Szeptemberben Ukrajna 4,3 millió tonna gabonafélét exportált, szinte pontosan annyit, mint a rekordterméssel dicsekedő Oroszország (4,4 millió tonna). Putyin kommunikációs offenzívával bírálja a gabonafolyosót.
Nagyon belehúztak
Ukrajna augusztusban még csak 1,7 millió tonna mezőgazdasági terméket exportált az odesszai kikötőn keresztül, szeptemberben viszont már 3,8 millió tonnát. Teljes szeptemberi gabonakivitele (a szárazfölddel együtt) 4,3 millió tonna volt, az olajnövényeket is hozzászámítva pedig 6,9 millió tonna. Ez a mennyiség gyakorlatilag a háború előtti szintnek felel meg,ami alátámasztja azt, amiről a gabonafolyosó megnyílásakor írtunk: Ukrajna három tengeri kikötővel is képes elérni a teljes exportkapacitását és megtartani gazdasági erejét. Akkor még arra is láttunk esélyt, hogy a háború észszerű kompromisszummal zárható le. Sajnos mostanra annyira elmérgesedett a helyzet, hogy arcvesztés nélkül senki nem távozhat a színről, a felek megalkuvás nélküli végeredményre törekednek.
Szavakban a gabonafolyosó máris tűz alatt
Közeleg egy nyomasztó határidő is: november 19-én lejár a gabonafolyosóra kötött megállapodás 100 napos futamideje, amire Putyin kommunikációs offenzívával készül. Nem meglepő, hiszen a gabonafolyosóból szemmel láthatóan kevésbé profitál, mint ellenfele. Július elseje óta 13,67 millió tonna gabonát exportáltak az oroszok, ami 22 százalékkal kevesebb a tavalyi mennyiségnél. Az export oroszlánrészét (87%) a búza adta, vagyis ez a rekordtermést adó gabona sem tudta felpörgetni a kereskedelmet. Konkrétan szeptemberben semmivel nem nyújtottak jobb eredményt, mint az ukránok. Putyin újabban azt hangoztatja: Ukrajna a gabonafolyosó ürügyén nem az éhező Afrikát, hanem Európát látja el terménnyel.
Minden ötödik ukrán hajó Törökországig jut el
Tény, hogy a legtöbb ukrán hajó csak Törökországig merészkedik el, de a kép sokkal árnyaltabb annál, amit Putyin fest, nem beszélve arról, hogy Törökország maga is tranzitállomás a búza számára, ahol döntően exportra szánt liszt készül belőle. Szeptember 12-ig az ukrán hajók 44 százaléka futott be olyan magasabb jövedelmű országokba, mint Spanyolország (13%), Hollandia (8%), Olaszország (7%), Koreai Köztársaság (5%), Románia (4%), Németország (2%), Franciaország, Görögország, Írország és Izrael (1%). 28 százalékban az úticél olyan alacsony és közepes jövedelmű ország volt, mint Egyiptom (10%), Irán és India (5%), Szudán és Kenya (2%), valamint Dzsibuti, Libanon, Szomália és Jemen (1%). A szállítmányok 27 százaléka pedig olyan közepes jövedelmű országokba érkezett, mint Törökország (19%), Kína (8%) és Bulgária (<1%).
Lásd még a témában: A törökök import búzából lettek világelsők a lisztexportban.
