Szeptemberben Európát kivéve a nagy termőterületeken mérséklődtek a kukoricaárak – igaz, még így is a tavalyinál durván magasabb számokról beszélünk. A magyar alapanyag jelentősen rontott piaci pozícióján 2020-hoz képest.
Illusztráció: Horizont Média/archív, Kohout Zoltán
Eltérő árak ott és itt
Nyár végén és szeptember első dekádjában mind az USA-ban, mind Dél-Amerikában csökkent a kukorica iránti kereslet – és ezzel természetesen az árak. Északon ezt a vártnál alacsonyabb kínai kereslet, az exportot visszavető hurrikán és a vártnál magasabb kukoricatermés idézte elő. Argentínában és Brazíliában is az azonnali szállítású kukoricával már alacsonyabb áron kereskedtek az ősz beköszöntével. Ugyanakkor a fekete-tengeri és az európai árak emelkedtek, ami a gyengébb búzatermés mellett elsősorban a szárazság miatt várható alacsonyabb kukoricatermés következménye. Ez igaz mind a francia, mind az ukrán, a bolgár és a román piacokra is.
Őrült árak, romló mérleg
Nálunk az AKI PÁIR adatai szerint átlagosan 74 ezer forintos tonnánkénti termelői áron cserélt gazdát a takarmánykukorica szeptember harmadik hetében. Ez az árszint az egy évvel korábbit 57 százalékkal múlta felül. A Budapesti Értéktőzsdén az ISCC NUTS II fenntartható takarmánykukorica november-decemberi jegyzése 79,5-80 ezer forint/tonnára (+500-1500 forint) emelkedett szeptember 13. és 24. között.
Kevésbé jó hír, hogy közben a hazai kukorica (akárcsak a búza) rontott külkereskedelmi mérlegén. Míg a tavalyi első félévben csaknem 2,7 millió tonnányit exportáltunk, addig szűk 2,4 milliót – vagyis a visszaesés majdnem 10 százalékos. A képet tovább rontja, hogy közben nőtt a behozatal. Bár az import rendkívül kis volumen a kivitelhez képest (tavaly nyárig bő 32 ezer tonna; idén nyárig nő 48), az emelkedés azonban szembeszökő: csaknem 50 százalékos.
