Kell a nagyobb kapacitás és kiszámíthatóság.
Blum Zoltán, a SAATEN-UNION Hungária Kft. és a RAPOOL Hungária Kft. ügyvezetője régi, elismert szereplője a vetőmagpiacnak. Lepsényi beszélgetésünk során nemcsak az általa képviselt cégek eredményeit tekintettük át, hanem a legfontosabb szántóföldi kultúrákkal kapcsolatos piaci, technológiai kérdéseket is boncolgattuk.
Blum Zoltán, a SAATEN-UNION Hungária Kft. és a RAPOOL Hungária Kft. ügyvezetője
– Beszélgetésünk után épp egy RAPOOL-meetingre indul, Németországba. Másfél év után ez lesz az első személyes találkozója a kollégáival. Milyen érzésekkel kel útra?
– Bár hozzászoktunk az online meetingekhez, és sok mindent ki lehet váltani az internet adta lehetőségekkel, néha nagyon is szükség van a személyes találkozóra, hogy megismerjük más országok szakembereinek tapasztalatait. Így örülök annak, hogy végre személyesen is láthatom a külföldi kollégákat. Alapvetően a repcetermesztésről lesz szó, ami itthon az elmúlt években nehéz időszakot élt meg, a vetésterület csökkenése semmiképp sem jó hír. Ugyanakkor a RAPOOL pozíciója a területcsökkenés ellenére sem romlott, stabilan 20% körüli a piaci részesedésünk. Összegezve: pozitív várakozással indulok a találkozóra.
– A repcére még visszatérünk, de mielőtt a fő kultúrák eredményeiben, kihívásaiban elmélyednénk, összefoglalná a cég teljesítményét pár mondatban?
– A SAATEN-UNION és a RAPOOL gazdaságilag keresztféléves pénzügyi rendszerben működik, így az évet június 30-án zártuk. Kifejezetten sikeres időszakról tudok beszámolni, az összes, az elmúlt idényben a gazdaságot jellemző kihívás ellenére. Jó számokkal zártuk az évet, két számjegyű forgalombővüléssel. A két cég együtt árbevétel szempontjából 6,5 milliárd forint forgalmat bonyolított a 2020–21-esévben. Ezzel a teljesítménnyel a SAATEN-UNION/RAPOOL a tisztán szántóföldi vetőmag forgalmazásával foglalkozó cégek rangsorában ismét az első helyet foglalja el. Mindezt úgy, hogy ennek a forgalomnak csupán elenyésző töredéke származik exporttevékenységből. Innen indulunk neki a gazdasági új évnek, amikor az őszi kalászosok és a repce szezonja nagyon erős, előbbinél még az utolsó tételek kiszállítása folyik, utóbbié természetesen már lezajlott.
A RAPOOL új generációs repcehibridjei kiválóan alkalmazkodnak a hazai termesztési körülményekhez
Repce – lejtmenetben
– Akkor nézzük részletesebben a korábban már említett repcét! Hogyan látja ezt a piacot?
– Repcében a magyar piacot sajnos nem túl kedvező tendencia jellemzi, amely már tavaly elkezdődött. Idén a vetésterület legalább 20%-kal tovább csökkent, most 200-210 ezer hektárról beszélhetünk. Elsősorban a közepesnél kisebb termelők hagytak fel a repcetermesztéssel – egyrészt a technológiai nehézségek tántoríthatták el őket, másrészt pedig az ő számukra a kukorica vagy kalászos termesztése előnyösebb lehetett az elmúlt években. A repcékben a rovarok elleni védekezés nagyon nehézzé vált a szerkivonások miatt, és persze az is alapvető, hogy a repce nagy ráfordítást igénylő növény, amit csak intenzíven érdemes termeszteni – nagy befektetés és relatíve nagy rizikó jár vele. Ezt nem mindenki akarja felvállalni.
A visszaesés egyébként nem csak magyar sajátosság, Európa számos országában már korábban megtörtént a folyamat, mi egy kicsit fáziskésésben követjük le ezt a trendet. Más országokban azóta már elindult felfelé a termőterület mérete, mi még mindig keressük az árok alját…
Kicsit nehéz most megjósolni, mi lesz a repce jövője. Azok az időjárási körülmények, amelyek az elmúlt években jellemezték hazánkat, szintén nem támogatták a repcetermesztést. A nagyobb termelők jó részénél azonban a vetésforgóban elengedhetetlen a repce jelenléte, ők, ha sokszor csökkenő területen is, de megtartották a növényt.
– Mi okozta a legnagyobb károkat a repcetermesztőknek?
– A késő tavaszi fagyok, amelyek sok esetben virágzásban érték az állományokat, és a tavaszi, kora nyári szárazság. Persze a repcések mindig is küzdöttek a magágykészítés, vetés idején a csapadékhiánnyal. A legtöbb régióban az idei augusztus sem arról szólt, hogy jó lett volna a talajok vízkészlete. Most azt látni a földeken, hogy bár megjött az eső a vetések után, heterogének az állományok, nagyon vontatott volt a kelés, akár egy táblán belül is. Persze a repce sok tényezőt tud kompenzálni, nagy túlélő, de ahhoz jól kell összejönniük a körülményeknek.
– Földrajzilag is nyomon követhető a visszaesés?
– Vannak tradicionálisan jó repcetermő vidékek, például Északnyugat-Magyarországon nem nagyon látni ennek nyomait, de érdekes, hogy Tolna, Baranya megye alapvetően jó termesztési körülményei ellenére, ahol korábban a kukoricától vett el területeket a repce, most fordult a kocka. Baranyában így igen drasztikus vetésterület-csökkenés jellemző. A kukorica és a szója az elmúlt 1-2 évben erős alternatívát jelentett itt a repcével szemben, ennek látjuk a hatását.
– Merre tart most a hibridek fejlesztése?
– Úgy gondolom, hogy az elmúlt években sikerült olyan hibridekkel piacra lépni – nemcsak a RAPOOL-nak, hanem a versenytársaknak is –, amelyek a rovarkártételnek, illetve a rovarok által terjesztett víruskártételeknek ellenállnak. Ez egy lehetséges jó válasz a kihívásokra. Ezeknek a hibrideknek egyébként általában is erőteljesebb a fejlődésük, a gyenge őszi körülményeket is jobban tolerálják. Sőt, ezeknél az éréskor tapasztalható kipergés is sokkal kisebb mértékű a korábbinál. A vírusrezisztencia mellett olyan további pozitív tulajdonságokkal bírnak – nagyobb fejlődési erély, olajtartalom és terméspotenciál –, amelyek miatt további térnyerésük várható. Például az új típusú vírusrezisztensek közül a RAPOOL két hibridje kifejezetten jó részarányt ért el, az egyik a DUKE, a másik a DYNAMIC. A hivatalos GOSZ–VSZT-megmérettetésekből és a termelői visszajelzésekből is az olvasható ki, hogy ezek lesznek a húzótermékeink.
A hibrid búzának olyan viszonyok közt van nagyobb jelentősége, amikor a kihívások is erőteljesebbek
Siker a kalászosokban
– A repcéket alaposan kiveséztük. A kalászosok területén hogyan látja az elmúlt időszakot?
– Szemben a repcével a kalászosoknál a várakozásokkal ellentétben kifejezetten jó termések születtek, különösen az őszi árpában, amely nagyon jól vizsgázott ilyen időjárási körülmények között is. Termőterületei jelentősen nőnek, a vetőmageladások is ezt mutatják. Látszik, hogy jók voltak a hozamok, elfogadható volt az ár – nyilván az árpák előállítási költsége kedvezőbb, mint a búzáké, a jövedelmezőségi szempontok így kifejezetten jól alakultak. Az árpa ázsióját a jövőben még az is növelheti, hogy az ipari felhasználási igény is meg fog jelenni. Az eddig búzából, kukoricából készült etanol mellett az árpából készült is elérhetővé válik. Búzánál más a helyzet, mert a vetésterület növekedése a tavalyi nagy visszaesés miatt mindenképp visszafelé korrigál, ha nem is éri el a tavalyelőtti szintet. Nem voltak rosszak a tapasztalatok, a terményárak is megnyugtatóak, így növekedés várható ezen a téren is.
– A SAATEN-UNION eredményei mit mutatnak?
– Árpában a fajtáink dominálják a piacot, több mint 40% a részesedésünk. Búzában két számjegyű részesedésünk van, itt további növekedésre számítunk.
– A SAATEN-UNION esetén mindig szóba kerül a hibrid búzák, hibrid árpák kérdése is. Mit látni ezen a téren?
– Vannak hagyományos és hibrid kalászosaink is, búzában, árpában és rozsban is. Érdekesen alakul ez a szegmens. A hibrid árpa tud abból profitálni, hogy általában az árpa vetésterülete nő. Rozsban erőteljes növekedés van a hibrideknél is, mert a várakozásnál gyengébb silókukorica-termések miatt alternatívákat keresnek az állattartók; az egyik ilyen lehetőség a rozs termesztése. Ez látványosan erősítette a pozíciónkat.
Hibrid búzában tulajdonképpen stabil területről és termelői körről beszélhetünk. Kedvezőtlen fejlemény volt, hogy a rovarölő szeres csávázás lehetősége itt is megszűnt, pedig a rovarkártétel nagyobb kockázattal jelentkezik. A fejlesztéseink is ennek csökkentésére szolgálnak.
– A kalászosoknál a hibridek használata még mindig felvet néhány kérdést a gazdálkodók egy részénél. Hogy látja most ennek a termékkörnek az imázsát?
– Valóban számos tényező volt, ami kicsit akadályozta a sikert. Az egyik a vetőmag magas ára, különösen a hagyományos fajtákhoz képest. Ez még akkor is igaz volt, ha sokkal kisebb, harmadannyi a hibrid vetőmagnormája, mint a hagyományos búzáké, így a hektárköltség nagyobb. Várakozásaink szerint az elkövetkező időszakban a magyarországi hibridbúzavetőmag-előállító területek bővülésével jobb árpozícióba tud kerülni a hibrid búza, hisz a vetőmagot nem Franciaországból kell ideszállítani. A jövő évtől ez már elér egy olyan szintet, amely érzékelhető módon megjelenik a vetőmag árában. Persze az ár mindig egy relatív fogalom, hisz amíg például a hibrid búza vetőmagára az elmúlt két évben gyakorlatilag semmit sem változott, addig a hagyományos kalászosvetőmag-árak körülbelül 20%-ot emelkedtek.
Az sem valós tény, hogy a hibridekre többet kell költeni, mint a hagyományos kalászosokra. Javaslatunk szerint a hagyományos fajtákat is érdemes intenzíven termeszteni. Ez igényesebb tápanyag-utánpótlást, speciálisabb kezeléseket jelent, akár egy őszi gyomirtást, ami korábban nem volt jellemző. Ezek a technológiai elemek nem igazán hibridspecifikusak. Azt szeretnénk, ha valamennyi búza tekintetében növekedni tudna az intenzitás – nagy tartalék van még a magyar búzatermesztésben. A hibridnek nem kell drágább technológia, bár az igaz, hogy jobban megéri az intenzívebb technológiát a hibridek esetén használni, mert jobban visszahozzák ezt a befektetést.
Sokan mondták korábban azt is, hogy a hibrid búza takarmányminőségű. Ez nyilvánvalóan nem igaz, hisz például a magyarországi elismerés a HYFI hibrid búza esetében is malmi minőségében történt meg. Látszik ezekből a példákból, hogy komoly lehetőség van a hibridek használatában, amit a szakma és az eredmények is folyamatosan visszaigazolnak.
– Európai viszonylatban hogyan állunk ezen a téren?
– Nem vagyunk lemaradva, sőt, kifejezetten jó pozícióban vagyunk. Franciaország után a 2. helyen szerepelünk a hibrid kalászosok részarányában. Egy német, lengyel, Benelux-piacon a hagyományos fajtákkal is jó eredményeket lehet elérni, mert jobbak a körülményeik. A hibrid búzának olyan viszonyok közt van nagyobb jelentősége, amikor a kihívások is erőteljesebbek. A hibrid búza, egy hasonlattal élve, nem versenyautó, hanem terepjáró!
A tavaszi kultúrákban is felfutást várnak
– Bár az őszi kultúrák jelentik a legerősebb területüket, milyen várakozással néznek a tavasziak felé?
– Ha megnézzük a nagyobb tavaszi kultúrákat, a kukoricát, napraforgót, szóját, akkor azt mondhatom, hogy mindháromban jelen vagyunk, és kettőben kifejezetten jók a növekedési kilátásaink. A kukoricaportfóliónkban jelentős változások voltak, erős terveink vannak ezen a téren, és úgy látjuk, ezek be is jönnek. Persze, ezen a nehéz piacon inkább a közepesnél kisebb versenyzőknek számítunk, egyelőre. A szójában is jelentős potenciált látunk még. Kukoricában a REPLIK és a BADIANE a két fő hibridünk, szójában a CORALINE, YAKARI fajták mutatnak biztató eredményeket.
A napraforgóé ugyanakkor egy sokkal nehezebb piac, nagyon szegmentált, többféle termékkel, igényekkel, itt egyelőre a pozíció tartását céloztuk meg.
– A szójatermesztésben milyennek látja a termelők felkészültségét?
– Túl vagyunk már egy egyszeri, jelentős terület bővülésen, amit a támogatások gyorsítottak, és sajnos a kedvezőtlen körülmények miatt sokak kedve elment a termesztéstől. 63-65 ezer hektáron stabilizálódott eddig a termesztési terület, és bár lehetne nagyobb is, a tradicionális termőterületeken kívül lassú a bővülés. A szója sem egyszerű növény, a technológia, szakmai ismeretek alapvetően meghatározzák, hogy sikeres lesz-e a termesztés. Apró lépések, gondos területkiválasztás, technológia kell ehhez.
Fejlesztések a kiszolgálásban
– Van-e, lesz-e elegendő vetőmag az igények kielégítésére?
– A Covid kiváltotta beszerzési láz inkább az ipar által előállított termékekre irányult. A vetőmagok tekintetében ilyen félelmet mi nem érzékeltünk. Az időjárási anomáliák inkább meghatározzák a termelők beszerzési habitusát. A kukorica-vetőmagoknál a hibridvetőmag előállítása nem volt probléma nélküli, ennek még a következő szezonban is lehet hatása. Egyes sikerhibridek mennyisége lehet, hogy nem lesz elegendő, de biztosan lesz alternatíva a helyettesítésükre.
– Látjuk más területeken, hogy a Brexit mit okoz például a logisztikában Nagy-Britanniában. Ezen a téren lát kihívást a piacon?
– Eddig ezt jól tudtuk kezelni, de amikor rövid idő alatt nagy mennyiségű árut kell megmozgatnunk, akkor a logisztikusainknak erősen fő a feje… Úgy gondolom, hogy a szokásosnál nagyobb kihívást jelentettek a szállítások, a tavaszi vetőmagoknál talán nem fog ez ugyanígy jelentkezni. Mindenesetre nekünk érdemes időben elkezdeni a vetőmag-feldolgozást. Éppen ezért végeztünk az elmúlt évben komoly beruházást a vetőmagüzemben, egy automata zsákoló- és palettázóberendezést állítottunk be, hogy a feldolgozás felgyorsuljon, és minél hamarabb ki tudjuk elégíteni a gazdák igényeit. A közeljövőben a kis zsákos csomagolási fejlesztéshez hasonlóan a big-bagek terén is érdemes lesz invesztálnunk. Kell a nagyobb kapacitás és kiszámíthatóság.
Fodor Mihály
