Az Agro-ökológiai Programban (AÖP) csak a bevitt területekre érvényes a szerlista, azokra viszont kötelező alkalmazni. Ennek most közvetlen hatása van a repce diquatos állományszárítására.
A NAK tájékoztatása szerint az AÖP-os készítménylisták kizárólag egy-egy konkrét AÖP gyakorlathoz tartoznak. (Lásd a szerlistákat itt.) A méhekre veszélyes vagy kockázatos szerek listája csak a méhes gyakorlatokban, a forgatás nélküli műveléshez tartozó lista csak a forgatás nélküli gyakorlatban érvényes, és csak azokra a területekre értendő, amelyeken megvalósul a forgatásmentes művelésmód.
Az esedékes repcedesszikkálási munkáknál mindez lényeges hatással van a szükséghelyzeti engedélyt kapott diquat-dibromid alkalmazására. Az a termelő, aki az AÖP-ben a szántóterülete legalább felén a forgatás nélküli művelést választotta, a gyakorlatba bevitt területeken – és csak azokon – kizárólag a gyakorlathoz rendelt pozitív szerlistáról választhat, és ebben nem szerepel a diquat-dibromid. Minden más esetben használható ez az egyébként tiltott, de most kivételesen engedélyezett állományszárító hatóanyag.
A probléma az, hogy a repce után nemigen szántanak az őszi kalászosokhoz, így ezek a táblák nagy valószínűséggel a „nem szántott” vállalásba esnek. A diquat-készítmények idén a szójában és napraforgóban is alkalmazhatók lesznek, csakis földi permetezéssel. Ezek betakarítása után már inkább nyúlunk az ekéhez, így az AÖP-korlátozásokkal ezekben a táblákban kevesebb baj lesz.
Ez a cikk is érdekkelheti a témában: Sárban sárgul a repce, drónnal „okosba” deszikkálható
