Mit tehetnek a gabonatermesztők, hogy aszályos évben kedvezőbb termésátlagot érjenek el? Hogyan készülhetünk fel a klímaváltozással járó kihívásokra, vízmegtartásra? – ezek a kérdések álltak a Kukorica Kör Egyesület szakmai napjának középpontjában.
Felkészülés a vízmegtartó gazdálkodásra címmel szakmai napot tartott az egyesület
Bár a kukorica betakarítása még javában zajlik sok helyen hazánkban, az előrejelzések alapján sajnos rekord alacsony terméshozamot jósolnak a szakemberek. Az idei évben a tavaszi szárazságot erős nyári aszály követte, mely megpecsételte a kukoricatermés sorsát. Mit tehetnek a gabonatermesztők annak érdekében, hogy egy hasonlóan aszályos évben kedvezőbb termésátlaggal zárják az évet? Hogyan készülhetnek fel a klímaváltozással járó kihívásokra? Ezekre a kérdésekre kereste a választ szakmai napján a Kukorica Kör Egyesület.
A négy előadásból álló rendezvényre a MATE falain belül, Gödöllőn került sor, ahol az egy éve alakult Kukorica Kör Egyesület olyan problémákra kereste a megoldásokat szakértők bevonásával, mely a szántóföldi növénytermesztők számára releváns és hasznos információkkal, jövőbe mutató gyakorlati megoldásokkal szolgál.
A rendezvényt a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora, Dr. Gyuricza Csaba nyitotta meg, aki beszédében hangsúlyozta, hogy az agrárium alapja a talaj, ami ha nincs rendben, akkor az kihat az agrárium egészére, így az élelmiszeriparra, az állattenyésztésre is. Aszályos évek lesznek még, de az nem törvényszerű, hogy ilyen alacsony termés legyen, mint az idei évben – tette hozzá a MATE rektora, aki kiemelten fontosnak tartja, hogy legyenek olyan fórumok, olyan egyesületek, melyeken keresztül a tudás eljut az érintettekhez és annak alkalmazásával a gyakorlatban mérsékelni lehet a károkat. A hazai gazdálkodók csupán 9-10 százaléka szakképzett termelő, ami egy olyan csúcstechnológiai ágazatban, mint az agrárium – az európai átlagot tekintve – 50 % körüli kellene, hogy legyen. Ezt várhatóan 8-10 év alatt érhetjük el, amennyiben megfelelő hangsúlyt fektetünk az oktatás kiszélesítésére. A vezető kiemelte: „nagy felelősség van most az oktatáson”.
Dr. Gyuricza Csaba_20221025.JPG
Öntözés területén sem állunk túl jól, megközelítőleg 100 ezer hektár alatti ezen területek nagysága
Hazánkban alacsony az öntözött területek nagysága, legalább 200-300 ezer hektárnak kellene lennie. A mintegy 4 millió hektár nem öntözhető termőföldre kell koncentrálni a továbbiakban! Ennél viszont nagyobb problémának látja a MATE vezetője, hogy az elmúlt években nem gondoskodtunk a lehullott csapadék, a víz megtartásáról a talajban, melyhez szervesanyag gazdálkodással, megfelelő fajtaválasztással, a vetésforgó helyes megválasztásával járulhattunk volna hozzá. Beszédében kiemelte, hogy addig, amíg a fölhasználati forma nem változik meg, tehát nem elsősorban saját földterületen, hanem bérelt földeken folyik a növénytermesztés, addig ez a szemlélet nem is fog változni. Véleménye szerint az egyetlen megoldás erre a támogatási rendszer átalakítása lehetne.
„Öntözzünk, de azt tegyük helyesen” – ezzel a mondattal nyitotta beszédét Dr. Futó Zoltán, egyetemi docens, a MATE Szent István Campus, Szarvasi képzési hely – Környezettudományi Intézet Öntözésfejlesztési és Meliorációs Tanszék vezetője, aki előadása során bemutatta a hazai öntözés helyzetét, anomáliáit és a problémák okait. Kitért a megváltozott hazai klíma okozta növénytermesztési problémákra, illetve annak kiküszöbölési lehetőségeire. Kiemelte, hogy mennyire fontosnak és elengedhetetlennek tartja a talajtulajdonságokat figyelembe vevő korszerű öntözési megoldásokat, és azok vezérlési, szabályozási megoldásait. A jelenlévők betekintést kaptak a szarvasi öntözési kísérletek egy-egy figyelemre méltó eredményébe is.
„Szélsőségesség, változékonyság uralja hazánk időjárását”
A MATE Növénytermesztési-tudományok Intézete, Georgikon Campus, Agronómia Tanszéktől Dr. Anda Angéla Rita előadásában elmondta, hogy a globális felmelegedés várható lokális hatásai közül a csapadék mennyiségében és eloszlásában tapasztalható módosulásai már a közelmúltban is megfigyelhetők voltak.
Az elmúlt évek, különösen a 2021 és 2022 nyarának csapadékhiánya, aszályt okozva a szokásosnál jóval nagyobb területi érintettséggel jelentkezett Európában és Magyarországon egyaránt. Az előadás keretében a múlt, jelen és a jövő várható csapadékjelenségeit is górcső alá vette, amely segítséget nyújthat az agrár-szakembereknek a vízhiány okozta gondok megoldására való felkészülésben. A szakértő bemutatott egy kukoricára kidolgozott öntözési időpont-előrejelző eljárást is, mely a növényhőmérséklet detektálásán alapuló stressz-index követésével víztakarékos öntözést tesz lehetővé.
A környezetkímélő növénytermesztést leginkább befolyásoló ökológiai tényező a víz
A „Talajorvoslás a nedvességmegőrzés jegyében“ című szakmai előadás célja az volt, hogy bemutassa a nedvesség megőrzését támogató talajművelési rendszerek egyes elemeinek a talaj fizikai, kémiai és biológiai állapotára gyakorolt hatásait. Napjaink feladata a mezőgazdasági erőforrások fenntartható használatát megalapozó növénytermesztési technológiák, talajhasznosítási módok, eljárások kialakítása, különös tekintettel a talaj fizikai degradációját mérséklő, új szemléletű talajművelési rendszerek térségi adaptációjára- mondta Dr. Zsembeli József, a MATE Karcagi Kutatóintézetének tudományos tanácsadója, intézetigazgató.
Beszédében hangsúlyozta: „a mezőgazdasági termelés fejlesztését, így a környezetkímélő növénytermesztést leginkább befolyásoló és meghatározó ökológiai tényező a víz. A víz mezőgazdasági célú felhasználásában nagy hagyománya van a takarékosságra való törekvéseknek. Mára világossá vált, hogy vannak régiók, amelyek ökológiai és talajadottságai mellett az öntözés nagy területen csak feltételesen, a környezeti hatások (másodlagos szikesedés, talajdegradáció stb.) szigorú figyelembevételével alkalmazható, ezért más megközelítés (pl. nedvességtakarékos talajművelés, szárazságtűrő növényfajták alkalmazása) lehet a probléma megoldásának kulcsa. A vízfelhasználás hatékonyságának növelése érdekében a talaj vízháztartásának szabályozására irányuló agrotechnikai beavatkozások megkülönböztetett feladatként jelentkeznek. Az aszálykárok és a degradáció elleni küzdelemmel összhangban a hagyományos talajművelési eljárásokat perspektivikusan felváltó talajvédő talajművelés sarkalatos pontjaként a rendszeresen művelt réteg mélységének csökkentésére és a szerves anyagban dús feltalaj (mulcs) kialakítására irányuló törekvések tudományos megalapozása, a hidrológiai hatások feltárása feltétlenül aktuálisnak tekinthető és további erőfeszítéseket igényel. A talaj vízforgalmát befolyásoló technológiai elemek hatásainak megismerése hozzájárulhat a szárazgazdálkodás nedvességmegőrző technológiáinak, mint a korszerű, fenntartható növénytermesztés elemének kidolgozásához.”
A folyamatos tanulás, a fejlődés elengedhetetlen
„A jelenlegi aszály, a termelőket sújtó kihívások, nehézségek igazolják a Kukorica Kör Egyesület céljainak fontosságát, létjogosultságát, hisz épp azért hoztuk létre szakértő kollégáimmal ezt az Egyesületet, hogy legyen egy olyan fórum, ahol a tapasztalatokat, a jó példákat és a tudást össze tudjuk gyűjteni és át tudjuk adni a gazdáknak” – mondta Daoda Zoltán, a Kukorica Kör Egyesület vezetője.
Hozzátette, hogy a folyamatos tanulás, és az ezáltali fejlődés eddig is elengedhetetlen volt, ám napainkban még nagyobb szerepet kap. Azok lesznek képesek hosszútávon sikeresen gazdálkodni, akik távlatokban gondolkodnak, és a termőföldre, mint kincsre tekintenek.
A szakmai fórum előadói rávilágítottak arra, hogy az eddig járt utat érdemes lehet egy újra cserélni. Szemléletváltásra és nyitottságra van szükség a gazdálkodók oldaláról is, minden elérhető tudást felhasználva javítani kell a termőtalaj vízmegtartó képességét, illetve megfelelő hibridválasztással, precíziós gazdálkodásra való átállással, öntözési technológiával fel kell készülni a megváltozott időjárási viszonyokra, változó körülményekre, az új kihívásokra.
Forrás: Kukorica Kör Egyesület/Közlemény
Összeállította: Barna Ferenc
