A decemberi Portfolio Agrárszektor konferencia egyik hangsúlyos témája a termés mennyiségét és minőségét eldöntő időjárás volt. A megszólaló szakemberek nem a klímacélokat vitatták, hanem azt, hogy a világ nem egységesen viszonyul ezekhez.
A klíma alakulásával egy külön kerekasztal-beszélgetés foglalkozott a decemberi konferencián, melynek felvezető előadását Ürge-Vorsatz Diána, a Közép-európai Egyetem (CEU) professzora tartotta. Kiderült, nem alaptalanul éreztük rendkívülinek a 2022. évi nyarat, világrekorder volt a magyar aszály. A baj azonban globális. 125 ezer éve volt utoljára olyan magas a Föld átlaghőmérséklete, mint most.
A szakember biztosította a hallgatóságot: szinte minden nyár hőhullámos lesz, komolyabb aszály pedig négyévente várható a jövőben. „Magyarország a klímaváltozás egyik legnagyobb vesztese Európában. Az ipari forradalomtól mért 1,7 fokos hőmérséklet-emelkedés már a 2030-as években bekövetkezhet, ami 80%-os termésveszteséget is hozhat a kukoricában.” A szakember kiemelte, az öntözés nem jelent megoldást, a talaj szervesanyag-tartalmát kellene növelni, hogy a termőföld megtartsa a vizet.
Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke szerint csak a 19. században 26 olyan nagy aszályt jegyeztek fel, ami éhínséghez vezetett – ez adottság a Kárpát-medencében. A klímaváltozás hatásait előbb és súlyosabban érezzük, mint Európa többi része. Utalt rá, hogy a teljes károsanyag-kibocsátás 80%-áért a világ 20 legfejlettebb állama felel, a legnagyobb szennyezők együttes fellépése nélkül nem lesz érdemi változás a bolygón. Hozzátette: Európa azt reméli, hogy a fenntarthatóság „jó árucikk lesz”, de ehhez az kell, hogy el is tudja adni…
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke szintén azt hangsúlyozta, hogy el kell fogadtatni a világ többi részével is a klímacélokat. Az EU-ban az elmúlt 30 évben 25%-kal csökkent az ÜHG-kibocsátás, javultak a hatékonysági mutatók, de ez egy nagyon drága technológiát és termelést eredményezett. Márpedig a világpiacon kell versenyeznünk a fogyasztókért. Tarpataki Tamás agrárpiacért felelős helyettes államtitkár azt nevezte igazságtalannak, hogy sok aktivista a teheneket hibáztatja a klímaváltozásért, miközben elismerik, hogy a talajok szervesanyag-pótlásához szükség van állatokra. Olyan állatokat pedig nem tudunk nemesíteni, amelyek csak trágyát termelnek… – mutatott rá a vegán trendek abszurditására.
A gépforgalmazók oldaláról Harsányi Zsolt, az AXIÁL Kft. tulajdonos-ügyvezetője és Szabó Levente, a KITE Zrt. mint a legnagyobb magyarországi integrátor vezérigazgatója fejtette ki, mennyiben járulnak hozzá a gépipari és technológiai fejlesztések a környezetvédelemhez. Harsányi Zsolt elsősorban a motorok megváltozott környezetvédelmi paramétereit emelte ki, ugyanakkor hangot adott egy aggodalmának is: „Ha 2035 után valóban nem lesznek belső égésű autók, kamionok az utakon, akkor ki fejleszt majd a mezőgazdaságnak motort?” Kitért a helyspecifikus gazdálkodás környezetvédelmi vonzataira is. Úgy látja, a legnagyobb technológiai ugrás a permetezésben történt meg, mivel a szenzorok és a mesterséges intelligencia révén egyre pontosabb inputadagolásra vagyunk képesek.
Szabó Levente kiemelte, a technológia, a háttértámogatás és a technológia végrehajtására alkalmas eszközrendszerek egységének fontosságát, mivel a környezetterhelés jelentős csökkentése csak ezeknek a komplex és egységben való kezelésével érhető el. Arra is rámutatott, hogy a környezetvédelmi és gazdasági célok között – bár elsőre egymásnak ellentmondónak tűnhetnek –könnyen lehet összhangot találni. Hozzátette, elsősorban nem a Green Deal számszerű céljainak a teljesítése a valós eredmény, hanem az annak megfelelő, hatékony technológiák kidolgozása és alkalmazása az agráriumban. A sávos művelési rendszer, az egy menetben több technológiai lépést végrehajtó gépek már ma is lehetőséget nyújtanak arra, hogy jelentősen csökkentsük a beavatkozások számát, így a technológia hatékonyságának megtartása mellett a környezeti hatás automatikusan redukálódik.
Gönczi Krisztina
