A Holland Alma Kft. és a Jánoshalmi Gazdakör Egyesület közös szervezésében az európai alma- és szilvafajta-innovációkat bemutató – kóstolóval egybekötött – rendezvényen tudhatták meg a gazdák, hogy a szakemberek szerint mely fajtákat érdemes termelni. A legsikeresebb fajták néhány éve még csak nemesítési kódszámmal rendelkeztek, és közel két évtizedes nemesítői, valamint tesztelési munka után csak a közelmúltban kaptak nevet és fajtaoltalmat.
Merre tart az almanemesítés?
A nemesítők egy-egy új fajta előállításánál általában a rezisztens fajtákból indulnak ki, ugyanis ez a betegségellenálló képesség egyik legtöbbre értékelt tulajdonság. Napjaink elvárása, hogy az alma a fogyasztó számára ízben és vizuálisan egyaránt élvezetet nyújtson. Ezért a jobban színeződő változatokat keresik, melyek magas élvezeti értékkel és jó tárolhatósággal rendelkeznek. A fajtaújdonságok közül – alma esetében – a Luna, Sirius, Orion, Rozela, Red Topaz már elterjedtek a köztermesztésben. Szilvánál a Topend Plus, Kulinaria, Topfirst, Tophit, Topfive fajtákról ugyanez elmondható. Azonban sorban állnak a trónkövetelők is: almánál az Allegro, Galiwa, Galarina, Bay 3341 és Bonita „személyében”; ugyanez szilvánál a Jofela fajtáról mondható el.
A Bonitának világszerte szép jövőt jósolnak
Szép jövőt jósolt ennek a fajtának Babicz Szabolcs, a Holland Alma Kft. faiskola-vezetője. Ez a piros alma október közepén érik, termékeny fajta. Kemény húsú, állagát sokáig megőrzi, tárolhatóságban az Idareddel vetekszik. Növényvédelmi szempontból fontos, hogy nem varasodik, és a többi almabetegségnek is jól ellenáll. Egyedi megjelenése minden fajtától könnyen megkülönböztethetővé teszi. A nagy almatermelő nemzetek új telepítésben a legnagyobb arányban szerepel, Magyarországon még most áll bevezetés előtt, mindössze pár hektár ültetvény került itthon eltelepítésre.
Európa nemesítői közül jelenleg a csehek, olaszok, németek vannak ez élbolyban, a faiskola-vezető kiemelte a csehek munkáját. A Bonita példáján levezette, hogy mennyi munka van egy új fajta nemesítése és piaci bevezetése mögött.
Szilvában vezet a Top-sorozat
A hazai gyümölcstelepítésekben megfigyelhető, hogy termőfelületben a szilva egyre inkább felzárkózik a meggyhez. A hagyományos fajták telepítését volumenében már megelőzi az újdonságok telepítése, melyben a német Top-sorozat fajtái – azon belül is a Topend Plus – vezetnek.
Az új nemesítésű szilvák közül a Jofela került kiemelésre, „ezzel a fajtával új időszak kezdődik” – idézte a nemesítőt Babicz Szabolcs. Sokrétű rezisztencia (sharkavírus, szilvarozsda, gyümölcsmonília) jellemző erre az öntermékeny, augusztus közepén érő fajtára. Termése közepes méretű, hosszúkás alakú, hamvas, sötétlila színű. A húsa magvaváló, aranysárga, fűszeres, felejthetetlen ízű. Fontos, hogy sokáig maradhat érés után is a fán, és nagyon jó a tárolhatósága.
Élő anyaggal dolgozunk!
A rendezvény második felében a gyümölcsfaiskola vezetője a Gyümölcsültetvények telepítésének helyes gyakorlata és Az alma biológiai védelmének tapasztalatai című előadással is segítette a gazdák jövőbeni tevékenységét.
A beszámolók során az előadó felhívta a figyelmet, hogy gyümölcsoltványok esetében a nedvességtartalom megőrzése a legfontosabb feladat, hiszen ez a „jó eredés” egyik alappillére. Az ültetést meg kell hogy előzze az öntözőrendszer kiépítése. Az ültetőgödörből nem szabad hatóanyagok olvasztótégelyét csinálni, mert a fiatal gyökérzet nem bírja a talajközeg magas sóterhelését.
A biotermesztés mellett voksoló gazdáknak tudniuk kell, hogy ez a fajta gazdálkodás összetett, folyamatos figyelmet igénylő, költséges tevékenység, ugyanis alapelv a megelőzés. A bio és konvencionális termelésből származó gyümölcs fogyasztói ára között korábban megfigyelhető lényeges árkülönbség mára csökkent, de fogyasztóknak egyre inkább objektív elvárása az egészséges termék.
Barna Ferenc
