Elkészült egy könnyen érthető folyamatábra az öntözési szolgalom bejegyzéséről. A bejegyzésről nem lehet vitát nyitni, az okozott kárról viszont igen.
Nincs apelláta: a víznek át kell jutnia
Az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvény 2020. január elsejétől hatályos, a részletszabályait tartalmazó végrehajtási rendelet pedig az év közepén lépett érvénybe. A jogszabály bevezette az öntözéses szolgalom intézményét is. Ennek értelmében a vízilétesítmény vízjogi engedélyese öntözési szolgalomra jogosult. A szolgáló ingatlan tulajdonosa, használója pedig köteles tűrni, hogy az ingatlanán az öntözéses gazdálkodást folytató termelő vonalas vízilétesítményt létesítsen, az öntözőberendezést átvezesse – ha az az ingatlan rendeltetésszerű használatát nem zárja ki.
Az öntözési szolgalmat a vízügyi hatóság a vízjogi engedélyben alapítja és jegyezteti be. A szolgáló ingatlan tulajdonosát a korlátozás mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg, amelyet a vízjogi engedélyes térít meg. Az öntözési szolgalom alapítására irányuló kérelem benyújtása előtt az alapítást kérelmező egyeztetést tart a szolgalommal terhelni kívánt ingatlan tulajdonosával, illetve használójával az öntözési szolgalom nyomvonalának kialakításáról azért, hogy az érintett ingatlan rendeltetésszerű használata csak a szükséges mértékben legyen korlátozva.
Aranykoronánként 50 ezerért
Amennyiben megtörtént a megegyezés, abban az esetben a felek szabadon dönthetnek a kártalanítás mértékéről. Amennyiben nincs megegyezés, akkor azt indokolni kell, illetve a létesítéskori kártalanítás mértékét a rendeletben meghatározott képlettel szükséges meghatározni. (Eszerint felszíni elvezetés esetén aranykoronánként és hektáronként 50 ezer forint kártalanítás jár. Vagyis egy 20 aranykoronás földön egymillióért vezethetjük át az öntözőrendszert – a szerk.) A hatóság a kártalanítás összegének megállapításakor más szempontokat is figyelembe vesz: az érintett földterület adottságait, az igénybevétel időtartamát, jellegét. Ha a vízilétesítmény művelés alól kivett ingatlant érint, akkor négyzetméterenként 173 forint összegű egyszeri kártalanítás jár a terület tulajdonosának.
Most a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a szolgalom megalapításában érdekelt felek számára készített egy rövid ábrába foglalt útmutatót, amelynek segítségével tájékozódhatnak a megalapítás eljárásáról, folyamatáról, valamint a kártalanításról. A Mezőhír a szolgalom bejegyzéséről itt írt részletesen.
