Klíma: kevesebb az aszú, gyümölcsösebb a száraz bor

Szakértői beszélgetést tartott a Mathias Corvinus Collegium és a Klímapolitikai Intézet az éghajlatváltozás magyar mezőgazdaságra, szőlőtermesztésre és borkultúrára gyakorolt hatásáról a múlt héten. Az eseményt a növekedés.hu foglalta össze.

 


A tokaji borvidék idén április 2-án. Most épp a túl sok eső a baj (fotó: Gönczi Krisztina)

 

Mást és máshogy kell termelni

Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára a rendezvényen kifejtette: az átlaghőmérséklet jól kimutathatóan emelkedik a Földön, 2050-ig hazánkban is további 1,5-2 Celsius fokos növekedéssel számolhatunk a legvalószínűbb klímamodellek alapján. Európa mediterrán térségében egyre nagyobb kihívást jelent a mezőgazdasági termelés optimális feltételeinek biztosítása, a kontinens északi felében viszont egyre nagyobb területeket vonnak művelés alá. Ukrajnában vagy Oroszországban is óriási területek mezőgazdasági hasznosítására van még lehetőség, ezek a folyamatok az európai agrárpiaci erőviszonyokat is átrajzolhatják. Ami Magyarországot illeti, az éghajlatváltozás miatt egyes növények termesztése nehezebbé válik, míg más növényeknél, a vegetációs időszak kitolódásával, megfelelő feltételek mellett többlettermés betakarítására van lehetőség.

 

Átalakuló beltartalom

Az Agrármarketing Centrum ügyvezetője, Ondré Péter szerint, ha hoz is lehetőségeket magával a felmelegedés, az éghajlatváltozás összességében negatívan befolyásolja az ország mezőgazdaságát és a hazai borágazatot. A felmelegedés miatt a borok eltarthatóságát is segítő savtartalom csökken, az alkoholtartalmat növelő cukorfok viszont növekszik, ez utóbbi trend szembemegy a könnyedebb borokat kereső, változó közízléssel. A megoldást az ellenállóságot, a terméshozamot és a karakterességet egyaránt biztosítani képes klónszelekció és fajtanemesítés jelentheti. Magyarországon ma több mint száz szőlőfajta van jegyzékbe véve, ezek közül érdemes lenne kiválasztani azokat a borvidékre jellemző fajtákat, amelyek az éghajlati változásokkal is meg tudnak küzdeni, ugyanakkor megfelelő bormarketinggel támogatva a magyar bor karakterét, értékét is képesek közvetíteni a világpiacon.

 

A savtartalom csökkenése Hegyalján is érzékelhető, ami például a szüret időpontjának megválasztására is befolyással van. Ifjabb Szepsy István, borász kifejtette, a tokaji borvidéken ma mintegy 5 ezer hektáron, Magyarországon összességében mintegy 60 ezer hektáron művelnek szőlőt. Összevetésképpen a bordeaux-i borvidék 130 ezer hektárt tesz ki, tehát a magyar bornak nem a mennyiségi, hanem az egyediségre építő, minőségi piacon kell versenyeznie. A klímaváltozás miatt Tokaj-Hegyalján is többen gondolkodnak a telepíthető fajták körének bővítésén, a legfontosabb mégis az őshonos szőlők, például a borvidék több mint 60 százalékát kitevő, többszáz éve velünk lévő furmint klónszelekciója, a változó klímához való igazítása. Az édesborok előállítása világszinten csökken, az aszúsodáshoz szükséges mikroklíma feltételei, például a páratartalom ingadozásának köszönhetően, Tokajban is nehezebben jönnek létre, a szárazborok ugyanakkor könnyedebbé, gyümölcsösebbé váltak.

 

Ez a hír érdekelheti: Nem tréfa: április 1-től 100 millió kérhető borászati gépre.

 

Összeállította: Gönczi Krisztina

agrár alkohol aszú bor cukorfok cukortartalom éghajlat eltarthatóság furmint gyümölcsös karakter klímaváltozás melegedés mezőgazdaság pára savtartalom szelekció szőlő