Méhészek, elkészült az akác- és selyemkóró-térképetek

Ahogy azt októberben jeleztük, készült egy országos felmérés az özönnövények magyarországi terjedéséről, amit most látványos, interaktív térképeken is nyomon követhetünk, köszönhetően a szegedi kutatók munkájának. Köztük az akác és a selyemkóró a méhészek érdeklődését is felkelti, hiszen fontos mézelő fajok.

 


A selyemkóró kedvelt tápnövénye a méheknek (Forrás: terra.hu)

 

Település szintig kereshető

A térképek alapjául szolgáló országos adatgyűjtésben a Szegedi Tudományegyetem ökológus és geográfus kutatói mellett természetvédelmi civil szervezetek is részt vettek. Alkotói, a térképek pontosabbá tétele érdekében, felhasználták az Agrárminisztérium Természetmegőrzési Főosztálya által működtetett, inváziós fajok előfordulását tartalmazó digitális térképi adatbázist is. A webtérképen azonosítani lehet hat özönnövény fertőzési gócát, valamint a fajok terjedési útvonalait. Növényfajonként haladhatunk előre az időben 2009-től 2018-ig. Az egyes növények fellelhetősége egészen a legapróbb települések szintjéig kinagyítható, rázoomolható.

 

Visszaszorult az akác, hódít a selyemkóró

Mint kiderült, a hungarikum terméket adó akácállomány az utóbbi 10 évben jelentősen visszaszorult. Még mindig a Duna-Tisza közét borítja a legnagyobb mennyiségben és számottevő állománya található a Nyírségben is. A legtöbb akácos Lajosmizse környékén lelhető fel, a legkevesebb akác pedig Jász-Nagykun-Szolnok megyében található. A különleges mézet adó selyemkóró (vaddohány) az utóbbi években a déli országhatártól északi irányban terjed a Duna és a Tisza közötti területen, illetve jelen van a Nyírségben is. Már elérte Balassagyarmatot, illetve Kisvárdát. E két termőterületen kívül azonban még mindig viszonylag ritka növénynek számít, de például stabil állománya alakult ki a Duna nyugati oldalán, Simontornya térségében.

 


Az elkészült térképek itt tanulmányozhatók.

agrár akác állomány elterjedés méh méhész méz mezőgazdaság selyemkóró település térkép