Búza: ez egy ritka szerencsétlen évjárat lesz

Nem elég, hogy ősszel 12-15 százalékkal kevesebb búzát tudott elvetni az ország keleti fele, a téli időjárást sem úszták meg szárazon. Sok gazdaságban a belvíz is ugyanilyen arányú veszteséget okozott. Ritka szerencsétlen évjárat ez a búzatermelés történetében.

Mindenki várta már a fagyos napokat, már csak azért is, hogy a vízben fuldokló növények egy kis időt nyerjenek. Szerencsére nemcsak fagyosra, hanem jóval szárazabbra is fordult az időjárás. Csütörtökön határozott melegedés kezdődik majd. Az ország talajvízhelyzetét elnézve tényleg javult valamit a helyzet, de a 90 napos csapadék-anomália elárulja, hogy az ország keleti fele nem úszta meg szárazon ezt telet.

 

 

Egy bodrogközi gazdaságban, ahol sok a kötött, mélyfekvésű terület, már a búzavetés csaknem harmada víz alatt áll. Januártól fokozatosan egyre nagyobb kiterjedésű területet foglalt el a víz, levezetni sem lehetett hová a felesleget, mivel a környező csatornák is színig teltek. „Ősszel eleve 13 százalékkal kevesebb búzát tudtunk elvetni a szokásosnál, így most a kalászosok összesen 700 hektárt foglalnak el. Ebből 200 hektárt érint kisebb-nagyobb mértékben a belvíz, 14 hektárról pedig teljesen le kell mondanunk. Itt már nem is sárga, hanem barna, bedöglött növények borítják a felszínt” – sorolja a kenézlői gazdaságvezető. A vízkárt már bejlentették, most arra készülnek, hogy ahol 50 százalékosnál nagyobb a tőpusztulás, oda is kapásnövényt vetnek. „Rengeteg input ment kárba, különösen ott, ahol fejtrágyával is próbáltunk támogatni a növényt…” A repce jobb adottságú földekre került, ebben csak 5-8 százalékos a víznyomás okozta veszteség.

 


Az ország keleti fele most is úszik (Forrás: Horizont Média)

 

A Nagy-Sárrét a Berettyó–Körös-vidék nyugati kistája, itt is elértünk egy nagygazdaságot, ahol az őszi időjárás miatt 15 százalékkal kevesebb kalászos került a földbe. A térséget átszövik a csatornák. „A Sárrét fenekén vagyunk, itt az agyagos, szikes területeken könnyen megszalad a víz. De a sárréti ember hozzá van szokva ehhez, sokkal rosszabb helyzeteket is láttunk már, mint a mostani. Eddig jól bírjuk a víz átemelését a Sárréti Főcsatornába, a Kőrösbe, Berettyóba. A mélyebb, szikes részeken tocsogósak a táblák, ez az összes őszi vetésű kultúra 10-15 százalékát érinti. Majd meglátjuk, lesz-e komoly következménye. Nem gondolom, hogy meg kellene húzni a vészharangot.”

Békés megyében Szarvas környékén sem fogadják be a földek a sok esőt. „Ősz végétől kezdve küzdünk a csapadékkal. Eleve kiesett 10-15 százalék a búzából, most csaknem ugyanennyit elveszítünk a belvíz miatt. A mélyebb területeken tavak állnak, de a többin is át van ázva a föld. Ez a pár fagyos nap segített valamit, de nagyon rövid ideig tartott. Hiába szeretnék segíteni a növényeknek, nem tudok: a csatornák is tele vannak vízzel. Sakk-matt…”

Az ország nyugati fele sokkal jobb helyzetben van, és ha az előrejelzést tekintjük, hamarosan a keletiben is jelentős javulás áll be. Ennek ellenére ritka egy szerencsétlen évjárat lesz ez a búzatermelés történetében. Évtizedek óta nem volt olyan gyenge termésünk, mint amilyen idén lesz. Ez már most biztosra vehető, bármilyen is lesz az időjárás, hiszen pusztán a termőterület nagysága alapján kiszámítható.

agrár belvíz búza csapadék csatorna kalászos kár mezőgazdaság repce talajvíz termőterület tőpusztulás veszteség vetés víznyomás