Eddig a bíróság sem hitt a vadkárbecslők hozzáértésében és függetlenségében, csak a saját, kirendelt szakértőinek véleményét fogadta el. Most azonban megjelent az Egységes Mezőgazdasági Vadkárfelmérési Útmutató (EMVU), ami objektívebbé teszi a becslést, többek között azért, mert a korszerű eszközök – okostelefonok, drónok – bevetését is pártolja a mérésben.
Letarolták a vaddisznók (Forrás: beirokonyv.blog.hu)
Sok lehet az a 10 százalék is
A vadkár korrekt megállapítása és értékelése bonyolult szakértői feladat, melynek a kártérítés során kiemelt szerepe van. Ezért mindig is a viták középpontjában állt, azon túl, hogy az elviselendő „önrész” mértékét, azaz a 10 százalékot, is gyakran sokallják a gazdák. A vadkár mértékét a bekövetkezett összes kár alapján kell számolni. (Lásd részletesen a vonatkozó rendeletben.) A kár 90 százalékát csak akkor kell a vadászatra jogosultnak viselnie, ha a jóváhagyott éves vadgazdálkodási tervben előírt elejtési tervszámokat nem teljesíti. Minden más esetben kármegosztásra fog kísérletet tenni, mondván, hogy a gazdának a kár elhárításában közreműködési kötelezettsége van. (Lásd részletesen a 1996. évi LV. törvényt.)
Vitalezárás saját drónnal
Nehéz azonban megmondani, hogy mi az, amit a termelő a rendes gazdálkodás körében megtehet a kár megelőzése érdekében, és mi az, ami már meghaladja ezt. A gyakorlatban kerülik a felek a bírósági szakaszt, ezért a vita legtöbbször a kár kiterjedtsége körül éleződik ki, noha ezt a jegyző által kirendelt, elvileg független szakértő állapítja meg. Ha nagy a tét, a gazdák gyakran érzik úgy, hogy saját maguknak is „ellenmérést” kell végeztetniük.
A pilóta nélküli repülők (UAV) és egyéb távérzékelésre alkalmas eszközök alkalmazása a kárfelmérési munkákban számos előnnyel járhat – írja az útmutató. Bizonyos kárformák esetében, például a túrás kiterjedtsége, vagy a tábla termőfelületének pontos (például víznyomással érintett területméretek kiterjedésének felmérése és kivonása a teljes táblaméretből) megállapításában költséghatékony módszer és megbízható eredményt ad. Alkalmazásukat az egységes kárfelmérési útmutató nem zárja ki, de a mérésnek tudományosan kidolgozottnak, hitelesnek kell lennie. Egy objektív mérésekre alapozott, képzett szakértőtől származó szakvélemény a bíróság előtt is megállja a helyét, de gyakran már az is elég a vadászatra jogosult meggyőzéséhez, ha egy drón dokumentálja a kár pontos területi kiterjedését. Ilyenkor a vita még azelőtt lezárható, hogy elmérgesedne.
Az őzek és nyulak kora tavasszal okozzák a legtöbb kárt (Forrás: Horizontmédia)
Eddig a bíróság sem hitt a civil vadkárbecslőkben
Ha pechünk van, akkor a kár mértékét csak akkor fogadja el az ellenérdekelt fél, ha a felvételhez egy bejegyzett vadkárszakértő értékelése is kapcsolódik. Ebben az esetben – ha nem bízunk a kirendelt becslőben – kénytelenek vagyunk piaci alapon megrendelni a szolgáltatást. Figyelem, a bíróság csak az igazságügyi szakértő által készített szakvéleményt fogadja el feltétel nélkül tárgyi bizonyítékként, az egyéb szakértői listán szereplők értékelését nem biztos! A bíróság akkor is elfogadja az igazságügyi szakértő véleményét, ha azt magán úton kérte fel a gazda a kárbecslésre.
Az új kárfelmérési útmutató előnye, hogy ezentúl jóval kisebb eséllyel szorulunk erre, hiszen az ajánlások egy egységes, mindenki által követendő eljárásrendet adnak. Rögzítik a mintavétel módját, eszközeit és a kiértékelés módszerét is. Az útmutatónak köszönhetően egyértelműen és egzaktul megállapítható lesz a kár mértéke, csökkenni fog a termelők és a vadgazdálkodók közti lehetséges ütközési pontok száma, és a vitákból adódó bírósági eljárások száma – írja a szaktárca. Az igazságügyi szakértőnek, a jegyző által kirendelt becslőnek vagy egy piaci szolgáltatónak elvileg ugyanazt kell látnia a területen. Így a jövőben elegendő lehet a jegyzői eljárás néhány tízezer forintos költségét megtéríteni, nem kell súlyos százezreket fizetni egy ellenvéleményért.
