fbpx

Ez már nem az aszály, a makrofomina eszi a növényeket

Írta: Szerkesztőség - 2024 augusztus 03.

Ez a polifág kórokozó egyre gyakrabban fog egyre nagyobb károkat okozni hazánkban, és nemcsak a napraforgóban. A szártő felvágásával ellenőrizheti, hogy mi okozza a hervadást.

Barnuló szárak, táblarészek

Az Agrometry a közösségi oldalán figyelmeztet arra, hogy a napraforgók lankadása, száradása már nem az aszályt, hanem a makrofomina (Macrophomina phaseolina), azaz a hamuszürke szárkorhadás erős fertőzését jelzi. Egy hónapja még kérdés volt, hogy a lankadó napraforgónövények csak a csapadékhiányt mutatják-e, vagy már a betegség a tüneteit. A kérdés mostanra eldőlt. Ez bizony makrofomina.

A talajszint feletti szárrész barnulása, a bélszövet mikroszkleróciumok miatti szürkülése minden kétséget eloszlatnak. A táblák már foltokban barnulnak, és az érintett területeken a következő egy-két hétben ugrásszerűen fog nőni az elhalt növények száma.

Ha ilyen barnulást és a bélszövetben mákszemhez hasonló mikroszkleróciumokat lát, akkor biztosra veheti, hogy a gomba tizedeli az állományt:

makrofomina
Szürke szártő, ami belülről üreges, és tele van apró mikroszkleróciummal (forrás: Agrometry)

A kukoricát is veszélyezteti

Ki kell emelnünk, hogy a makrofomina trópusi eredetű kórokozó, kifejezetten a meleg és száraz évjáratokban betegíti meg a növényeket. A klímaváltozás miatt egyre gyakrabban kell számítanunk a megjelenésére. Az aszályhoz hasonló tünetekkel indul a betegség, és éppen a legsilányabb, legforróbb talajokon – hiszen a növények is itt gyengülnek le legelőször a vízhiány következtében. A mikroszkleróciumok – akárcsak a fehérpenész kitartóképletei –hosszú éveken át életképesek maradnak a talajban.

Vigyázat, a makrofomina a fehérpenésznél is szélesebb növénykört fertőz! Argentínában idén többek között azért vetettek több búzát, mert csökkenteni akarják tavasszal a kukorica területét amiatt, mert az legutóbb tetemes terméskiesést szenvedett el a hamuszürke szárkorhadás következtében. A kukoricán a korai felszáradás mellett a törékeny szárak és kisebb csövek utalhatnak arra, hogy a növény szállítószövetei sérültek, de biztosat itt is csak a szártő felvágása után mondhatunk.

A makrofomina tehát nem válogat, így a vetésforgó sem nyúlt védelmet ellene. Mivel gyengültségi kórokozó és nem szereti a vizet, leghatásosabban öntözéssel és erős növénykondícióval lehet védekezni ellene.