtani felmérésre, a táblán belüli talajtani változatosságra. Néhány esetben rosszul értelmezték a talajtani adottságokat. Tapasztalataink szerint a termesztéstechnológiától függetlenül jó termésre csak valóban ideális talajadottságok mellett számíthatunk.
Foltszerű termés
A természetes élőhelyeken vagy akár ültetvényeken tapasztalható foltszerű termésmegjelenésnek az esetek jelentős részében a területen belüli talajtani változatosság az oka. A talaj egy dinamikus rendszer, ahol nem csupán a felső 30 cm néhány talajtulajdonsága számít. Hasznos, ha ismerjük a jelenlévő (geológiai, domborzati és hidrológiai adottságok által meghatározott) talajképző folyamatokat és azok térbeli dinamikáját is. A szarvasgomba szempontjából fontos az alapkőzet és talajunk szemcseméreteloszlása a különböző talajszinteken. Meghatározó a kalcium-karbonát és a víz dinamikája, csakúgy, mint a terület korábbi használati módja és a rajta található vegetáció is.
A precíziós talaj- és termőhelytérképek digitális domborzatmodell, távérzékelési, geológiai adatok és legfőképpen az ezek alapján kijelölt pontokon kiásott és leírt talajszelvények segítségével készülnek.
Talajtérkép segítségével
Területünk talajainak pontos térbeli ismerete minden mezőgazdasági/erdészeti hasznosítás során segít a megfelelő tájhasználatban. A szarvasgomba-termesztésben kifejezetten nélkülözhetetlen segítség.
A talajtérkép segítségével sokkal pontosabban meg tudjuk ítélni leendő ültetvényünk lehetőségeit, és lehatárolni az ideális adottságú területeket. Meggyőződésünk, hogy csak akkor van lehetőség a gazdasági siker reményével belevágni a szarvasgomba-termesztésbe, ha a termőhelyi adottságok valóban jók. Bármilyen kis eltérés esetén nem egyszerűen kevesebb termésre számíthatunk; jó eséllyel gyakorlatilag nem lesz bevételünk a szarvasgombából.
Felméréseink során eddig több, eleve kudarcra ítélt ültetvény létrehozásától – így jelentős kiadástól és elvesztegetett évtől – kíméltük meg megrendelőinket. Több esetben meglévő földterületek közül sikerült kiválasztani a legmegfelelőbbet. A szarvasgomba mindezek ellenére számos helyen termeszthető az országban, nem csak a jászsági mezőségi talajok megfelelőek. Sajnos sokfelé találni olyan meszes, leerodált, túlművelt területet, amely más mezőgazdasági hasznosításra már alig alkalmas. Az esetek nagy részében a szarvasgombatermesztés kiváló alternatíva lehet ilyen adottságok mellett.
Amikor szarvasgombacélú ültetvényt vagy erdőt telepítünk, fontos hosszú távon gondolkodni. Egy ültetvény esetében minimum 25–30 éves időtávban tervezünk, míg erdő esetén ez az időtartam akár 80–100 évre is kitolódhat. A szarvasgombacélú erdőtelepítés különösen vonzó lehetőség, mivel viszonylag kevés többletmunkát igényel. A termőre fordulásig az ilyen erdők kezelése lényegében nem tér el egy hagyományos erdőterület gondozásától. Ezzel szemben, ha intenzív szarvasgomba-ültetvényt szeretnénk létrehozni, a kezdeti befektetés és az ahhoz kapcsolódó munkaigény jelentősen magasabb, az ültetvény teljes életciklusa alatt rendszeres karbantartást igényel.
A termeszteni kívánt szarvasgomba, illetve területünk talajtani adottságai (az, hogy melyik szarvasgombának megfelelő), eldönthetik a technológiát. Hiszen nyári szarvasgomba esetén az erdészeti technológia gazdaságossága és eredményessége nyilvánvaló. Perigordi szarvasgomba esetén csak az ültetvényes megoldás működik, és a várható bevétel igazolja a nagyobb beruházást.
SZERZŐ: FÉLEGYHÁZI FRUZSINA • TALAJTÉRKÉP KFT.
