Az európai választások eredményére döntő kihatással volt az ukrán-orosz háború, és ennek összes gazdasági-társadalmi következménye. Bizonyára nyomott hagytak a választókban a hónapokon át tartó gazdatüntetések is. Az EU vezetésének be kell látnia: a zöld célokat másképp kell elérni.
Kevesebb erő a zöldeknél, több a populistáknál
A zöld pártok Európa-szerte nagyot veszítettek a súlyukból a tegnapi választásokon. Az előzetes eredmények alapján (27 országból még csak 8-ban zárult le a számlálás) az Ursula von der Leyen (CDU) vezette Európai Néppárt megerősödve került ki az európai választásokból (újabb 8 helyet szerzett), de előre törtek a nemzeti-populista, euroszkeptikus erők is. A két jobboldali-nacionalista szekció együttesen már 18%-os erőt képviselnek az EP-ben. Egyértelmű vesztesként minden sajtóorgánum a zöldeket jelölte meg, akik 27%-kal kevesebb képviselővel ülhetnek majd a tanácsterembe.
Németországban a kereszténydemokraták (CDU) szűk 22%-ot szereztek, mögöttük már a második legnagyobb pártként az erősen jobboldali AfD futott be 16%-kal, míg a zöldek alig 6%-kal végeztek a harmadik helyen.
Magyarországról sem jutott be a zöld ideológiájú LMP és a Kétfarkú Kutyapárt, ugyanakkor kihullott a Jobbik is, és 3 képviselőt a Fidesz is veszített. A magyar jobboldali-populista párt a korábbi 14 képviselő helyett most 11-et küldhet az Európai Parlementbe (EP). A Magyar Péter vezette, alig háromhónapos TISZA párt 7 fővel képviseltetheti magát az európai döntéshozó térben, és a Néppárthoz kíván csatlakozni. A Fidesz 2021-ben lépett ki a Néppártból, azóta függetlenként politizált.
„Kit kell felhívni, ha Európával akarok beszélni?”
Elemzők utalnak rá, hogy az EP-szavazásokon ügyek mentén szokás voksolni, az egyes szekciók hol szövetkeznek, hol nem, és az egyes csoportokból is kiszavazhatnak a képviselők. Ezért a Néppártnak folyamatosan szövetségeseket kell keresnie Európa vezetéséhez. Ez különösen a csúcsvezetők megválasztásakor létkérdés. Henry Kissinger szállóigévé vált kérdése óta sem tudjuk, kit kell felhívni, ha Európával akar beszélni egy államfő, de abban egyetértés van, hogy az EU Bizottság elnöke megkerülhetetlen személy.
A következő lépésben július 16-án előbb új elnököt választ az EP, amit július 18-án vagy 19-én a az EU Bizottságot vezető személy megválasztása követ. Jelenleg Ursula von der Leyen tölti be ezt a tisztet. Ahhoz, hogy hivatalában maradhasson, a szociáldemokraták és a zöldek együttes támogatására van szüksége. Ha a kettő közül bármelyik hiányzik, akkor a jobboldallal (is) alkut kell kötnie. Egyelőre azonban a jelölt személye sem biztos, ez csak június 27-én vagy 28-án dől el.
A szakpolitikának változnia kell
A választók mindenképpen egy konzervatívabb, Európa és a hazájuk érdekeit sokkal inkább szem előtt tartó politikára szavaztak június 9-én. Megfigyelők szerint ez az élelmezésbiztonságot és a mezőgazdasági termelés gazdasági érdekeit is előtérbe fogja helyezni. A Green Deal célkitűzéseit éppúgy újra kell gondolni, mint az azokhoz vezető utat. Másrészt ez a folyamat odavezethet, hogy nehéz lesz érvekkel alátámasztaniuk az agrárpolitikusoknak, miért is van szüksége az ágazatnak ekkora támogatásra a közös büdzséből.
A Közös Agrárpolitika (KAP) ciklusról ciklusra egyre kisebb arányt képvisel az európai költségvetésben, de még mindig a források 31%-át emészti fel, amit általában azzal szoktak indokolni, hogy az agráriumnak ápolnia kell a környezetet, munkát kell teremtenie vidéken és garantálnia az élelmiszerbiztonságot. A környezet- és klímavédelmi célok elérésére a 2027-ig tartó pénzügyi ciklus KAP-forrásainak 40%-át kell fordítani. Ha azt mondjuk, inkább a termelés gazdaságossága a fontos, nem a környezetvédelem, akkor nincs mivel indokolni a zöldkifizetéseket. A döntés nyilván nem lesz ennyire „vagy-vagy” alapú, de számolni kell a támogatáscsökkenés lehetőségével. Ettől függetlenül az import elleni védelem számonkérhető az európai döntéshozókon.
Lásd még a témában: Mindenki lázong – Mi a baj Európával?
