Első a vetőmag-előállító

2020. július 1-től lépett hatályba az a módosítás a termőföldekkel kapcsolatban, amely egy rangsorra hozta fel a szaporítóanyag-előállítókat az állattartókkal, az eredetmegjelöléssel ellátott terméket előállítókkal, a kertészeti tevékenységet végzőkkel és ökológiai gazdálkodókkal. Előhaszonbérlet esetén ez a volt földhasználóval és a fenti kategóriába soroltakkal együtt az első helyet jelenti a vetőmag-előállítóknak, elővásárlás esetén pedig szintén velük kerül egy sorba.

Ez a módosítás nagyon komoly elismerést és előrelépést jelent, elsősorban azoknak, akik már korábban is foglalkoztak vetőmag előállításával, de azokat is inspirálni fogja, akik még nem kacérkodtak ezzel a tevékenységgel. A jogosultságot a hatósági nyilvántartással lehet igazolni.

Magyarország vetőmag-előállítóként az itt megtermelhető szinte bármilyen termesztett fajjal, több mint százezer hektáron nemcsak a belföldi szükségletek kielégítésére képes, hanem exportja révén a világ élvonalában van, köszönhetően a szaporítóanyag előállítására alkalmas éghajlatának. A nyári meleg levegő, alacsony páratartalommal párosulva elősegíti, hogy a vetőmagnövények lábon érve kiváló tulajdonságokkal bíró vetőmagot érleljenek be. A termesztett növényfajok közül jelenleg átlagosan száz faj több mint 1 300 fajtáját szaporítják a magyar termelők. A vetőmagtermesztés célja lehet a saját szükséglet kielégítése (igazolt származás), illetve szerződés alapján vetőmag-előállítás termeltetői megbízással.

 


1. ábra. Vetőmag-előállítás Magyarországon 2000–2017 között (Nébih-adatok alapján)

 

Mit érdemes vetni 2021 tavaszán?

A tavasszal vethető vetőmag célú növények közül természetesen legnagyobb területen a kukoricavetőmag-előállítás szerepel, majd ezt olyan nagyobb területen vetett növények követik, mint az olajretek, lucerna, szója, mézontófű (facélia), fehér mustár, homoki zab, napraforgó, tavaszi árpa, borsó, zab, vöröshere, pohánka (hajdina) stb.

Adott üzem számára a szaporítható fajokat elsősorban a termőterület adottságai határozzák meg. Míg a kukoricát, szóját elsősorban jó és öntözhető talajokra teszik, addig például az aprómagok közül a facélia inkább a gyengébb tápanyag-ellátottságú területeken, illetve vadveszélyes helyeken az olajretek jöhet szóba.

Szempont lehet a vállalható költségszint. Az idei évben a kereskedelem szereplői az inputanyagok árának emelkedését jósolják, ez különösen az eddig is költséges fajok esetén jelenthet jelentős többletet (kukorica, napraforgó, szója). Az eddig is relatív alacsony költséggel előállítható fajoknál (pohánka, mézontófű, homoki zab) ez arányosabban kisebb terhet jelent.

További szempont lehet az időtényező, hogy mikor jut árbevételhez a termelő. Egyes fajok hosszú tenyészideje eleve meghatározza, hogy mennyi idő telik el az előállított vetőmag kifizetéséig. Kifejezetten rövid vegetációs idejű növény pl. a borsó, facélia, mustár (90–120 nap).

 

 

Vetőmag-szaporítás és árunövényelőállítás

Az árunövények piaca 2020-ban nem várt meglepetéseket okozott. Az árak esetenként soha nem látott magasságokba emelkedtek. Az árunövények termesztése során továbbra is az a tendencia marad, hogy a termény egy részét a termelési ciklus során lekötik, egy másik részét viszont szabadpiacon értékesítik. Emiatt a bevétel nehezebben kalkulálható. Az áru tárolás vagy aratás után egyből a vásárlóhoz kerül.

A vetőmag-szaporítások általában előre megkötött szerződések alapján, fix áron és finanszírozott szerződések alapján történnek. A kiinduló szaporítóanyag is a terményből kerül elszámolásra, a fajtát pedig többnyire a termeltető határozza meg. A vetőmagtermesztésnél általában aratás után egyből a termeltetőhöz kerül a megtermelt anyag, ahol a feldolgozás szakszerűen megtörténik.

A vetőmag-szaporítás általában magasabb szakmai színvonalat, több odafigyelést, fegyelmezettebb termesztéstechnológiát feltételez. A kockázatot viszont csökkenti, ha egy üzem többféle növényt termeszt, és széthúzhatók a munkacsúcsok, optimalizálható a gépkapacitás kihasználása. Így az árunövény-termelés és vetőmagtermesztés jó kiegészítői lehetnek egymásnak egy gazdaságon belül.

 


Méhkaptárak a facéliatábla közelében

 

Vetőmag-előállítás és a minősítés rendszerének változása

Az elmúlt időszak sok változást hozott a vetőmag-előállítók és –feldolgozók számára. A hatósági szemle és vizsgálat mellett elindult az átruházott jogkörű szemlék, mintavételek és vizsgálatok rendszere. Természetesen ehhez megfelelő felkészültségű szakemberek kellenek a vetőmag-termeltetők oldaláról, így a rendeletben előírt végzettséggel rendelkező megbízott ellenőrök végezhetik a szántóföldi szemléket, és a NÉBIH engedélyével rendelkező vetőmagvizsgáló laboratórium végezheti a vetőmagvizsgálatokat. Ez a rendelet kibővítette a lehetőségeket a professzionális feldolgozók számára, és növelte a vetőmagágazatban dolgozó szakemberek számát.

 


A robotok már a vetőmagüzemben vannak

 

A vetőmagágazat kihívásai

A növényvédőszer-kivonások, az elérhető hatóanyagok számának csökkentése több kultúrát érzékenyen érint. Sokkal nagyobb hangsúly helyeződik a mechanikai és agrotechnikai gyomirtási, gyomszabályozási lehetőségekre. Ugyanakkor a műszaki fejlesztés igénye tovább nőtt a vetőmagüzemekben, hiszen a megtermelt anyag nem minden esetben tökéletes. A vetőmag-feldolgozók a szennyezettebb, nedvesebb áru fogadására is felkészültek, egy jól felszerelt üzem alapfelszereltségéhez a rostákon kívül ma már természetesen a triőr, fotóválogató stb. is hozzátartozik. A munkafolyamatok javítása, az automatizálás a vetőmagágazatot sem kerüli el.

 


Színesedik a határ

 

Mezőgazdasági tendenciák

A mezőgazdaság felé egyre erősebb társadalmi elvárás a környezetvédelem, vízvédelem, biodiverzitás elősegítése, a hasznos élő szervezetek védelme. Ezeknek pedig hathatós támogatója a területalapú támogatás és az egyéb programok által biztosított pénzügyi alap, amelyek egyúttal korlátokat és szankciókat is tartalmaznak. További elvárás lesz a jövőben a mezőgazdasági kemizálás újabb csökkentése, az ökológiai területek növelése és a még erősebb környezetvédelmi elvárások betartása. Sok olyan tavasszal vethető növényfaj van, amelyik a fenti elvárásoknak segíthet eleget tenni, ha egy üzem hajlandó lemondani a búza-kukorica-repce/napraforgó kizárólagos termesztéséről. A termesztett növények körének kiszélesítésével olyan fajok kerülhetnek be a vetésszerkezetbe, amelyek eleve kisebb inputanyag-igényűek, vagy kisebb környezeti terhelést jelentő növények, melyek segítik a természeti erőforrások fenntartható felhasználását. A tavasz számtalan lehetőséget nyújt erre, és a vetőmagágazatban még vannak rejtett tartalékok a gazdák számára.

 


Vetőmagvizsgálat

 

SZERZŐ: DR. NAGY IDA • LAJTAMAG KFT.

 

agrár feldolgozó hajdina lucerna mezőgazdaság mézontófű mustár növényvédőszer-kivonások olajretek pohánka szaporítóanyag szója vetőmag vetőmagtermesztés vöröshere