A rendkívüli szárazság rányomta a súlyos bélyegét a főbb szántóföldi növények termelésére – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal 2022-es évre vonatkozó értékeléséből.
Alulteljesítő gabonák
A gabonaágazat rendkívül érzékeny az időjárás szélsőségekre, amelyből bőven tapasztalhattak a gazdák a 2022-es évben. A korábbi időszakokhoz képest tavaly az összes gabonatermésből a búza részesedése volt a legnagyobb(48%-os). A kukorica 32%-os részesedést tudott produkálni. Az aszályos évet a kalászosok közül legkevésbé az árpa sínylette meg. Az árpa hozamcsökkenése (1,5 millió tonna termett) volt a legkisebb (10%-kal, 172 ezer tonnával kevesebb) 2021-hez viszonyítva. Az összes gabona termésbeli aránya pedig 6%-kal növekedve érte el a 18%-os értéket.
2022-ben a búza betakarított területe 6,5%-kal (893 ezer hektárról 951 ezer hektárra) növekedett. A megnövekedett betakarított területről mindössze 4,2 millió tonna búzát arattak. Ez ötödével kevesebb a 2021. évihez viszonyítva, és hasonló az arány az előző öt év átlagának tekintetében is. A tavalyi 4,4 tonnás hektáronkénti termésátlag közel negyedével maradt el a 2021-es rekordtól. Két vármegye (Békés és Fejér) együttesen adta az országban megtermett búza közel 17%-át. A dunántúli vármegyék produkálták a nagyobb terméshozamot. Közülük Tolna (6,3 tonna/hektár), Somogy (6,1 tonna/hektár) és Zala (5,9 tonna/ hektár) teljesített a legjobban. A legkisebb termésátlaggal a Jász-Nagykun-Szolnok, Heves és Pest vármegyében tevékenykedő gazdák voltak kénytelenek szembesülni. Esetükben 10-15 éves termésátlagok dőltek meg negatív irányban.
2022 első 11 hónapjában a kevesebb termény rendelkezésre állásából fakadóan jelentős áremelkedés volt megfigyelhető a piacon. 18%-kal kevesebb búza került be a földekről, mint 2021 hasonló időszakában. Az átlagos felvásárlási ár (129 Ft/kg) 83%-kal volt magasabb az előző évinél. A főbb gabonák felvásárlási árának olykor drasztikus emelkedéséért több tényező együttesen felelős. Egyik fő ok az időjárás kedvezőtlen alakulása és az ebből fakadó terméskiesés. A másik pedig orosz-ukrán háború okozta globális dominóeffektus, amely az energiaáraktól az alapanyagárakig mindenre kihatott. Harmadik tényezőként pedig a hazai fizetőeszköz főbb devizákkal szembeni gyengülését kell megemlíteni.
A kukorica sem jelent kivételt
Túlzás nélkül nevezhetik a kukoricatermesztők 2022-t fekete évnek, hiszen a növény betakarított területe több mint ötödével (22%-kal) csökkent, ami 820 ezer hektárt jelent. A vetésterület 983 ezer hektár volt. A kettő közötti eltérés abból fakad, hogy sok esetben a kedvezőtlen terméskilátások miatt a gazdák a zöld betakarítás vagy a betárcsázás mellett döntöttek. Az aszály sújtotta termőföldekről mindössze 2,8 millió tonna termés került a magtárakba. Ez a 2021-es évihez képest 57%-os csökkenést jelent. Ötéves periódus vonatkozásában még gyengébb az eredmény, ugyanis az előző öt év átlagától 63%-kal maradt el. Az elmúlt fél évszázad során nem volt még példa olyan alacsony hozamra, mint amit a tavalyi év hozott. A 2022-es3,4 tonnás termésátlag a megelőző évhez viszonyítva 44%-os, az utolsó öt év átlagához képest 55%-os csökkenést jelent. A tavalyi év első 11 hónapjában több mint harmadával kevesebb kukorica került felvásárlásra a termelőktől, mint 2021 azonos periódusában. Az átlagos felvásárlási ár 110 Ft/kg volt, ami egy év alatt 55%-os emelkedést jelentett.
Harmadával kevesebb az ipari olajos növényekből
A tavalyi évben 4%-kal (655 ezer hektárról 682 ezer hektárra) növekedett a napraforgó vetésterülete hazánkban. Ez az előző öt év átlagánál több mint 8,4%-kal nagyobb. 2022-ben közel harmadával (29%) kevesebb, 1,3 millió tonna napraforgót takarítottak be, 1,8 tonnás termésátlag mellett.
Az aszály negatív hatásai Európa minden jelentős napraforgó-termelő országban megjelentek a hozamokban.
A kevesebb termés hatással volt a felvásárlási árakra is. A 269 Ft/kg-os felvásárlási ár 59%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál.
A tavalyi évben jelentős mértékben csökkent a repce betakarított területe. A 2021. évi 258 ezer hektáros területnagyság 2022-ben 203 ezer hektárra zsugorodott. Erről a lecsökkent területről 31%-kal kevesebb, 507 ezer tonna repce került betakarításra, 2,5 tonna hektáronkénti hozammal. A termésátlag12%-kal alacsonyabb az előző évinél, és a 2017–2021-es évek átlagát 16%-kal múlja alul. A kisebb termésmennyiség magasabb felvásárlási árat eredményezett. A tavalyi év első 11 hónapjában az átlagos felvásárlási ár 283 Ft/kg volt, amely 62%-kal magasabb a megelőző év azonos periódusához viszonyítva.
A két legjelentősebb ipari olajnövény termésátlaga 2018 és 2020 között azonos volt. Változás az utóbbi két évben indult el. A napraforgó és a repce közül az előbbinek a hektáronkénti hozama csökkent jelentősebben, 2022-ben alig 1,8 tonna volt.
A négy meghatározó, hazai szántóföldi növény betakarított területe közül a búzáé 2022-ben, a napraforgóé 2021ben is növekedett az előző évihez képest. Ezzel szemben a kukoricáé és a repcéé ebben a két évben csökkent.
Közel ezerhektáros csökkenés
A burgonyatermesztés területén a kedvezőtlen körülmények eredőjeként egy százéves negatív rekordot sikerült megdöntenünk. Ugyanis a 194 ezer tonnás termésmennyiség alacsonyabb, mint amennyi az 1921-es nyilvántartás óta valamikor is volt. A tavalyi évben a burgonya termőterülete tovább csökkent: az egy évvel korábbi 8,8 ezer hektárral szemben, már csak 7,9 ezer hektáron folyt a termesztése. Ez a terület az elmúlt öt év átlagának alig több mint kétharmada. Az aszály és a termőterület csökkenése együttesen eredményezte a történelmi, negatív termelési rekordot.
Az alacsony termésmennyiség a felvásárlási árban is tükröződött. 2022 első 11 hónapjában a burgonya felvásárlási ára 134 Ft/kg, ami 25%-os növekedést jelentett az előző évihez képest.
A zöldségtermesztők sem voltak elégedettek
A tavalyi évben a zöldségtermesztőknek nemcsak az aszállyal kellett megküzdeniük, ugyanis a csapadékhiányon túl néhány növényvédő szer hatóanyagának kivonása is hátrányosan érintette őket, ami bizonyos esetekben megnehezítette a kórokozók és a kártevők elleni védekezésüket. Egyedül a zöldborsó adott okot némi örömre, hiszen a betakarított területe, ha kis mértékben is, de nőtt 2021-hez képest. A csemegekukorica betakarított területe viszont tovább csökkent. Mindkét említett növény vonatkozásában tény, hogy a másodvetésük tenyészidőszakában fellépő hősokk hatására még az öntözött területeken is csak átlagos termést produkáltak. Számos példa azt mutatja, hogy a másodvetésre gyakran nem is került sor.
A slágerzöldségnek számító paradicsom és a zöldpaprika termése kisebb mértékben csökkent. Paradicsomból 10%-kal, míg paprikából 8,3%-kal takarítottak be kevesebbet (ez 155 ezer, illetve 84 ezer tonnát jelentett).
Az utóbbi évek legjobb termése kajszi- és őszibarackból
A tavalyi év gyümölcstermése nagyon vegyes képet mutat. A legnagyobb termőterülettel rendelkező alma az elmúlt tíz év leggyengébb szezonját produkálta: 313 ezer tonna volt az össztermés, ami 61%-kal kevesebb, mint 2021-ben. Az almával szemben a kajszi- és őszibarack, valamint a meggy és a szilva jobban teljesített. A kései fagyok elmaradásának köszönhetően ezekből a gyümölcsökből 2019 óta a legnagyobb mennyiség termett.
A képzeletbeli dobogó legmagasabb csúcsára 2022-ben a kajszi állhatott fel. Ebből az előző évi termés több mint kétszeresét, 24 ezer tonnát szüreteltek. Az ezüstérmes az őszibarack lett közel 90%-os növekedéssel, ami 20 ezer tonnát jelent. Ezekhez képest jelentősen kisebb mértékben növekedett a meggy és a szilva betakarított mennyisége. Előbbiből 70 ezer tonna (15%-os növekedés), az utóbbiból pedig 36 ezer tonna (8,4%-os növekedés) került be a gyümölcsösökből.
Uniós kitekintés
A tavalyi évben az Európai Unióban a meghatározó gazdasági növények (búza, kukorica, napraforgó és burgonya) vetésterülete 1,4%-kal növekedett. Ez hektárban kifejezve 517 ezer hektárt jelentett.
Az Európát sújtó aszály eltérő módon érintette a tagországokban realizált termésmennyiség alakulását. Az unió területén betakarított összes termésmennyiség 11%-kal csökkent, vagyis 234 millió tonnára esett vissza. A 2017–2021-es periódus átlagához képest 9,3%-os volt a tavalyi csökkenés.
2022-ben az unió tagállamaiban 134 millió tonna búzát takarítottak be. Ez 2,6%-os csökkenést jelent az előző évhez képest. Búza tekintetében az aszály a legnagyobb kárt Spanyolországban okozta, ahol 27%-os terméscsökkenést idézett elő. Az uniós átlagot némiképpen javította, hogy a 22,7 millió tonna búzát termelő Németországban 5,9, a közel 13,5 millió tonnát learató Lengyelországban 11%-kal növekedett a termés.
Az unió búzatermesztői listájának élén továbbra is Franciaország áll, annak ellenére, hogy 2021-hez viszonyítva közel 2 millió tonnával kevesebb termett. A csökkenés ellenére is az uniós termés ötödét adták a 35 millió tonnás mennyiséggel. Franciaországban van az unió búzaterületének 20%-a. Hazánk 3,1%-kal járult hozzá az EU-s összes búzaterméshez. A betakarításra került 4,1 millió tonna búzával a tagországok között a 2021. évi nyolcadik után a tizenegyedik helyezést értük el.
Negatív rekordok
A kukorica helyzete a búzáéhoz viszonyítva sokkal rosszabb volt 2022-ben. A tavalyi évben betakarított kukorica mennyisége 15 éves mélypontot jelentett az Európai Unióban. Az aszály a legnagyobb kárt ennél a növénynél okozta. Tavaly az unióban a megtermelt kukorica összes mennyisége 52 millió tonna volt. Ez közel harmadával (29%) kevesebb az egy évvel korábbinál. A kukoricatermesztők listáját már harmadik éve Franciaország vezeti 10,9 millió tonna termésmennyiséggel. A franciákat a lengyelek követik 8,5 millió tonnával. A lengyelek azon kevesek közé tartoznak, akik termésmennyiség-növekedést tudtak elérni tavaly a 2021-es évhez képest.
2022-ben hazánk negatív rekordot produkált. A mennyiségi visszaesés nálunk 57%-os volt. A 2,8 millió tonnás termelési eredménnyel a hetedik helyet foglaltuk el a tagországok rangsorában (2021-ben a negyedik pozíció volt a mienk). Az EU-ban megtermelt kukorica 5,4%-a származott magyar gazdáktól. A legjobb hozamot, 11,5 tonna hektáronkénti eredménnyel Spanyolország érte el. A termelési eredmények vonatkozásában Románia és Magyarország (3,0, illetve 3,4 t/ha) volt a sereghajtó.
Sajátos helyzet alakult ki az Európai Unióban a napraforgó-termesztés vonatkozásában. Ugyanis a tavalyi évben az azt megelőzőhöz képest közel ötödével, 5,2 millió hektárra növekedett a termőterület nagysága. Ugyanakkor a betakarított napraforgó mennyisége 11%-kal, 9,2 millió tonnára csökkent. A tagországok között – a 20%-os mennyiségi visszaesése ellenére – Románia vezeti a termelési listát, a 2,3 millió tonnás betakarított mennyiséggel. Romániát Bulgária követi, 2,1 milliótonnával.
Az unió országai közül hazánk szenvedte el a legnagyobb termésmennyiség-kiesést (29%-os). Ennek ellenére Magyarország 2021-hez hasonlóan megőrizte a negyedik helyét a tagországok között. Hazánkban tavaly 1,3 millió tonna napraforgó került betakarításra, ami 14%-kal járul hozzá az EU össztermeléséhez.
A napraforgó területi expanziója 2022-ben is folytatódott. A tagországok átlagában 18%-os volt a termőterület növekedése 2021-hez képest. Öt tagállam kivételével minden országban növekedett a termesztésbe bevont terület. A legjelentősebb területi bővülést Lengyelország mutatta fel (81%-os növekedés). Ezt Spanyolország követte (38%-os növekedés). Hazánkban 4,1%-kal növekedett a napraforgó termesztési területe a tavalyi évben. Ennek köszönhetően, öt év után újra megközelítette a termőterület a 700 ezer hektárt.
A 2021-ben már megfigyelt csökkentő tendencia a tavalyi évben is megmaradt a burgonyatermesztés területén. Az EU-ban 2022-ben összesen 45,8 millió tonna burgonya termett (1,4 millió hektár a termőterület nagysága). Az uniós termés közel negyedét (10,3 millió tonnát) Németország adta, amivel továbbra is listavezető. Több ország (pl. Franciaország és Lengyelország) volt kénytelen terméscsökkenést elkönyvelni, ami jelentős hatással volt az uniós termelési eredményekre. A 10%-os mennyiségi növekedést felmutatni képes Hollandia, 7,3 millió tonna betakarított burgonyával a lista második helyére ugrott fel. Hazánk a lista 18. helyén áll, és a 194 ezer tonnás teljesítményével alig 1%-kal járul hozzá az uniós burgonyaterméshez.
SZERZŐ: CZÉKUS MIHÁLY
