Lapunk egy novemberi körkérdés alapján 10-15 százalékra becsülte az őszi esők okozta munkatorlódás miatt kieső búzaterületet (lásd: Elúszó megyék.) Februári lapszámunkban ezért utánajárunk, hogy az ország különböző pontjain hogyan festenek most a búzatáblák. Íme, egy kis előzetes a hamarosan megjelenő cikkből.
November 13-ig mindössze 804,4 ezer hektáron fejeződött be a búzavetés, de egészen december közepéig folytatta, aki tudta – egyre lankadó kedvvel és meggyőződéssel. A veszteségek végül kisebbek lettek a vártnál.
A két legproblémásabb megye
Országos szinten Jász-Nagykun-Szolnok és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében szenvedték meg a gazdák leginkább az őszt. Az európai MARS jelentés őszi ábrájából az látszott, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén uniós szinten is a legszerencsétlenebb időjárású térségbe tartozott. Egy kétezer hektárra rálátó szaktanácsadó szkeptikus a kilátásokkal kapcsolatban: „Igaz, hogy aki nagyon akarta, végül csak elvetette a búzát, de szerintem a terméskilátások nem javultak annyit, mint amit a táblakép mutat.” Tény, hogy a meleg decemberben a novemberi vetésű állományok is sokat fejlődtek, erősödtek, de szerinte ez kevés lesz a nagy terméshez. Az időben elvetett búzákkal is gond van: ezekben az esők és a munkatorlódások miatt nem végeztek őszi gyomirtást a gazdák, emiatt sok táblában szélsőséges gyomosodással találkozni – állítja a szakember. Pozitív viszont, hogy még ezekben a fejlett állományokban sincsenek komoly növény-egészségügyi problémák. A vaddisznók száma érezhetően csökkent az afrikai sertéspestis megjelenését követő kilövések miatt, így kisebb a vadkár is. Még leginkább a víznyomás okozta kipusztulással találkozik a szaktanácsadó.
A másik problémásan indult megye Jász-Nagykun-Szolnok volt. Az itt elért szaktanácsadó Karcag térségében 5 százalékra teszi az el nem vetett búza arányát. Ő két nagy problémát lát, az egyik a pocokinvázió, a másik az, hogy áll a földeken a víz, most kezdték el húzni a levezető árkokat. „A vetés eddig a körülményekhez képest nem nézett ki rosszul, kérdés, hogy a mínusz tíz fokra hogyan reagál hó nélkül. Nem a hőmérsékletet szenvedi meg a búza, hanem azt, hogy esténként átfagy a talaj, nappal pedig a verőfényben kienged a fekete felszín. Az ezzel járó talajmozgás széttépi a búza hajszálgyökereit, azaz felfagy a növény” – aggódik a szakember. Ha ezt megússzák az állományok, akkor szerinte nem lesz nagy termésveszteség még a novemberi vetésben sem. „Évek óta több gondot okoznak a vírusvektor rovarok és a gombák, mint amennyit egy kései vetéssel veszíthetünk. Ilyenkor persze kockázatot jelent a tél milyensége, de tavasszal még sokat tudunk javítani a növények kondícióján. Nagyobb a baj a csapadék eloszlása, és az, hogy az öntözést nem szakszerűen végzik. A rossz gyakorlat teljesen lerombolja a talajt, eliszapolja a pórusokat. Látni ezt most Túrkeve környékén, ahol a vízállásos területeken sárgulnak a búzák.”
A teljes cikket februári lapszámunkban, majd itt, a honlapunkon is közreadjuk.
