A klímaválság, a fagy és idén a járvány is beárnyékolja a növénytermesztők kilátásait
Ma már komoly ember nem vitatja a klímaválság tényét és súlyos következményeit – sajnos idén is kiadósan kapunk ezekből, akár a kártevőnyomást, akár a fagyokat tekintve. A hazai növényvédelem egyik legendás alakját, Kujániné Cser Olgát arra kértük, az aktuális ügyek mellett általános véleményt is fogalmazzon meg a mezőgazdaságot érintő változásokról.
Ami nem állhat le
– Dübörög a tavaszi szezon, aminek jelentős növényvédelmi fejezetei vannak szántóföldi és kertészeti kultúrákban is. Ugyanakkor híre jár, hogy máris késnek a korábban Kínából importált anyagok, ezért félő, hogy fekete- vagy szürketechnológiákra, féllegális megoldásokra kényszerülnek a gazdák. Osztja ezeket az aggályokat?
– Nagy kihívás elé állítják a gazdálkodókat és a szakirányítókat mind az időjárási körülmények, mind a jelenlegi járványügyi helyzet. Tudomásul kell venni, hogy az élelmiszer-előállítás nem állhat le. A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara országos elnöksége felhívta a figyelmet a helyettesítő technológiák alkalmazására, az integrált védekezés figyelembe vételével. A megszokott és bevált növényvédelmi technológiák lehet, hogy teljesen nem valósíthatók meg, és ahol hiányok mutatkoznak, ott lehetőség van a jelenlegi körülmények között a szükséghelyzeti engedélyek megkérésére is. A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara értesítette a vényíró kollégákat, hogy a jelenlegi helyzetben a forgalmazók azonos hatóanyagú, az adott kultúrában engedélyezett készítményekkel szolgálják ki a gazdálkodókat.
– Úgy tudni, bajban van nemcsak a hungarikumnak számító fűszerpaprika, hanem olyan kiskultúrák is, mint a tök- és dinnyefélék – merthogy nincsenek rovarölő szerek. Közben jön a tripsz, az atka. Mit gondol, szükséghelyzeti engedélyekkel kezelhető lesz a probléma?
– Az integrált növényvédelem bevezetésével és a hatóanyagok kivonásával, valamint korlátozásával egyes kultúrákban technológiai hiányosságok vannak. Ezek megoldására szakmaközi szervezetek kérhetik a gyártókat és a hatóságot a 120 napos szükséghelyzeti engedély kiadására, abban az esetben, hogy ha az adott hatóanyag megfelelő vizsgálati háttérrel rendelkezik. Az engedély megkéréséért a gyártóhoz és a Nébihhez kell fordulni. Ilyen esetben szükséges indokolni a technológiai hiányosságot és a kért hatóanyag hatékonyságát az adott problémára.
– Ön is gazdálkodik a Kujáni Tanyán, és növényorvos-kamarai vezetőként benne él a gazdaság napi életében. Interjúnk készítésekor (április 1-jén – a szerk.) ugyan lassan melegszik a levegő, de éjjel volt, ahol mínusz 8 fokos fagyot hozott a szél. Megjósolható, hogy idén is súlyos károk lesznek?
– Március hónapban megérkezett a tavasz, megindultak az ültetvények. Elkezdődött a sárgabarackok korai virágzása, vele párhuzamosan megérkezett a -4 és -8 °C-os szállított fagy. Azokban az ültetvényekben, ahol -4 °C volt, és még hó borította a rügyalapokat, nem okozott akkora kárt a lehűlés, mint ahol hópaplan nélkül -8 °C érkezett. Április hónapot szintén fagyos napokkal kezdtük, de ekkor már az őszibarackok, a cseresznyék előrehaladott állapotban voltak, sőt a korai szilvák is rügypattanás állapotába kerültek. A fagy napokon át hosszantartóan, este tizenegytől reggel nyolcig sanyargatta a fakadó ültetvényeket. Az ilyen szállított fagy elleni védekezés szinte lehetetlen. Előreláthatóan jelentős kár keletkezett országosan a kajszibarackban, őszibarackban, a cseresznyében és a korai szilvákban. A tragédia az, hogy a májusi fagyok is még hátra vannak.
– Több megyéből is olyan jelzéseket kapunk, hogy az utóbbi 5-10 évben a klímaválság egyre gyakrabban teszi tönkre a korai gyümölcsöket. Ön 2003 óta méri, figyeli, rögzíti az időjárási viszonyokat – meg tudja erősíteni, hogy évről évre romlik a helyzet?
– A megfigyeléseim alapján a 2000es évek elejéig 3-4 évenként kellett küzdeni a tavaszi fagykár ellen. 2010 óta folyamatosan mindig van olyan tavaszi hónap, amikor a gyümölcsültetvények korábban virágoznak, majd megérkezik a mindent elsöprő fagy. Az esetek nagy többségében a hideg, fagyos napok nélküli tél után érkező szállított fagy szinte kivédhetetlen, és óriási gazdasági károkat okoz. Természetesen nem mindig ugyanabban a régióban jelentkezik ilyen jellegű kár, de azt biztosan mondhatom, hogy az elmúlt 5 évben a Duna-Tisza-közén minden évben jelentős fagykár fordult elő valamely kultúrában.
– A koronavírus-járvány miatti gazdasági leállással nemcsak a belföldi fizetőképes forgalom csökken, de turisták százezrei is elmaradnak. Mit gondol, lesz vevő a zöldség-gyümölcs ágazat termékeire?
– Tudjuk, hogy az immunrendszer-erősítés nélkülözhetetlen alapja a megfelelő táplálkozás, amelynek során különösképpen a zöldség-gyümölcsöket kell előtérbe helyezni. A jelenlegi helyzet alapján látjuk, hogy egyre többen veszítik el a munkájukat, akik anyagi válságba kerülnek. Az éttermek és szállodák bezárásával, a turizmus csökkenésével természetes, hogy csökkenni fog a zöldségek, gyümölcsök értékesítési lehetősége. Az agrárminiszter is felhívta a figyelmet a helyi termékek fontosságára, piacra jutására. Viszont nem szabad elfelejteni, hogy gyorsan romló termékekről beszélünk, így a nagyobb, többtonnás mennyiséget előállító és forgalmazó termelők értékesítési gondokkal fognak küzdeni, amennyiben a feldolgozóipar nem fogadja a terméket az érés és betakarítás időszakában.
A virágvizsgálat is igazolja, mit művel a fagy az ültetvényen
Nem lehetünk nyugodtak
– A tanyájuk egyben bemutatóhely is, számos alkalommal sok-sok fiatalt fogadnak, oktatnak ott. Mit tapasztal, milyenek a fiatalok? Mennyire elszántak, ambiciózusak a növényvédelmi tanulmányaikat illetően?
– Az elmúlt években a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Bács-Kiskun Megyei Területi Szervezeténél mint elnök azt tapasztalom, hogy egyre nagyobb az érdeklődés a növényvédelmi szakma iránt. Szükség is van erre, mert a 2000-es években elkeseredve láttuk az öregedő szakmai társadalmat. Az oktatás és a gyakorlat hiánya kihívás elé állítja a fiatal növényorvosokat. Különösképpen az integrált növényvédelem technológiai kihívásai kérdőjelesek az Európai Unió hatóanyag-korlátozásai miatt. Azok a frissen végzett fiatal kollégák élveznek előnyöket a szakmai kihívásokat illetően, akiknek lehetőségük van gyakorlati tapasztalattal rendelkező idősebb kolléga mellett megtanulni a szakma rejtelmeit, összefüggéseit.
– Mondják, hogy a fiatalok a legzöldebbek, leginkább környezettudatosak. Mit tapasztal, ők mennyire vannak tisztában a hatóanyag-kivonások ellentmondásosságával? Mennyire érzik az integrált növényvédelem fontosságát?
– Az elmúlt 50 évben a növényvédelem rengeteget változott. Az 1980-as években kezdődött az integrált növényvédelem előkészítése, amikor legtöbben még a konvencionális növényvédelmet alkalmazták. Ebben az időszakban rengeteg hatóanyag állt rendelkezésre, amelyből nagy választási lehetőség volt minden terület adott problémájának megoldására. Természetesen voltak ebben egészségre káros hatóanyagok is, amelyek most már meg sem jelennek az oktatási anyagokban. Az Európai Unió zöldítési programja felülírja a konvencionális növényvédelem alkalmazását a környezetvédelem és az egészség megóvása érdekében. A biológiai növényvédelem megelőző jellegű védekezésekre alapozottan próbálja a környezetkímélő, kevésbé hatékony készítményekkel megoldani a hathatós járvány és gradáció fékezésére is alkalmas készítmények kiváltását. A jelenlegi időjárási változásaink emellett nem arról tanúskodnak, hogy nem kell új kártevők, új kórokozók és azok túlszaporodása ellen védekezni. A hatóanyag-kivonásokkal egy sáskajárás vagy egy muszkamoly elleni védekezés leküzdése a korlátozások miatt jelentős kihívást okozna a védekezésre kötelezetteknek. Éppen ezért fontos a fiatalokban is tudatosítani, hogy egy rendkívüli helyzetben a környezetkímélő készítmények nem oldják meg a gazdasági kárt, ezért szükség van alternatív megoldásokra is.
– Nem szorosan szakmai kérdés, de önök gazdálkodnak is: mit gondol, milyen megoldással lehetne javítani a munkaerőhiány – különösen a kézimunka-igényes szegmenseket sújtó –problémáján?
– Évek óta egyre nagyobb problémát jelent a munkaerőhiány és a munkaerő képesítése a zöldség-gyümölcs ágazatban. A növekvő munkabérek és zöldség-gyümölcs felvásárlási ár folyamatos csökkenése, valamint az értékesítési nehézségek szinte ellehetetlenítik az ágazatot. A háztáji gazdaságok családi összefogásai sem működhetnek a jelenlegi szabályzatok alapján, mivel a kalákamunka nem engedélyezett. Ennek következményeképpen nagy kihívás előtt áll az ágazat, ugyanis egyetlen megoldás a robotika és a családi összefogás. Ennek hátránya, hogy el fognak tűnni a kisgazdaságok, mivel a betakarítóeszközök számukra elérhetetlen árkategóriába tartoznak.
Örömmel átadni
– Milyen előzmények, milyen személyes motiváció vonzotta ehhez a pályához? S mit tart a legfontosabb feladatának, illetve sikerének?
– Az iparban dolgozó szüleim nagy kertet műveltek családi házunk udvarán. A kertünk mindig nagyon rendben volt, és itt megszerettem ezt a fajta életet. Gyerekkoromban elhatároztam, hogy kertész leszek. Édesapám akarata ellenére felvételiztem a mezőgazdasági technikumba. A szakma iránt itt szerzett tapasztalataim egyre nagyobb érdeklődéssel irányítottak az agráregyetemre. Egyetemi éveim alatt ismerkedtem meg férjemmel, aki szintén vonzódott a szakma iránt, mivel agrárcsaládból származik. Közösen döntöttük el, hogy az életünket az agráriumban fogjuk leélni. Sikerült is a termelőszövetkezeti tapasztalatok után együtt elhelyezkednünk az akkori Növényvédő Állomáson. Mindkettőnk elhivatottságot érzett a növényvédelem iránt, ami a mai napig megmaradt, így együtt szereztük meg a növényvédelmi szakmérnöki képesítést.
Fő sikeremnek a 2003-ban alapított magánvállalkozásunkat tartom, melyet a férjemmel közösen hoztunk létre
Az éghajlatváltozás állandó kihívássá válik a gyümölcskertészetekben is
A növényvédelmi hatóságnál kórtanos specialistaként dolgoztam, a hatóanyag-engedélyezési kísérletekkel, vírusdiagnosztizálással és az akkor még termelőszövetkezetekben dolgozó szakirányítókkal oldottuk meg az akkori növényvédelmi problémákat. A munkakörömből adódóan oktatóként részt vettem a szakmérnökképzésben a Corvinus Egyetem Kecskeméti Karán. Oktatói tevékenységem során nagyon nagy örömmel adtam át a gyakorlati és laboratóriumi tapasztalatomat a hallgatóságnak. Jó érzés hallani a jelenleg irányító munkakörben dolgozó volt diákjaimtól, hogy mit tanultak tőlem.
Fő sikeremnek a 2003-ban alapított magánvállalkozásunkat tartom, melyet a férjemmel közösen hoztunk létre. Feladata a Duna-Tisza közén gazdálkodók szakmai támogatása, előrejelzés alapján a saját műszereink segítségével a régió kis- és közepes gazdaságainak növényvédelmi, tápanyag-gazdálkodási szaktanácsadása. Örömmel tölt el a régióban gazdálkodók sikere. Amire viszont nem gondoltam, hogy családom minden tagja, beleértve vejeimet is, az agráriumban fog tevékenykedni. Lányaimmal együtt a mosonmagyaróvári egyetem 200 éves jubileuma alkalmából kiadott kiadványban úgy szerepelünk, hogy a családunk minden tagja alma materének tudhatja az intézményt. A vállalkozásunk kapcsán 2014-ben az Év Agrárembere lettem, 2016-ban pedig az Európai Unió COPA-COGECA női tagozatának innovációs díját vehettem át Brüsszelben a növényvédelmi előrejelzésért.
Kohout Zoltán
