Nemcsak a válságkezelő átmeneti években kapnak több támogatást a méhészek. 2023-tól a Közös Agrárpolitika része a méztermelés, így normatív támogatásokra válnak jogosulttá a beporzókkal foglalkozók. De már most is számos kedvezmény illeti meg őket – ezeket Nagy István sorolta fel a 33. Nemzetközi Mézvásár és Méhésztalálkozó megnyitóján.
Nagy István a Nemzetközi Mézvásáron (forrás: Facebook)
Adómentes tevékenység
„A magyar mezőgazdaság kulcsa kerül veszélybe, ha már nem nyújt megélhetést a méhészet, éppen ezért át kell strukturálni a méhészek bevételét. A jövőben nem a méztermelést kell figyelembe venni, hanem a beporzásban végzett tevékenységet” – hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter a 33. Nemzetközi Mézvásár és Méhésztalálkozó megnyitóján. Hogy az agrárium egyéb szereplői is megnyugtató módon tudjanak tervezni, biztonságban kell tudni a méhcsaládokat és a méhészeket – tette hozzá. Ennek érdekében a méhésztársadalom kapott először teljeskörű adómentességet.
A méhészek harmadik éve küszködnek az akác elfagyásával, a repce korai nyílásával, a hideggel és az esővel. A napraforgók esetében pedig az önbeporzók térnyerése miatt egyre kevesebb a nektártermelés, tehát minden olyan klasszikus, nagy méhlegelő, amely biztosította a kellő mézmennyiséget, veszélybe került. Nagy István hozzátette, most még megnyugtatóak a statisztikák, hiszen azt állítják, hogy a világon Görögország után Magyarországon a legnagyobb a méhsűrűség, de „észre kell venni a vészjelzéseket”. A tárcavezető szerint ilyen vészjelzés az is, hogy nő a méhcsaládok száma. Ez ugyanis arra utal, hogy a méhészek a 20 évvel ezelőtti bevételeik elérése érdekében emelik a méhcsaládok számát.
Intenzív támogatás
Európa-szerte elöregedőben van a méhésztársadalom, maga a méztermelés mint gazdasági tevékenység pedig önmagában „nehezen áll meg a lábán”. A társadalomnak meg kell értenie, hogy beporzók nélkül nincs élet, az élelmiszerek kétharmada ugyanis a méhek tevékenységétől függ. Ezért mindent el kell követni annak érdekében, hogy a méhészek folytathassák tevékenységüket – folytatta a miniszter. Idén 100 millió forintról 110 millió forintra nőtt a méhészeti járművekre igényelhető csekély összegű támogatás (de minimis). A gyors joggyakorlásnak köszönhetően Magyarország ki tudta használni az Európai Bizottság által jóváhagyott pluszforrásokat, így a tagországok közül elsőként a magyar méhészek használhatják ezt a keretet. Idén júliustól ismét beadható volt a méhészek átmeneti támogatása. Hamarosan, néhány héten belül megjelenik a fipronilrendelet is, amely lehetővé teszi, hogy a szennyezett állatgyógyászati készítmények miatt veszteséget szenvedő méhészeket az állam kártalaníthassa – sorolta Nagy István.
Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke arról beszélt, most újra beadhatják támogatási igényüket a méhcsaládonkénti második ezerforintos támogatásra azok a méhészek, akik tavaly igényelték az első ezerforintos támogatást, de a másodikra még nem nyújtottak be kérelmet, vagy az elsőből nem részesültek. Ez mintegy 1400 méhészt érint. Rámutatott arra is, a kormány mintegy százmillió forintot különített el annak érdekében, hogy 2025-ben a méhészeti világkiállításnak Magyarország adhasson otthont. Közölte, az agrárminiszter nemcsak nemzeti, de uniós szinten is mindent elkövet a méhésztársadalom érdekében, hiszen 2023. január 1-jétől a Közös Agrárpolitika része lesz a méhészeti ágazat, ami újabb támogatási lehetőségeket nyit meg a méhekkel foglalkozók előtt.
