A terményraktározás kártevői és a védekezés lehetőségei

Írta: MezőHír-2021/12. lapszám cikke - 2021 december 27.

Az aratás és a betakarítás nem jelenti a befejezését az aktuális mezőgazdasági szezon munkáinak, a gazda még ekkor sem teheti nyugodtan ölbe a kezét. A betárolt termények, búza, kukorica, napraforgó, repce, szója tárolásakor sok veszélyes kártevő megtelepedésére és kártételére lehet számítani. Ne feledjük el, hogy egyes gombakártevők tovább tudnak fertőzni.

 

A megtermelt áruk jelentős részét szemes terményként vagy részben feldolgozott alapanyagként tárolják a gazdaságok. A tárolás ideje alatt igen sok kártevő tudja károsítani a raktározott terményeket. Ezek lehetnek gombák, rágcsálók, rovarok és madarak is. A betárolt terménynél 12–18%-os veszteséget is tudnak okozni. Az ellenük való védekezésnél fontos a raktár szakszerű tisztítása és karbantartása (1. kép). A károsítás lehet: rágás, melyeket főként rovarok okoznak, ezzel mennyiségi és minőségi kárt okoznak. Ilyenek a zsizsikfajok és egyes molylepkefajok lárvái. Az atkák kártétele nehezen észlelhető, igazán már csak akkor vehető észre, ha a tárolt növényi termékben szabad szemmel látható mértékben szaporodtak fel. Ilyenkor már nem lehetséges védekezni, a növényi terméket meg kell semmisíteni. A felszaporodást segítő tényező, hogy a zárt épületen belül az időjárás viszontagságaitól védve olyan fajok is kártevőként lépnek fel, amelyek a téli időjárást nem élnék túl. Meghatározó még a védett környezet mellett a páratartalom, a megfelelő hőmérséklet, a fény és a táplálék fajtája is.

  1. kép. A gabonatárolók karbantartása nagyon fontos feladat (fotók: Molnár Szilárd)

 

A hőmérséklet mint limitálótényező

A hőmérséklet minden fajnál meghatározza a fejlődési idő hosszát: a gabonaálszú (2. kép) fejlődési ciklusa 18–25 oC-on több mint 30 nap, míg 28 oC-on 22–25 nap. A kínai babzsizsik egy generációjának 18 oC-on a kifejlődése 38–46 napig tart, 22 oC-on ez 31 nap, míg a téli hónapokban 3–4 hónapig tart. Ha a napi átlaghőmérséklet 10 oC alatt van, akkor az imágó megszünteti az élettevékenységét. Nem csak a hőmérséklet fontos limitáló tényező. Egyes fajoknál számít a magas páratartalom, amely elősegíti a gyors fejlődést: a kaprabogár számára a 35 oC és legalább 75%-os páratartalom kell az optimális fejlődéshez. A kukoricazsizsik normális fejlődéséhez legalább 30 oC és 70–80% relatív páratartalom szükséges.

  1. kép. A gabonaálszú nehezen leküzdhető kártevő

 

Raktári károsítók

Ezek rejtett életmódúak, növényi magvak belsejében rágnak. Azok a fajok sem szeretik a fényt, amelyek nem a magok belsejében élnek. Ilyen például a kaprabogár. Vannak polifág károsítók, melyek nem válogatósak, így például egyes molylepkefajok hernyói (3. kép), kaprabogár, gabonaálszú. Vannak monofág fajok, amelyek csak egyetlen – vagy egy fajcsoportba tartozó tápnövényhez kötődnek, ilyen például a babzsizsik. Olyan kártevők is vannak, amelyek fejlődési ideje a tápnövénytől függően is változhat. A kukoricazsizsiknél ez, ha kukoricát eszik, akkor 27–29 nap, búzában 24–26 nap. A magok fizikai állapota is limitáló tényező, mert a fogasnyakú gabonabogár például csak a törött szemeket tudja megrágni.

  1. kép. A molylepkefajok hernyói beszennyezik a terményt

 

Néhány gyakori raktári kártevő, amely bosszúságot okozhat

Közönséges babzsizsik

(Acanthoscelides obtectus)

Dél-Amerika szubtrópusi területeiről került Európába. Az északi, hűvösebb klímájú országokban csak raktári kártevőként lép fel, de hazánkban olyan hőmérsékleti viszonyok vannak, hogy a szabadban is megtalálható. Magyarországra a 19. század végén hurcolták be, azóta mindenhol jelen van. A hőmérséklettől függően évente 3-4 nemzedéke fejlődik. A nőstény a petéit a babszemekre (berág a hüvelybe) vagy a tárolókban lévő zsákokra rakja. Jellemző kárképe a babon levő, 2 mm átmérőjű kerek lyuk. A bogár jól repül, így az áttelelőhelytől távol levő babtáblákon is fertőzhet. Szabadföldön és raktárban is szaporodó faj. A babzsizsik fő tápnövénye a bab, de ki tud fejlődni lóbabban, szójában, borsóban, lencsében, lednekben, csicseriborsóban és csillagfürtben is.

 

Gabonazsizsik

(Sitophilus granarius)

Eredeti hazája nem ismert, ma már kozmopolita faj (4. kép). Az imágó 3,5–5 mm-es, fekete vagy sötétbarna, hosszúkás testű, kitinpáncélja pontozott. Magyarországon a gabonatárolókban 3-4 nemzedéke fejlődik ki egy év alatt. A bogár a raktárak repedéseiben telel át. Tavasszal, amikor az átlaghőmérséklet meghaladja a 10–12 oC-ot, az imágók érési táplálkozást folytatnak. A nőstények a mag csírarészén kis lyukat rágnak, ott helyezik el a petét. A lárva egy magban fejlődik végig, azt nem hagyja el csak imágó formában. A nőstény optimális esetben 16–35 oC között rakja a petéket. A lárva fejlődését a mag nedvességtartalma befolyásolja. Amennyiben a mag nedvességtartalma 14% alatti, akkor az gátlólag hat a fejlődésére. A 10% alatti nedvesség pedig tömeges pusztulást okoz. Tápnövénye az őszi búza, az árpa, a rozs és a tritikálé.

  1. kép. A gabonazsizsik jelentős raktári kártevő

 

Rizszsizsik

(Sitophilus oryzae)

Indiából került Európába és a világ többi országába, így ma már általánosan elterjedt kártevő (5. kép). Itthon évente 3 nemzedéke fejlődik. Melegigényes, és a szárazságot is jól bírja. Az imágó telel át a tárolókban. Kártétele hasonlít a gabonazsizsikére. Tápnövénye a rizs, a búza, árpa, kukorica, köles, zab és a napraforgómag.

  1. kép. A rizszsizsiket a boltból is haza lehet vinni

 

Raktári gabonamoly

(Nemapogon granella)

Őshonos fajunk, amely szinte minden gabonát károsít a tárolókban. Az ürülékével és szövedékével minőségi és mennyiségi kárt is okoz. Kétnemzedékes. A lepke és hernyók fénykerülők, főként a falak, gerendák a padló repedéseiben bábozódnak.

 

Mezei gabonamoly

(Sitotroga cerealella)

Szintén mindenütt megtalálható. Az imágók fénykerülők. Itthon általában 3-4 nemzedéke fejlődik, de ha körülmények optimálisak, akkor 5-10 nemzedéke is lehet. A lárvák a gabona lisztes részeit fogyasztják. Fő tápnövénye a kukorica, a búzav, a rozs, az árpa, a rizs.

 

Egyéb kártevők

A házi egér és vándorpatkány kártétele abban rejlik, hogy ürülékükkel szennyezik a terményt, ami közegészségügyi kockázatot jelent. A madarak közül a vadgerle, a szirti galamb, az örvös galamb okozhat kárt, a raktározott növények elfogyasztásával és azok ürülékkel való szennyezésével.

 

A raktári károsítók elleni védekezés

A védekezés alapja a raktár kritikus, gyenge pontjainak a felkutatása, javítása. Meg kell szüntetni a repedéseket a falon, a padozaton. A tető épségére minden évszakban ügyelni kell, az ősz környékén a beázás, a falak nedvesedésének megszüntetése fontos feladat. A nyílászárók jó záródása mellett fontos a szellőztetésre használt nyílások rovarhálóval való ellátása. Nem csak termelőüzemekre érvényesek ezek a megállapítások. A kereskedelmi raktáraknál is fokozottan kell figyelni; főleg a behurcolás az, ami nagyon veszélyes.

 

Megelőző védekezések

Az üres raktárakat fertőtleníteni kell. A raktár fertőtlenítésének célja a raktárban lévő károsítók aktuális fejlődési alakjainak a gyérítése. Az előrejelzésre szín- és feromoncsapdák állnak rendelkezésre, melyek még a betelepülés kezdetén jelzik a kártevők jelenlétét.

 

A fertőzött termény kezelése

Amennyiben a betárolt terményben felszaporodtak a kártevők, úgy nagyon fontos a kártevőfaj vagy -fajok meghatározása, mert ez alakítja a kártevő(k) ellen alkalmazott technológiát. Ebben az esetben kivétel nélkül gázosodó növényvédő szerekkel tudjuk elvégezni a védekezést. A gázosító szerekkel történő védekezést csak gázmester hajthatja végre.

 

SZERZŐ: TAKÁCS ATTILA NÖVÉNYVÉDELMI ENTOMOLÓGUS