Komplex üzemfejlesztési kiírásokat sürget az ágazat fejlesztésére a FruitVeb korábbi elnöke, a NAK kertészeti és beszállítóipari osztályának jelenlegi vezetője, Mártonffy Béla. Győrffy Balázs Szóvetés c. podcastjában a zöldség-gyümölcs szektor helyzetéről és fejlesztési lehetőségeiről beszélgetett a szakemberrel.
Mártonffy Béla
Tárolni és feldolgozni
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamarán (NAK) belül öt kertészeti alosztály tevékenykedik Mártonffy Béla vezetésével, ezek mindegyike saját munkaprogrammal rendelkezik. Az ágazatnak azonban vannak általánosan érvényes gyengeségei – mutatott rá az elnök. Ma már a zöldséget, gyümölcsöt zömében friss termékként fogyasztjuk, nem otthon tároljuk a pincében, viszont a tárolás feladatát a magyar termelés nem tudta átvállalni. Korábban jónevű feldolgozóiparunk a rendszerváltás során felerészben eltűnt, az uniós csatlakozás után pedig felerősödött az importnyomás. A magyar termelés rendkívül elaprózott. Rengeteg őstermelőt, kistermelőt foglalkoztat, akik viszont nem hitelképesek, így a komolyabb pályázatokból, fejlesztési lehetőségekből is kimaradtak. Ezek a problémák az összes ágazatunkat jellemzik, nem csoda, ha a magyar zöldség-gyümölcs termelés gyakorlatilag megfeleződött a rendszerváltás előtti időkhöz képest.
Komplex fejlesztési pályázatok
Mártonffy Béla bízik benne, hogy az őstermelői rendszer mostani átalakítása nagy lendület fog adni az ágazat fejlődésének. Fontosnak tartja azonban, hogy ne egy-egy részfeladatra készítsünk a jövőben pályázati kiírásokat, hanem komplex üzemfejlesztési programokat támogassunk. Azaz a fajtától kezdve a műszaki-technológia háttérig egységes koncepcióval rendelkezzen a pályázó üzem. A szakember kiemelten fontosnak tartotta a tárolás és a feldolgozás támogatását. Vannak ágazatok, ilyen a gyógynövénytermesztés is, ahol a herbát lehetetlen nyersen piacra vinni, mindenképpen át kell esnie egy elsődleges feldolgozáson. Ebben az ágazatban a magas (70%-os) gyűjtési arányon is változtatni kell a termesztés javára. Más ágazatokban az extrém piaci kitettségen szükséges módosítani. A magyar meggy adja például a német piaci kínálat 80 százalékát. 14 ezer hektár terméséről van szó, ennek feldolgozását, meg kellene próbálni saját kézbe venni – mutatott rá a szakember.
Kereslet és kínálat összhangja
Az ágazat fejlesztésének összhangban kell lennie a hazai kereslet növekedésével is. Ez nehéz, mert gyerekkorunkban alakulnak ki a táplálkozási szokásaink, másrészt a marketingkampánynak akkor van értelme, ha termékmennyiség is áll mögötte. Mennyiségi termelés azonban csak kereslet esetén jön létre. A róka-fogta-csuka helyzetet harmonikus együtt fejlesztéssel lehet kezelni. Mártonffy szerint az ország „alkalmas arra, hogy Közép-Európa kertészeti centruma legyen”. Csak olyan érdekviszonyokat kell teremteni az ágazatban, hogy adottságainkat ki tudjuk használni. Példaként emlegette a termálvíz-visszasajtolási kötelezettség eltörlését, ami egy csapásra jövedelmezőbbé tette az üvegházast termelést, így az ma már világszínvonalon folyik egyes kertészetekben.
Koronavírus és időjárás
Mártonffy Béla szerint a tavaszi járványhullámot két zöldségágazat különösen megszenvedte: a spárga – ahol súlyos volt a munkaerőgond – és a gomba – ahol a termés nagy része a HoReCa szektorba ment volna. A gombások a járvány második hullámát is megsínylik, hiszen a fő szedési szezonjuk most van. Ami az időjárást illeti, az idei évnél rosszabbat nehéz elképzelni. Tavasszal 5-6 naponként pont úgy jöttek a fagyok, ahogy az egyes fajok virágzása bekövetkezett. Az almát és a cseresznyét súlyosan érintette a fagy- és esőkár, de a szilva is csak 40 százalékos termést adott. Az időjárás hatásait egyre fontosabb védett termelési környezettel tompítani, a piaci ingadozásokat pedig tárolással és feldolgozással kivédeni.
A teljes beszélgetés megtekinthető itt.
