2018 óta a meghatározó cégek élmezőnyének piaci részesedése nem sokat változott a takarmánygyártásban, a gyártott takarmányféleségek mennyisége viszont nagyon.
Minden mennyiségben jöhet! (fotó: Horizont Média)
Kiegyensúlyozott erőviszonyok az élbolyban
Az öt legnagyobb magyarországi takarmánygyártó vállalkozás az előállított keveréktakarmányok egyharmadát (1,271 millió tonna) biztosította 2020-ban az AKI legfrissebb statisztikai jelentése szerint. A top 5 cég részesedése a teljes termelésből 2018 óta csak 2 százalékponttal nőtt. A teljes takarmánygyártás 16 százaléka Hajdú-Bihar megyében található, ezt követi Jász-Nagykun-Szolnok 9,6, majd Komárom-Esztergom megye 8,4 százalékkal. A legtöbb (aktív) takarmánykeverő üzemegység (25 telep) Hajdú-Biharban, Bács-Kiskun és Békés megyében (24-24 telephely) van, míg Nógrád, illetve Somogy megyében volt a legalacsonyabb a takarmánykeveréssel foglalkozó üzemek száma.
Drasztikus állománycsökkenés a víziszárnyasoknál
A keverőüzemekben összesen 3,8 millió tonna haszonállat-takarmánykeverék készült 2020-ban, 1,2 százalékkal többet, mint az előző évben. Ez nem sok, viszont a keveréktakarmányok legnagyobb részét (csaknem felét) adó a baromfitakarmányokon belül drasztikus mennyiségi eltolódás ment végbe a víziszárnyasok rovására. Miközben a tyúkok és pulykák számára 4-5 százalékkal több takarmányt gyártottak, a kacsák és libák részére hozzávetőleg negyedével kevesebb táp készült, ami az állomány lényeges zsugorodását mutatja.
A sertéstakarmányok bő 36 százalékkal, a szarvasmarha-takarmányok 11 százalékkal részesedtek a 2020. évi termelésből. Az egyéb kérődzők takarmányai az összes termelés mindössze 1,1 százalékát adták. A haltáp és az egyéb (ló, nyúl, vad stb.) tápok együttes mennyiségének aránya 2,3 százalék (88 ezer tonna) volt.
Az alábbi ábra pedig a növénytermesztőknek is szól. Az abrakféleségek és olajmagok minden faj takarmányában meghatározók. A jelenleginél sokkal erősebb állattenyésztési ágazatot is kiszolgálna a hazai termelés. A legsikeresebbnek a brojler ágazat mutatkozik, ami kis támogatási szint mellett is nagy exportpotenciállal rendelkezik. Ez az abrakfogyasztó ágazat nemcsak megőrizni, növelni is tudja a termelését, ennek megfelelően egyre több és több hazai kukoricát, búzát, árpát, napraforgót igényel.
Ez a cikk is érdekelheti:
Nébih: az élelmiszerben több a hiba, mint a takarmányban
Eladtam az árpát – talán túl korán
