Egy féléves átállási időszakot követően jövőre már minden mézkeveréken szerepelnie kell az összes származási országnak. Hazánk nemzeti hatáskörben szigorította az uniós előírásokat.
EU-n kívüli országból?
A mézek jelölését közösségi szinten a mézről szóló tanácsi irányelv szabályozza. Eszerint a címkén jelezni kell azon származási országot, ahol a mézet begyűjtötték. A több országból származó mézkeverék esetében azonban nem kötelező a származási országok feltüntetése, elég azt jelölni, hogy EU-országokból, EU-n kívüli országokból vagy éppen EU-országokból és EU-n kívüli országokból származó mézkeverék. Ez a jelölési mód az elmúlt évek tapasztalatai alapján a valós származási ország elfedése céljából alkalmazzák, mivel az egyre tudatosabb vásárlók már érzékennyé váltak az élelmiszer származási országának megbízhatóságára. Nem véletlen, hogy Magyarországgal együtt az idei év januárjában már húsz tagállam közösen kérte a mézkeverékek származás-jelölésére vonatkozó uniós előírások szigorítását – fejtette ki a hazai, szigorúbb szabályozás indoklásaként Nagy István agrárminiszter.
Pontosan innen, pontosan ennyi
Hangsúlyozta, mivel az uniós irányelv felülvizsgálata még jelenleg is zajlik, az Agrárminisztérium – a szükséges európai uniós jóváhagyási eljárás után – úgy módosította a Magyar Élelmiszerkönyv szabályozását, hogy a mézkeverékek esetén is valamennyi származási országot fel kell tüntetni, a felhasznált mézek tömeg szerint csökkenő sorrendjében. Ennek oka, hogy óriási értékesítési problémát jelentenek a magyar méhészek számára az EU-n kívüli országokból származó, más standardok alapján, olcsóbban előállított mézek. Ezek már nemcsak az uniós külpiacainkat, de a belföldit is veszélyeztetik. (Lásd szakcikkünket laptársunknál, az Agrárágazat legfrissebb számában: Borús kilátások pergetések után: gyengélkedik a mézpiac.)
Legkésőbb jövőre ott lesz minden címkén
Az új rendelkezések augusztus 11-én lépnek hatályba, ettől az időponttól számítva hat hónapos átmeneti időszak kezdődik, amelynek tartama alatt forgalomba hozhatók és a minőségmegőrzési idejük lejártáig forgalomban tarthatók a korábbi szabályok szerint címkézett mézek. Ezt követően minden hazai forgalomban lévő mézkeverékre a szigorúbb szabályok vonatkoznak. Az intézkedéssel érvényesül a fogyasztók tisztességes tájékoztatáshoz való joga, és növekedhet a hazai termelésű méz fogyasztása. „A fogyasztóknak joguk van tudni, hogy az általuk megvásárolni kívánt mézkeverékben kínai, ukrán vagy éppen magyar méz van” – hangsúlyozta a tárcavezető.
Lásd még a témában: Válságban a méhészágazat?
