Szentes a paprika hazája
A FruitVeB immár kilencedik alkalommal rendezte meg a Magyar Paprika Napját. A szentesi megyeházán közel háromszáz résztvevő jelent meg, akik szakmai előadásokat hallhattak a termelők pályázati lehetőségeiről, a paprika növényvédelmének kihívásairól, az integrációban történő termesztés előnyeiről és a biostimulátorok alkalmazásának lehetőségeiről. A délutáni gyakorlati bemutatókon pedig fűtetlen, talajos hajtatásban a tv-paprika, ezt követően pedig a kápiapaprika talaj nélküli termesztését tekinthették meg az érdeklődők.
Köszöntőjében Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke rámutatott, hogy a Covid-19 járvány miatt az év első felében különösen felértékelődött a helyi termékek, a magyar áruk fontossága. Kiemelte, hogy a zöldségágazat – köszönhetően a stabil termelési háttérnek és a TÉSZ értékesítési integrációjának – minőségi árukkal tudta ellátni a lakosságot még ebben a nehéz időszakban is. Hozzátette: a versenyképességhez azonban további fejlesztésekre van szükség, melyekhez pályázati támogatásokra is számítanak.
Újabb pályázati források
Dr. Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár előadásában ismertette a kertészeti termelés jelenlegi helyzetét és a termesztőberendezések fejlesztésének fontosságát, melyekhez pályázati lehetőségeket vehetnek igénybe a termelők. Az államtitkár elmondta, hogy a hazánkban meglévő 140-150 hektár üvegházi terület mindössze 20-25%-a új építésű, igazán korszerű; 30-40%-a 10-20 éves, még elfogadható színvonalú és 30%-a 40 évnél idősebb, korszerűtlen létesítmény. A 2014–2020 közötti Vidékfejlesztési Program (VP) eddigi pályázataira és odaítélt támogatásaira a kertészeti ágazatot érintően összesen 108 milliárd forintot ítéltek meg, amely 5 ezer projektet jelent. A VP-ből és egyéb támogatások segítségével 2021-ig 80 hektár körüli új, korszerű üvegház fog épülni, ami nagyban javítani fogja az ágazat versenyképességét.
Feldman Zsolt előadásában felhívta a figyelmet, hogy ez év október 19én megnyílik egy új pályázat, amely kertészeti üzemek korszerűsítésére, üveg- és fóliaházak építésére, továbbá hűtőházak, zöldségtárolók építésére, korszerűsítésére és a termények forgalmazását előkészítő technológiák beszerzésére is fordítható. A támogatás intenzitása 50%-os, mezőgazdasági termelők és termelői szerveződések egyaránt pályázhatnak a forrásra.
Ledó Ferenc, a FruitVeB elnöke, szaktanácsadó
A változásokkal lépést kell tartani!
A Délalföldi Kertészek Szövetkezete 530 termelőt integrál, akik közül 450 fő termel üvegházban, fóliában. 2019ben összesen 605 milliós támogatással (palántaértékesítés, biológiai növényvédelem anyagai, termelők részére kihelyezett eszközök), valamint bel- és külföldi szakemberek előadásaival, szaktanácsadással, a legjobb termelőiknél végzett kísérletek gyakorlati bemutatóival is segítették tagjaikat a minél jobb minőségű áru előállításában. – 2003-ban, mikor elindultunk, a paprika árbevétele nem érte el az 1 milliárd forintot – most 6,5 milliárdnál tartunk. Ezt úgy tudtuk elérni, hogy a termőterület mindössze 10%-kal nőtt. Látják a tagok, hogy az általunk előírtak betartásának van hozadéka. Ez az eredmény a DélKerTész tagjairól szól Szentesen – mondta Ledó Ferenc, a FruitVeB elnöke és a DélKerTész szaktanácsadója. Hangsúlyozta, hogy az elért eredmények meggyőzőek, de a versenyképesség fenntartása érdekében folyamatosan fejleszteni kell a termesztéstechnológiát. Példaként említette, hogy míg 2003-ban a hajtatott növények integrált biológiai növényvédelme mindössze 23% arányú volt a paprikánál és 45% a paradicsomnál, ez a tavalyi évben a paprikánál elérte a 90, a paradicsomnál pedig már közel a 100%-ot. Ledó Ferenc ezzel kapcsolatosan kiemelte azt a komplex, integrált termesztés megvalósítását célzó tanulmányt, melyben a klímaváltozás hatásaitól a multirezisztens, toleráns hibridfajták alkalmazásáig minden lényeges termesztéstechnológiai elemet részletesen kidolgoztak a termelőik számára.
Ledó Ferenc előadásában felhívta a figyelmet a változások elfogadására és követésére. – A klímaváltozás, az új kórokozók és kártevők megjelenése, a kémiai beavatkozások lehetőségeinek visszaszorulása (évtizedekkel ezelőtt még 30, napjainkban maximum 3-4 beavatkozás lehetséges egy termesztési ciklus alatt) a termesztéstechnológia folyamatos változtatását követeli meg. Néhány év múlva már digitálisan történik a feromoncsapdák által fogott kártevők számlálása is – utalt a várható változásokra a DélKerTész szaktanácsadója.
Szentes példakép lehet
– Ma már a hajtatásos növényházak jobb lehetőségeket nyújtanak a biológiai növényvédelem alkalmazására, mint a szabadföldi termesztés. Szentesen és környékén példásan megvalósult az az integrált növényvédelem, amely 2014től EU-s előírás – mondta előadásában Jordán László, a NÉBIH Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóságának igazgatója. Elmondta, hogy a kémiai növényvédelem ma még több esetben nem elhagyható, de a tendencia a biológiai növényvédelem alkalmazása. Ez azonban csak olyan integrált növényvédelem alkalmazásában lehet eredményes, ahol megfelelő a fajtaválasztás, egészséges a szaporítóanyag, a tápanyagellátás és az agrotechnika is magas színvonalú – hangsúlyozta Jordán László.
László Ignác kertészetében a szalmaapríték talajlazítóként történő felhasználását tekinthették meg az érdeklődők
Biológiai növényvédő szerek és biostimulátorok
Versenyképes árat, szép, kiváló minőségű, szermaradványtól mentes árut vár el a vevő a termelőtől. Ehhez a piaci elváráshoz jönnek még a klímaváltozás okozta kihívások (hőmérsékleti és csapadékanomáliák, erős napsugárzás, új károsítók megjelenése). Az EU támogatási politikája, a Zöld Egyezményben foglaltaknak megfelelő új előírások betartása a hagyományos gyakorlat szerinti termesztéssel már nem valósítható meg, ezért szemléletváltásra van szükség – hangsúlyozta előadásában Najat Attila, a Biocont Magyarország ügyvezetője, aki ismertette a biológiai növényvédő szerek használatának előnyeit. Kitért továbbá a biostimulátorok helyes alkalmazásának technológiájára, melyek esetében nem lehet közvetlen növényvédő hatásról beszélni, ám ezek jól használhatók a növényt érő stresszhatások, így a fertőzések hatásának csökkentésére.
Illegális növényvédő szert soha!
A nem engedélyokiratnak megfelelő használat miatt kialakult rezisztencia és a veszélyalapú értékelés számos hatóanyag kivonását eredményezte, nehéz helyzet elé állítva a termelőket – mondta előadásában Szalkai Gábor, a Magyar Növényvédelmi Szövetség ügyvezetője. Hozzátette: a másik nagy probléma a hamisított, illegális növényvédő szerek kereskedelme. Csak az idei évben az EU területén már1 346 tonna hamisított szert foglalt le az Europol, mely anyagok jó esetben csak teljesen hatástalanok, de a környezetre és az emberi egészségre is veszélyt jelenthetnek.
Berényi Imre kókuszrostpaplanban termeszt kápiapaprikát
Szalmaapríték, talajjavítóként
A gyakorlati bemutatók során László Ignác kertészetében a szalmaapríték talajlazítóként történő felhasználását tekinthették meg az érdeklődők. A fűtetlen tv-paprika-hajtatásban nem használnak istállótrágyát, a tápanyag-utánpótlást csepegtető öntözéssel juttatják ki a talajba, melyet szalmával lazítanak, a jobb vízgazdálkodás céljából. Továbbá többfajta baktériumtrágya hatását vizsgálták a hozam és minőség javítása érdekében.
Kókuszrostban a kápia
Más fajtát és más technológiát láthattak a gazdák a második bemutatón. Talaj nélküli, kókuszrostpaplanban termeszt kápiapaprikát Berényi Imre egyhektáros fóliaházában, már negyedik éve. Kétszárasra neveli a növényeket, így 45 ezer palánta is elég a területre. A műtrágyát csepegtető öntözéssel juttatják ki a növények tövéhez, érésidőben napi 10-12 alkalommal. A termesztés során itt is integrált biológiai növényvédelmet folytatnak.
