Az EU főtárgyalója, Michel Barnier és Nagy-Britannia miniszterelnöke, Boris Johnson megbetegedése óta már a harmadik tárgyalási fordulón van túl az unió az Egyesült Királysággal. Nincs azonban kézzel fogható eredménye a dolognak. Barnier szerint a britek még mindig nem fogták fel a Brexit valós következményeit. Júniusig a halászati jogok ügyét akarja rendezni az EU Nagy-Britanniával, de késznek mutatkozik a Brexit-tárgyalások határidejét is meghosszabbítani két évvel, hogy elkerülhető legyen az angolok szabályozatlan kizuhanása a közös piacról. A legutóbb rögzített határidő 2021. január elseje volt.
Mindennek súlyos hatása van a Közös Agrárpolitika (KAP) indulási időpontjára is, mivel a Brexit nélkül nehéz felmérni Európa pénzügyi lehetőségeit az agrárium támogatására. További zavart okozott a koronajárvány. A kereskedelem befagyása felerősítette azokat a hangokat Európában, amelyek a termelés hatékonyságának növelését követelik, és kevesebb szó esik a „zöld” vagy állatvédelmi célokról. Ez azt is jelenti, hogy a KAP-források elnyerésének feltételrendszere változhat.
Már most arról beszélnek, hogy nem egy, hanem két átmeneti évre lesz szükség, mielőtt az új költségvetési ciklus elindulhat. Ez magyar szempontból egyrészt még jó is, hiszen az egyes pillér (közvetlen kifizetések) forrásait már 2021-től drasztikusan csökkentették volna az eredeti tervek szerint. Az átmeneti években azonban a nemzeti boríték szokott tartalma osztható szét a megszokott szabályok szerint. Vagyis ugyanúgy fog érkezni a területalapú támogatás, mint eddig.
A kettes pillér sorsa már bizonytalanabb. Ez ugyan csak a nemzeti boríték negyedét adja, de olyan fontos területalapon járó juttatásokat tartalmaz, mint az agrár-környezetgazdálkodás, ökogazdálkodás, Natura- és természeti hátránnyal érintett területre járó kifizetések, a fiatal gazdák támogatása és a pályázható beruházási források. A területalapú juttatások továbbviteléhez az Európai Bizottság hozzájárult az átmeneti években, a pályázható célok esetében azonban nem érkeznek friss források, a folyamatban lévő beruházásoknak kell megvalósulniuk a költségvetési cikluson túlnyúló plusz két évben, ami egyébként is a rendelkezésükre állt volna.
Két átmeneti évre azonban még nem volt példa, így nem zárható ki, hogy Brüsszelnek lesz valamilyen ötlete az agrárfejlesztések támogatására. A magyar kormány mindenesetre jóval megelőzte, már tavaly szeptemberben 100 milliárd forintos programot hirdetett az agrárberuházások kamattámogatására. Eszerint a mezőgazdasági termeléssel és feldolgozással, illetve erdőgazdálkodással foglakozó KKV-k 80 százalékos kamattámogatással vehetik igénybe a fejlesztési hiteleket, Növekedési Hitelprogram FIX keretében ez az ügyfélnek a gyakorlatban félszázalékos kamatot jelent. A cél éppen az átmeneti évek forráshiányának enyhítése volt. A keret szűk harmada pedig kifejezetten a Vidékfejlesztési Programon belül eddig mostoha sorsú gépberuházásokra van elkülönítve.
