A koronavírus mellékhatása a most kibontakozó világválság és infláció. Ilyen körülmények között vörös posztó arról beszélni, hogy a termőföldek kivonásával, ökológiai termelésre való átállításával, a vegyszer- és a műtrágyahasználat felezésével csökkentsük a termelést. Merthogy csökkenne, efelől semmi kétség. A kérdés, hogy mennyivel, és ez mennyit emelne a már egyébként is elszálló árakon.
Válság idején vörös posztó a zöldítés (fotó: Horizont Média)
A Green Deal-lel kapcsolatban a legátfogóbb tanulmánnyal még mindig az amerikaiak rendelkeznek, az unió polgárai, akiket a leginkább érinteni fog az intézkedéscsomag, sötétben tapogatóznak. A hírek szerint a novemberben publikált USDA-jelentést januárban már követte egy uniós anyag is, amelynek számaival – óvatosságból – csak az augusztusi uborkaszezonban lehetett megismerkedni, de a színvonala ennek is messze elmaradt attól, hogy hatástanulmánynak lehessen nevezni. Az új Közös Agrárpolitika játékszabályai hamarabb eldőlnek, mintsem tudnánk, milyen hatásai lesznek az agrártermelésre, a világkereskedelemre és a fogyasztói árakra. Nézzük akkor, mit jósoltak az amerikai elemzők.
Forgatókönyv I. : csak az EU-nak fontos a környezet
Az amerikai elemzők szerint, ha a Green Deal elveit kizárólag az EU követi a világban, akkor hatalmas bajok lesznek. Az unión belül 12 százalékkal csökken a mezőgazdasági termelés, ami világszinten is egyszázalékos visszaesést hozna, miközben más régiókban – éppen az EU megnövekedett importigénye miatt – növekedne a kibocsátás. Európában az olajos magvak terén 61 százalékos, a búzából 49 százalékos, egyéb növényekből 44 százalékos lenne a termeléscsökkenés. Az olajos magvak elveszítenék versenyképességüket az erős világméretű versenyben, a búza és más növények esetén a kevesebb igénybe vehető föld és műtrágya okozná a termelés csökkenését. Nemcsak az EU-ban romlana a mezőgazdaság kibocsátása, de a vele szoros kereskedelmi kapcsolatban lévő országokban is. Ilyenek Norvégia, Svájc, de Ukrajna is. Közben az unió számára fontos áruféleségeket gyártó térségekben megerősödik az agrárium, ilyen a pálmaolajat előállító Óceánia, vagy a cukrot és húst kínáló Brazília.
A Green Deal hatása az agrártermelésre (Forrás: USDA)
Ebben az esetben az EU agrártermék-exportjában csökkenés állna be, míg az import növekedne. Búzából 18 százalékkal nőne a behozatal (elsősorban Kanadából, aki 177 százalékkal növelhetné az exportmennyiséget), egyéb növényekből 31 százalékkal (Brazíliából és az USA-ból), nyers tejből 19 százalékkal lenne több a behozott mennyiség. Csak Ukrajna és Argentína GDP-je növekedne ebben a szcenárióban, az EU GDP-je 0,3 százalékkal (71 milliárd dollárral) zsugorodna.
Az elemzők rámutatnak: a magasabb mezőgazdasági árak Európában nem kompenzálnák a termelékenység csökkenését, így a gazdálkodók éves bruttó jövedelme 16 százalékkal csökkenne, míg a világ összes többi részén nőne. Eközben a végfogyasztók is megszenvednék az élelmiszerdrágulást.
Forgatókönyv II. : Mások is alkalmazni kezdik a Green Deal-t
Egy másik forgatókönyv szerint, ha a világ többi részén is terjedni kezdenek a zöld elvek, akkor nemcsak az EU-t érintené súlyosan a reform, hanem a globális mezőgazdasági kibocsátást is, ami nem egy, hanem négy százalékkal esne. Ukrajnában 33 százalékkal zsugorodna az agrárium kibocsátása, szinte minden áru esetében kétszámjegyű termeléscsökkenéssel kellene számolniuk. De azokban az országokban is hanyatlás következne be, amelyek nem fogadják el a Green Deal elveit, hiszen kereskedelmük erősen függ azoktól a fejlett régióktól, ahol a környezetvédelmet „megengedhetik maguknak”, és az import feltételein is szigorítani tudnak. Argentína, Brazília, India és más ázsiai államok nehezebb kereskedelmi pozícióba kerülnek, ha a zöld elvek elharapódznak a világban.
A világkereskedelemre ez a szcenárió volna a legrosszabb hatással, mert az importkorlátozások miatt 9 százalékkal csökkenne az árumozgás. Ez az egész világ GDP-jét visszavetné. Az EU-ban a visszaesés 0,8 százalékos lenne, 186 milliárd dollárt veszítene a térség. Ukrajna számára pedig egészen súlyos, 6,2 százalékos GDP-csökkenéssel járna. Viszont a mezőgazdasági termékek globális árnövekedéséből az EU gazdálkodói profitálnának, éves bruttó agrárjövedelmük 7,5 százalékkal nőne, az ukrán termelőké pedig 14 százalékkal.
A Green Deal hatása az árakra (Forrás: USDA)
Forgatókönyv III. : globálissá váló zöld elvek
Az utolsó forgatókönyv a legkevésbé valószínű, eszerint a világ minden pontján elkezdik alkalmazni a Green Deal-t. Ekkor a globális agrárkibocsátás 11 százalékkal zuhanna, és a régiók felében kétszámjegyű termeléscsökkenést tapasztalnánk. A legnagyobb visszaesést Ukrajna szenvedné el az olajos magvak mennyiségének esése miatt, valamint Brazília hasonló okból, és Argentína, ahol a szóján kívül a marhahús termelése esne vissza drasztikusan. Az Egyesült Államok agrárkibocsátása 9 százalékkal szűkülne, Kínáé 17 százalékkal, míg Óceániáé csak 3 százalékkal. Mivel az EU kisebb importnyomással szembesülne, mint az előző szcenáriókban, a termelése is „csak” 6 százalékkal esne.
Ebben az esetben csak 4 százalékkal zsugorodna a világkereskedelem, mivel minden ország azonos elvek mentén termelne, viszont a globális GDP a legnagyobbat esne. A legrosszabbul Ukrajna és Brazília jönne ki a dologból. Az általános élelmiszerdrágulás a világ legtöbb országában növelné az agrárbevételeket, az EU-ban például 14,6 százalékkal. Csak Brazíliában és Kínában esne a gazdák jövedelme, mivel a zöldebb termelés miatt nagyot esne az eladható termékmennyiség.
Lásd a további részleteket itt. Ez is érdekelheti a témában: Ennyi pénzért lenne még zöldebb a gazda.
