A növekvő népesség és az állati termékek iránti növekvő igény miatt egyre nagyobb mennyiségű élelmiszert kell előállítani. Ehhez a növénynemesítés is nagyban hozzájárulhat.
A „termény” harmadát be sem takarítjuk
Napjainkban gyakran olvashatunk élelmiszerhiányról, túlnépesedésről, s hogy a jelenlegi termelést közel duplázni kellene az igények kielégítésére. Nem csak azért, mert alapszinten sokkal több embert kell ellátni, de az állati termékek iránti kereslet is egyre inkább növekszik, ami pedig megköveteli a takarmánybázis növelését.
Előrejelzések szerint 2017/2018 és 2023/2024. év között a búza-, kukorica-, rizs- és a szójatermés 0,8 százalékkel, miközben a fogyasztás 2,1 százalékkal növekszik évente. A várható termés 2023/2024-ben 2246 millió tonna, míg a fogyasztás 2249 millió tonnára nő.
Mértékadó becslések szerint a termény harmadát már be sem takarítják, mivel a betegségek, gyomok, rovarok, illetve az aszály és a hőség miatt elvész. A vetéskor viszont még a nagyobb tervezett terméshez igazították a trágyázást, stb., ami a megmaradó termés költségszintjét lényegesen növeli, ismertette kutatási eredményeit Mesterházy Ákos és Popp József a XXVI. Növénynemesítési Tudományos Napon tartott előadásában.
A kutatás során az aratási veszteséget 3 százalékkal számolták, ami 60 millió tonnát jelent. A valódi veszteség ennél nagyobb, a nagy árutermelő gazdaságokban viszont ennél alacsonyabb is lehet. A tárolási veszteség átlagosan minimum 20 százalék (2 és 80 százalék között ingadozik).
A toxinszennyezés a betakarított termés minimum 10 százalékát teszi ki, ami ráadásul a már betakarított termény értékét csökkenti vagy teszi azt használhatatlanná. A fogyasztási és forgalmi veszteség 14 százalék körülire tehető. A betárolt termény fele tönkremegy vagy elveszik, így tényleges fogyasztásra 1117 millió tonna marad. Az összes veszteség 2039 millió tonna, ami elképesztően nagy szám.
Amennyiben a termést 5 éves ciklusban 10 százalékkal képesek lennénk emelni, az a betakarított mennyiséget 224 millió tonnával növelné. Ennek fele viszont már helyben tönkremegy, tehát a tényleges növekmény csak 112 millió tonna, ami még csak meg sem közelíti a mennyiségi problémát.
Mit tehet a nemesítés?
Mindenekelőtt jelentősen javítani kell a termésbiztonságot, tehát az adott fajtának a különböző feltételek között kell elfogadható vagy magas termést produkálni. Ehhez a betegségekkel és az abiotikus tényezőkkel szembeni rezisztencia-tulajdonságok javítása egyaránt létfontosságú. Ezzel a kórokozók okozta veszteséget globális szinten 50 százalékkal csökkenthetnénk.
Természetesen a jelenleginél a gyomok és rovarok okozta károk is hatékonyabban mérsékelhetők. A kutatásban résztvevő szakemberek úgy gondolják, hogy a növénynemesítésnek kiemelt a jelentősége a veszteségek csökkentésében, ami az alkalmazkodóképesség igen jelentős javulásából származik.
Természetesen az egyéb feltételeket is biztosítani kell, hiszen a megfelelő agrotechnika és az öntözés is nagyjából harmadáért felel a betakarítandó termésnek.
A 4 milliárd plusz embernek 150 kilogrammal számolva 600 millió tonna gabona szükséges, miközben jelenleg elpazarolunk vagy elvesztünk 2039 millió tonnát: e hatalmas szám csökkentésével a szükséges mennyiség bőven kigazdálkodható.
Forrás: XXVI. Növénynemesítési Tudományos Napok, Összefoglaló kötet
