Ahhoz, hogy a magyar agrártermékek súlya erősödjön a nemzetközi piacon, és a versenyképesség jellemezze, olyan beruházásokat kell támogatni, melyek a jelenleginél legalább 25-30 százalékponttal nagyobb arányú feldolgozást biztosítanak.
Versenyképesség növelésével csökkenthető a termelői kockázat (Fotó: Horizont Média/Barna Ferenc)
Az árak kilengéséből adódó termelői kockázatok csökkentésének kulcsa
Az élelmiszer-gazdaság nemzetgazdasági súlyát és nemzetközi versenyképességét jelentős mértékben erősíteni kell, ezzel csökkenthetőek a mezőgazdaságban a termelői kockázatok.
A Takarékbank elemezte a helyzetet, és ez alapján előtérbe helyezi hitelezési politikájában a nagyobb hozzáadott értéket termelő agrárberuházásokat, hogy ezzel támogassa a stratégiai nemzetgazdasági ágazatot.
A bank agrárelemzői jó példának tartják a lengyel mezőgazdaságot, amely hasonló helyzetből indult két évtizeddel ezelőtt, mára viszont a feldolgozás fejlesztésével a magyarnál 15 százalékkal magasabb jövedelmi szinten termel.
Nálunk létrehozott agrártermékeket exportálunk, majd feldolgozott formában visszahozzuk
A magyar agrárium a meghatározó uniós országokhoz képest 10 százalékos lemaradásban van, az évi 5-7 százalékos hatékonyságnövelés nem teszi lehetővé a nemzetközi szintű felzárkózást.
A magasabb átlagos hozamok, illetve a műtárgya- és növényvédőszer-felhasználásának csökkentése mellett azonban – a jelentős termőföldvagyonnal rendelkező magyar agrárium és a ráépülő hazai élelmiszer-gazdaság mintegy 75-80 százalékban alapanyagokat vagy alacsony feldolgozottságú termékeket exportál. Gyakran ugyanez a termék, feldolgozott formában visszakerül a magyar piacra. Ez a folyamat csak alacsony-közepes béreket tud biztosítani az agráriumból élőknek, és kevesebb jövedelmet termel a gazdaságnak.
A Takarékbank Agrárcentrum elemzőinek vizsgálata szerint az élelmiszer-gazdaság által megtermelt jövedelem eloszlása az alapanyag-termelés, a feldolgozás és a kereskedelem között egyenlőtlen, az elkövetkező évek feladata, hogy ez igazságosabb legyen a szereplők között.
A magasfokú feldolgozottság növeli a nyereséget
Ezen túl a globális piaci áringadozásokat is csökkenti a feldolgozottság magasabb szintje, és stabilitást, kiszámíthatóságot biztosít az agrárgazdaságnak. A bank elemzése szerint az elmúlt húsz évben a termelői árak átlagos ingadozása három-négyszerese volt a feldolgozói árakénak. Jó példa erre a „Felzabálja a kukorica a sertést?” című cikkünkben felvázolt helyzet.
A folyamat már Magyarországon is elindult, jó gyakorlat a baromfiágazatban az alapanyag-termelést szervező integrátorok, amelyek folyamatosan biztosítani tudják a magas minőségi sztenderdeket, valamint a kiskereskedelem és a fogyasztók részéről elvárt nyomonkövethetőséget.
A megtermelt broilercsirke jellemzően csak elsődleges feldolgozáson esik át: darabolva, fagyasztva, csomagolva terítik a hazai piacon, illetve exportálják. A prémium késztermék nem jellemzi az ágazatot, vagyis még itt is helye van a további feldolgozói beruházásoknak.
A feldolgozottság szintjének növelésével több haszon marad az ágazatban (Fotó: Horizont Média/Barna Ferenc)
A feladat adott
A magyar mezőgazdaság minden szereplőjének törekedni kell arra, hogy minőségi, magas feldolgozottsági szintű termékek kerüljenek ki az agrárium minden szegmenséből. Folyamatos termékfejlesztésre; minőségi, márkázott termékek előállítására van szükség, mely mellett az élelmiszerbiztonsági előírások következetes betartása, a nyomonkövethetőség is alapkövetelmény.
A mezőgazdaság nem ragadhat le az előállítási folyamat első szakaszában, a késztermékig kell eljutni a feldolgozás mértékének növelésével, ezzel biztosítható a többletjövedelem ágazatban történő tartása.
Forrás: Takarékbank