A mezőgazdasági termékek jellemzően változó minőségben és mennyiségben állnak a termelő rendelkezésére és gyakran romlékonyak. Ezért az eladó és a vevő számára is fokozott kockázatokat rejt az ilyen áruk előállítása és forgalmazása. A kockázatokat azonban nem egyedül a termelőnek kell viselnie.
A feldolgozás, a kereskedelem és a mezőgazdasági alapanyagtermelés is kockázatos üzleti tevékenység, nagy egymásra utaltsággal, de eltérő érdekérvényesítő képességgel. Ezért ezt a kapcsolatrendszert törvényi keretekkel igyekeznek „igazságosabbá” tenni, mégis úgy, hogy a piaci mechanizmusok ne sérüljenek.
Ki miért felel?
Idén tavasszal több ponton is változott a mezőgazdasági termékpiacok szervezéséről szóló 2015. évi XCVII. törvény. A jogszabálymódosítás megteremti a termeltetők és termelők közötti kapcsolatrendszer új jogi alapját. A legtöbb új szabály a szükséges felkészülési idő biztosítása érdekében 2025. január 1-jétől lép életbe. Addigis megszületnek azok a rendeletek, amelyek azt részletezik, miként kell szerződésbe foglalni az eladó és a vevő közötti kockázatok megosztását egy mezőgazdasági termék esetén.
A kockázatmegosztással kapcsolatos rendelkezések kiterjednek:
- a mezőgazdasági termékelőállítási tevékenység körébe nem tartozó szerződéses kötelezettségekből eredő kockázatok arányos ellentételezésének módjára,
- a szerződés teljesítéséhez szükséges szaporítóanyag-mennyiség vagy élőállat-darabszám biztosítására, a mennyiségcsökkenés határértékeinek és következményeinek meghatározására,
- a szaporítóanyag szavatosságának meghatározására,
- a minőségi hibákért való felelősség megállapítására,
- az inputanyagok minőségének biztosítására,
- az áru átvételének ütemezésére,
- a szállításhoz kapcsolódó megállapodásokra,
- a szerződéstől való elállás feltételeire és
- a teljesítés vis maior miatti akadályoztatásának következményeire.
Várhatóan születni fognak olyan mintaszerződések is, amelyek segítséget a szerződéses konstrukciók megalkotásában. Ezek a mintaszerződések meghatározhatják az érintett felek kölcsönös kötelezettségeit és a mezőgazdasági termelőknek nyújtandó minimális garanciákat.
Kötelező 30 napra fizetni
Fontos, hogy az áru ellenértékének határidőre történő meg nem fizetése, azaz 30 napot meghaladó késedelmes kifizetés esetén, ágazatfelügyeleti bírságot szabhatnak ki a vétkes vevőre. Ennek mértéke alapvetően a meg nem fizetett érték tíz százalékában kerül meghatározásra, de legalább egymillió forint. A bírságtól függetlenül késedelmi kamat is fizetendő, ennek minimuma a jegybanki alapkamat kétszerese.
Az elképzelésekről további részleteket tartalmaz a NAK kiadványa.
