Felsorolta Brüsszel, milyen elemekből választhatnak a tagállamok az új, többlet-környezetvédelmi kötelezettségek teljesítéséhez. Sok múlik azon, hogy a magyar szaktárca mit választ a palettáról.
Adott palettáról lehet választani
Az új Közös Agrárpolitika (KAP) egyik legfontosabb újítása, hogy a közvetlen kifizetések 20 százalékát – az Európai Parlament első olvasatban elfogadott javaslata alapján 30 százalékát – valamilyen többlet-környezetvédelmi kötelezettség, az ún. eco-scheme teljesítéséhez kötik majd – tájékoztatott Mezei Dávid, a Takarékbank agrár- és uniós kapcsolatokért felelős ügyvezető igazgatója. Már el is készült az az agro-ökológiai előírásmenü, amiről a tagállamoknak választaniuk kell.
Eddig az eco-scheme-kel kapcsolatban még azt sem lehetett tudni, hogy az Európai Bizottság által megállapított listából választhatnak-e a tagállamok, vagy a nemzeti adminisztráció saját maga dolgozhatja ki az ajánlott környezetvédelmi gyakorlatokat. Az Európai Bizottság január 14-én nyilvánosságra hozott listája alapján eldőlt a kérdés. A menü ráadásul „zárt” lesz, azaz a tagállamok csak az ott felsorolt gyakorlatok közül választhatják ki, melyeket emelik be a Közös Stratégia Tervbe – emelte ki a szakértő.
Nem tűnik nehéznek
A javasolt eco-schemeket a Bizottság két fő csoportra osztotta. Az első – rövidebb lista – a már létező, elfogadott uniós gyakorlatokat tartalmazza. (Bolddal azokat jelöltük, amelyeket a mai magyar gyakorlat alapján nem kihívás megvalósítani, illetve a gazdák fejlesztési céljaival egybeesnek – a szerk.)
- ökológiai gazdálkodás
- integrált növényvédelem (ideértve az élővizek melletti védősávokat, a mechanikus gyomirtást és a kártevőrezisztens fajok termesztését)
Egy jóval hosszabb a lista is van az „egyéb” elismert gyakorlatokról:
- agro-ökológiai gyakorlatok
- vetésforgó fehérjenövényekkel
- takarónövények az ültetvények sorközeiben
- téli zöldtakaró biztosítása
- extenzív, legeltetésen alapuló állattenyésztés
- klímaváltozással szemben ellenállóbb fajták használata
- a biodiverzitást növelő, kevert állományú gyepterületek létrehozása
- a metánkibocsátást csökkentő alternatív rizstermesztés
- az ökogazdálkodás egyes gyakorlatainak átvétele
- különböző állatjóléti gyakorlatok (nagyobb férőhely, javított padozat, árnyékolás, szellőztetés és párásítás a hőstressz csökkentésére)
- az állatok élettartamát, ellenállóságát, termelékenységét növelő gyakorlatok
- állatbetegségek megelőzését szolgáló gyakorlatok (vakcinálás, takarmánykiegészítők használata stb.)
- legeltetési arány növelése
- szabadtartás arányának növelése
- agrár-erdészet
- magas biodiverzitású fásított legelők létrehozása
- magas természeti értékű gazdálkodás
- műtrágyahasználat csökkentése, extenzív szántóföldi művelés
- magas biodiverzitású ugar fenntartása
- széndioxid-megkötő („karbon”) gazdálkodás
- mocsaras, vizes élőhelyek helyreállítása
- gyepterületek létrehozása, extenzív használata
- szármaradványok betakarása
- tápanyaggazdálkodás, tápanyagveszteség csökkentése innovatív megoldásokkal, optimális pH-érték beállítása
- javított tápanyaggazdálkodás
- inputanyagokat csökkentő precíziós gyakorlatok alkalmazása
- öntözés hatékonyságának növelése
- a minimumkövetelményeken túlmutató nitrátvédelmi intézkedések
- rendszeres talajminta-vételezés
- hatékony vízgazdálkodás
- kisebb vízigényű kultúrák, optimalizált öntözés és vetési időszakok
- egyéb talajvédelmi gyakorlatok
- eróziót gátló sávok és széltörők
- teraszos művelés
- egyéb üvegházhatású gázkibocsátást csökkentő gyakorlatok
- emésztésből származó ÜHG-kibocsátást csökkentő takarmányadalékok
- javított szervestrágyakezelés- és tárolás
Ellentmondásos célok
Mezei Dávid szerint a most közzétett listát még számos ponton szükséges finomítani. Az Európai Bizottság ráadásul a saját céljaival is rendszeresen ellentmondásba kerül. Az eco-scheme-k bevezetésének és alkalmazásának alapja a Zöld Megállapodás, az EU klímavédelmi programjának megvalósítása. Számos, a fenti listában szereplő gyakorlat azonban növeli az egységnyi üvegházhatású gázok kibocsátását. Ilyen a legtöbb állatjóléti intézkedés, de az extenzív növénytermesztési és állattenyésztési gyakorlatok is jellemzően csökkentik a hatékonyságot, és ennek következtében növelik az előállított termékre jutó fajlagos emissziót. További problémát jelenthet a tagállamok számára a végrehajtás során az intézkedések ellenőrzése, monitorozása. Az új időszakban nem az intézkedés végrehajtását, hanem annak hatását, eredményét kell bizonyítékokkal alátámasztva bemutatniuk Brüsszelnek.
A tagállamoknak kötelező lesz a fenti célra legalább 20 százalékot elkülöníteniük a közvetlen kifizetésekre szánt összegből. A gazdák számára viszont önkéntes lesz a programban való részvétel. Azaz, ha túl sok elemet vesznek át a Közös Stratégia Tervbe, nehézzé és kockázatossá teszik a végrehajtást. Ha viszont túl keveset, és szűk a kínálat, félő, hogy sok gazda nem találja meg a számára kedvező és teljesíthető eco-schemet – hívta fel a figyelmet a Takarékbank szakértője.
