Az inszekticidek

Egészségvédelem a mezőgazdaságban X. rész

E sorozat célja megismertetni az olvasót a mezőgazdasági munka során feltárt környezeti és egészségi kockázatokkal, a lakosság és a munkavállalók egészségvédelmének kérdéseivel.

Az inszekticidek (rovarölők) a növényvédő szerek nagy mennyiségben használt csoportja, mely a hasznos állatokra vagy az emberre veszélyes lehet. Elsősorban a növényeket, terményeket pusztító rovarok irtásával, gyérítésével játszanak szerepet a terméshozam megőrzésében. Mivel a feladatuk állati szervek, szervezetek elpusztítása, több olyan anyag tartozik ide, amelyik a hasznos állatokra vagy az emberre veszélyes.

 

 

A klórozott szénhidrogének csoportja háttérbe szorult. A korábban nagy mennyiségben alkalmazott DDT-t (diklór-difenil-triklór etán) tilos használni 1968 óta, miután kiderült, hogy az ún. táplálékláncban (növény-állat-ember) feldúsul, felhalmozódik (kumulálódik), és az emberre heveny és krónikus hatásokat fejt ki, amellett, hogy rákkeltő anyagként is nyilvántartják.

A másik csoport a szerves foszforsavészterek, melyeket széles körben alkalmaznak. Nem kumulálódnak, és gyorsan bomlanak.

Inszekticidként használatosak a karbamátok is. A karbamát típusú vegyületek vízben kevésbé, szerves oldószerekben viszonylag jól oldódó kristályos anyagok vagy folyadékok. Az organofoszfátokhoz hasonlóan a szervezetben viszonylag gyorsan elbomlók, így nem perzisztensek, nem okoznak kémiai értelemben kumulációt, nem dúsulnak fel az élelmiláncban.

Inszekticidként az 1960-as évektől kezdve alkalmazták ezeket a vegyületeket. A felhasználásuk azonban nem terjedt el széles körben, a kifejezett toxicitásuk, a méhekre és a halakra (indikátor szervezetek), esetenként a hasznos vadakra való veszélyességük miatt.

Méreghatásukra jellemző, hogy az acetil-kolinészteráz enzim működését gátolják. A hasonló méreghatás-mechanizmusú organofoszfátoktól azonban abban különböznek, hogy a karbamát-enzim molekula szétválása, ennek sebessége gyorsabb, vagyis az enzim reaktiválódása ebben az esetben rövidebb ideig tart. A működésében gátolt enzim spontán regenerálódásának felezési ideje a karbamátoknál percnyi, míg a foszforsavésztereknél napokban mérhető időtartam, azaz gyakorlatilag vissza nem fordítható folyamat.

A méreghatás helyi izgalomban, irritációban, ritkán túlérzékenységben nyilvánul meg. A testfelszíneken vagy általános mérgezéskor azonos, általában azonban enyhébb tüneteket váltanak ki, mit az organofoszfátok. Az elsősegélynyújtás során az általános eljárásokat alkalmazhatjuk. A gyógykezelés csupán atropin adásából áll. Enzimaktivátorok adagolása nem szükséges – mivel az enzimmolekula regenerálódása spontán és gyorsan végbemegy –, másrészt tilos is, mert a klinikai tapasztalatok szerint a mérgezést súlyosbítanák.

 


Külön figyelmet kell fordítani a környezet hasznos élőlényeinek védelmére

 

A megelőzés alkalmával az óvórendszabályi előírások messzemenő alkalmazásával biztosítható a megfelelő egészségvédelem. Külön figyelmet kell fordítani a környezet hasznos élőlényeinek védelmére.

A rovarölők csoportjában természetes hatóanyag a dalmát krizantém szárított virágából kivont piretrin. Ez az anyag megtámadja a rovar idegrendszerét, és halálos hatású. Gátolja az ingerületvezetést, az izmokat nem éri el az ingerület, így a rovar mozgásképtelenné válik. A hatás gyors, és jellemző kifejezéssel taglózó (knockdown). Ha a szer kisebb dózisban éri a szervezetet, akkor is kifejt riasztó hatást. Az interneten olvashatjuk, hogy mivel az élelmiszerek körében az egyik legbiztonságosabb rovarirtó, például 1998-ban a világ piretrinmennyiségének 90%-át, ami kb. 6 000 tonna, Kenya állította elő. Jelenleg a világ legnagyobb termelője Tasmánia (ausztrál szövetségi állam).

Tekintve, hogy a piretrin természetes hatóanyag, s így viszonylag drága, ezért kidolgozták a szintetikus piretroidok előállításának technológiáját. Szintetikus anyag például a permetrin, cipermetrin, deltametrin.

Jó taglózó- és ölőhatást érnek el velük. Oldószeres, emulziós készítmények formájában permetezőszerek. Aeroszolos készítményekben kiterjedten használatosak lakásokban, raktárakban, egészségügyi célra, legyek, szúnyogok és egyéb rovarok irtására. Gyenge mérgek, mérsékelten veszélyes anyagok. Melegvérűek szervezetében és a környezetben sem halmozódnak fel.

 

SZERZŐ: DR. LEGOZA JÓZSEF 

 

agrár cipermetrin DDT deltametrin egészségi kockázat egészségvédelem inszekticid mérgek mezőgazdaság növényvédő szer permetrin piretrin rovarölő veszélyes anyagok