Változik a mezőgazdaság finanszírozási környezete, ennek pedig az általános válság és infláció az oka. Szerencsére még nincs komoly baj, a kormányzat és a pénzintézetek is azonnal reagáltak a megváltozott helyzetre.
Inflációs környezet
Az AGROmashEXPO-n tudtuk meg: hivatalosan is bejegyezték a Kukorica Kör Egyesületet, melynek tagjai az eredményes gazdálkodás érdekében a hosszútávú együtt gondolkodás mellett kötelezték el magukat. Tagjai között pénzintézeteket, feldolgozót, termelőket és kutatás-fejlesztéssel foglalkozó vállalkozást is találunk. A standjukon járva éppen Szabó István (OTP Agrár) és Baranyi Szabolcs (Groupama Biztosító) beszélgettek az érdeklődőkkel arról, hogy mennyiben változtak az agrárium finanszírozási feltételei idén. Egyik legnagyobb aggodalmukra azóta megkaptuk a választ: a tavaly megpályázott, építéssel járó beruházások támogatástartalma nem fog elinflálódni, az építési költségek növekedését egy változásbejelentéssel érvényesíthetik a pályázók ( Itt írtunk róla: Döntöttek: megduplázható az építésre jutó támogatási összeg ).
Jó hír, hogy az NHP Hajrá kivezetését követően, a megváltozott piaci és kamat környezethez alakított Széchenyi Program agrár hitelei továbbra is nagyon kedvező kamatlábbal érhetők el. Az Agrár Széchenyi Kártya, az állami kamattámogatásnak köszönhetően egy havi BUBOR megfizetése mellett vehető igénybe, de a jelenleg számos nehézséggel küzdő sertéságazat megsegítését célzó változata akár 0%-os kamaton is elérhető az arra jogosult gazdák számára. A beruházási hitel pedig 1 milliárd forintig tízéves futamidővel, legfeljebb 1 százalékos fix kamattal igényelhető. A technológiaváltással járó, zöld beruházások ennél is kedvezőbb, 0,5 százalékos kamattal vehetők igénybe. A hitel építésre, gép- és földvásárlásra, korábbi hitelek kiváltására is alkalmas. Kifejezetten a kkv-kat célozza, nagyvállalatok nem vehetik igénybe. Az utóbbi évben azonban több olyan kiírás is megjelent az agrárium számára, amelyekre nagyüzemek is pályázhattak, továbbá idén is várható újabbak megjelenése. Mivel a beszállítók is lassabban teljesítenek a koronajárvány idején, fontos is, hogy ne egyszerre jelenjen meg minden beruházási pályázat.
Szabó István utalt rá, hogy az inflációs környezet 20-30 százalékos költségnövekedést okoz a most megvalósítandó beruházásokban.(Ezen tompít a fentebb jelzett többlettámogatás igénylésének lehetősége.) Aggasztó az is, hogy nemcsak a beruházás, de a működtetés költségei is sokkal magasabbak a megugrott energiaárak miatt. A bevételi oldalon is megnőtt a bizonytalanság. A terményárak alakulására nemcsak az időjárás, a járványhelyzet, de a geopolitikai kockázatok is egyre erősebben hatnak. Szabó István kitért arra is, hogy a FAO élelmiszer-árindexe 10 éves csúcson volt decemberben, közel 30 százalékot emelkedett egy év alatt. Sőt, további növekedésre van kilátás, hiszen a feldolgozóipar az állati termékek árának növelésére kényszerül a beszállítók megtartása érdekében. Nagy kérdés, hogy a fogyasztók meddig bírják az inflációs nyomást.
Mindenki óvatosabb
Az agrárium hitelállománya már átlépte az 1500 milliárd forintot a bankszektorban. Bár a mezőgazdasági vállalkozások eddig nagyon stabil partnereknek bizonyultak, számolni kell azzal, hogy többek anyagi helyzete megromlik idén, feladhatják beruházási terveiket, esetleg a működésüket is beszüntethetik. A legnagyobb kockázata ennek az állattenyésztési szektorban van. Egyszóval sem a működési költségek, sem az árbevételek, sem a beruházási ráfordítások terén nem látni stabilitást. Ezért a bankok oldalán is megnőtt a hitelezés kockázata. Az ügyfeleknek fel kell készülniük rá, hogy a korábbinál szigorúbban fogják vizsgálni a cégek cash flow-ját és termeléshatékonysági mutatóit. Szabó István ennek ellenére arra biztat, hogy éljenek a vállalkozások a beruházási lehetőségekkel, ha csak 6-8 százalékos kamatú hitelhez jutnak, akkor is, hiszen egy elhalasztott hatékonyságnövelő beruházásnak lehet, hogy később jóval magasabb költsége lesz, mint ha időben, valamivel magasabb kamatszint mellett valósították volna meg.
Az óvatosság a termelői oldalon is tetten érhető. Inflációs környezetben nem szívesen vesznek fel hosszú futamidejű hitelt. Az árváltozások hatására előállt fizetési nehézségek miatt azonban a forgóeszköz finanszírozási igény érezhetően megnőtt, és a várakozások szerint, tekintettel a fejlesztések megvalósulását támogató intézkedésekre, a beruházási hitelek iránti kereslet is növekedhet a tavalyi év második feléhez képest. Szabó István újságírói kérdésre a gazdaságátadási támogatás finanszírozási oldalára is kitért. Úgy véli, itt a legnagyobb nehézséget az okozhatja, ha maga a gazdaság vezetője nem találja meg az utódját. A nyugdíjba vonuló tulajdonos ugyanis egy személyben a gazdaság szakmai menedzsere is, utóbbi szerepkörében pedig szinte pótolhatatlan.
Baranyi Szabolcs a biztosító oldaláról pozitív trendnek érzi azt, hogy erősödik a vagyonbiztosítások kötésekor az öngondoskodói szemlélet. 2021-ben a Groupamánál 37 százalékkal emelkedett a mezőgazdasági vagyonbiztosítások száma, és nemcsak azért, mert a beruházási pályázatok ezt megkövetelték a gazdálkodóktól. Ma már minden 7-8. mezőgazdasági kárkifizetés is vagyonbiztosításhoz kapcsolódik – mondta Baranyi. A Groupama Biztosító arra törekszik, hogy a gazdaságvezető akár gépenként köthessen külön biztosítást. A gazdaságtól távol eső vagyonelemek, mint például az öntözőrendszerek biztosítása, kiemelten fontos, méghozzá a valós értékhez közeli szinten.
Hozzátette: a mezőgazdasági káreseményekkel szemben is jobban bebiztosítják magukat a gazdaságok. Ez indokolt is, tavaly 1600 kárbejelentés érkezett hozzájuk, és 2,5 milliárd forint kártérítést fizettek ki a gazdáknak. A szakember megjegyezte: ezek a biztosítási termékek hosszútávon sikeresek maradnak, mivel kárigények felmérése és kifizetése kiszámítható módon és viszonylag gyorsan történik.
Gönczi Krisztina
