A magyar külkereskedelemre és a GDP-re mindig nagy hatással van a kukoricatermésünk, mivel a gabonák kiviteléből folyik be a legtöbb pénz az agráriumba. Az idei eredmény csak szerény exportra ad majd lehetőséget, derül ki a NAK tájékoztatójából.
Kukorica
Országszerte változatos képet mutat a kukoricaállomány. A hőstressz jelentősen megviselte a növényt, vegetációs fejlődése is sokkal gyorsabb a megszokottnál. A gyengébb minőségű, szikes, homokosabb területeken, vagy ahol júniusig is kevesebb csapadék esett az országos átlagnál, ott sok tábla állapota kritikus, erőteljes a levélsárgulás és a csőképződés sem megfelelő.
A NAK becslése szerint a 874 ezer hektáros elvetett kukorica országos termésátlaga mintegy 6,6 tonna/hektár lehet, ami 5,8 millió tonnás össztermést eredményezne. A legalacsonyabb termésátlagokat Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegyékből jelentették a vármegyei szervezetek, de 6 tonna/hektár alatt becsülik a termést Pest, Veszprém, Somogy, Heves és Békés vármegyékben is. A Nyugat-Dunántúlon a jelenleg várható hozam 8 tonna/hektár, a Dél-Dunántúlon 6,9 tonna/hektár.
A többi tavaszi vetésű növény
A napraforgót a kukoricához képest kevésbé érinti a nyári aszály, ugyanakkor ennél a növényfajnál is visszafogottabbak az előrejelzések a korábbiakhoz képest. A jelenleg becsült 2,7 tonna/hektáros hozammal számolva a 680 ezer hektáros területről 1,88 millió tonnás össztermés várható.
A szója a korábbi évek átlagához képest duplájára nőtt területen – 111 ezer hektáron – tenyészik. A jelenleg becsült 2,66 tonna/hektáros hozam mellett összesen 300 ezer tonna körüli termés realizálódhat. Cukorrépát 16 ezer hektáron termesztenek idén, 59 tonna/hektáros hozam mellett 963 ezer tonnát takaríthatnak be a gazdák az előzetes becslés szerint.
Minden érintett növényfajra érvényes, hogy az aszályos időjárás elhúzódása további hozamcsökkenést okoz.