Szenvednek a növények a vízhiánytól és a májusi rovarinváziótól. Csak a gombás betegségek enyhék a szántón.
Az elmúlt héten tovább folytatódott a május végéhez képest kissé hűvösebb, változékony időjárás. Jelentősebb mennyiségű csapadék sehol sem esett, maradt az országos aszály, ami látható nyomokat hagy, elsősorban a kalászos gabonákon, de nem kíméli a többi növénykultúrát sem. A szárazság gátolja a betegségek többségének terjedését, néhány rovarkártevő viszont akadály nélkül károsít – figyelmeztet Aponyi Lajos, a magyarnovenyorvos.hu oldalán.
A kalászos gabonaállományok növény-egészségügyi helyzete nem változott jelentősen. Mindenütt az alsó levelek sárgulása, leszáradása a jellemző. Árpában és búzában egyaránt tapasztalható a kalászok csúcsi részének terméketlensége, beszáradása, ami a kedvezőtlen nedvességi viszonyok következménye. A kórokozók a leszáradt levelekkel együtt eltűntek, az elkövetkező időszakban inkább csak a kalászfuzáriózis nagyobb mértékű terjedésére van esély, de ahhoz is több csapadékra lenne szükség. A rovarkártevők közül a védekezések ellenére a vetésfehérítő bogár lárvái hámozzák a leveleket, és a gabona-levéltetvek szívogatják a zászlós leveleket és a kalászokat. Emellett kisebb tömegben a gabonapoloskák jelenléte figyelhető meg, valamint rajzanak a szalmadarazsak is. Ez utóbbi kártevő fellépése igazából később figyelhető meg, amikor aratás előtt kidőlt szalmaszálakat láthatunk az érő gabonában. Most a lárvák kártétele sokkal inkább összetéveszthető a szárazság jeleivel.
Az 6-7 leveles kukoricában közeleg az amerikai kukoricabogár kelésének az időpontja. A déli tájegységekben már csak 40 Celsius-fok hőösszeg hiányzik hozzá. Az első kukoricamoly egyedek rajzása mellett még a levéltetvek és a földibolhák kisebb mértékű kártétele figyelhető meg a vetéseken. A fény- és feromoncsapdák már nagyobb tömegben fogják a gyapottok-, a gamma-, a vetési és a c-betűs bagolylepkéket. Ezek közül tavaly a vetési bagolylepke hernyója okozott jelentékeny károkat tavasszal és ősszel egyaránt. Most elsősorban a kukoricát veszélyezteti, főként, ha az állományok gyomosodása is jelentős, mert a peterakás számára ez kedvező viszonyokat teremt a lepkének.
A napraforgón a levéltetvek felszaporodása továbbra is intenzív, már a növényállományok 70-90%-a fertőzött.
Az őszi káposztarepcében a szárazság ellenére megjelentek a szklerotíniás tőfertőzés első tünetei. Most más kórokozó fellépése még nem jellemző. Becőormányos és becőszúnyog imágók észlelhetők ugyan a repcében, de friss kártételek nem tapasztalhatók.
Burgonyában a burgonyabogár imágók és lárvák, valamint a levéltetvek jelenléte általános, de a változékony idő inkább csak a levéltetveknek kedvez.
