Bár még javában tart a tél, de néhány hét, és ismét előkerülnek a magágykészítők, kompaktorok. Cikkünkben a felkészítésükkel kapcsolatos legáltalánosabb feladatokat gyűjtöttük egy csokorba.
A sort érdemes a művelőelemek munkavégző, kopó alkatrészeinek átvizsgálásával kezdeni. Napjaink magágykészítőinek 90-95%-a cserélhető lándzsával szerelt rugóskapákkal végzi az intenzív művelést. A kapák zöménél a lándzsák szimmetrikusak, és ezáltal megfordíthatóak. Ezek általában csavarkötéssel kapcsolódnak a kapaszárhoz.
Első lépésként – legyen az hajlított vagy egyenesszárú kapa – mindegyik kapalándzsán ellenőrizzük a művelőhegyek kopását, és amennyiben az elhasználódás már akkora, hogy a művelési minőség rovására megy, akkor fordítsuk át a nem használt végét a művelési irányba.
Amennyiben a lándzsa mindkét vége elkopott, akkor nem tudjuk elkerülni a cserét, amelynél nagyon figyelnünk kell arra, hogy méretben és geometriában teljesen azonos cserelándzsákat szereljünk fel. A kopott rögzítőcsavarokat is cseréljük újakra! Ha visszaszereljük a kopott csavarokkal, akkor a legközelebbi lándzsaszerelésnél a saját dolgunkat nehezítjük meg, de így arra is esélyt adunk, hogy a lándzsát elhagyjuk.
1. kép. Egy idősebb korú magágykészítő is megbízhatóan dolgozhat, és jó minőségű munkát végezhet gondos felkészítés mellett
Amennyiben sem megfordítani, sem pedig cserélni nem kell a lándzsákat, és a csavarok sem szorulnak cserére, abban az esetben is ellenőrizzük végig az összes lándzsa rögzítőcsavarját, hogy nincsenek-e meglazulva, és biztonságosan rögzítve van-e a lándzsa. Így megelőzhetjük a kopóelem elfordulását vagy rosszabb esetben elvesztését munka közben.
A rugós kapák kerethez való rögzítésének ellenőrzése is legalább ennyire fontos feladat. Ezek is csavarkötéssel kapcsolódnak a kapatartó kerethez. A kapaszárak geometriáját, alakját is egyenként ellenőrizzük, ha valamelyik a terheléstől elhajlott vagy deformálódott, akkor azt csak cserével orvosolhatjuk.
Amennyiben a kapák előtt simítóval is fel van szerelve magágykészítőnk, úgy a megtámasztást biztosító rugók feszítettségét is érdemes ellenőrizni és utána állítani, amennyiben szükséges. Ha a rugó elfáradt vagy törött, akkor nem segít más, csak a csere. A hajlított laprugós, Cross-Board simítók már nem igényelnek különösebb karbantartást.
A rugóskapa keretszekciók a megfelelő talajkövetés érdekében az egyszerűbb típusoknál általában csúszóhüvelyes megoldással vannak csatlakoztatva a fővázhoz. A csőhüvelyes kapcsolódási pontoknak könnyű elfordulást kell garantálniuk, nem szabad szorulniuk és a keret billegő, talajfelszín-követő mozgását akadályozniuk. A 3 méter munkaszélességű vagy afeletti modellek sok esetben mellső mélységhatároló kerékkel rendelkeznek.
2. kép. Ha egy papírvékonyra elkopott hengert nem cserélünk a szezon előtt, akkor ez munka közben így bosszulja meg magát
Ezek futásának, csapágyazásának ellenőrzése kiemelten fontos. Vannak már karbantartásmentes csapágyazású kerékaggyal szerelt változatok, de ez nem azt jelenti, hogy ezeket nem kell ellenőrizni szezononként. A csúszóhüvelyes felfüggesztésű, állítható mélységhatároló kerék pozíciója általában kétféle megoldással szabályozható.
Az olcsóbb, csapszeg-furatos megoldásnál fokozatonként állítható a magasság, így ezeknél ellenőrizzük a rögzítőszegek épségét és a zártszelvényes csúszóhüvely mozgathatóságát is! Ha a rögzítőcsap elkopott vagy megnyúlt, illetve a rögzítőszeg furata is oválisra tágult a terheléstől, akkor ezt cserével orvosolni kell.
A csavarorsóval állítható, csúszóhüvelyes változatnál már fokozatmentesen, finomabban állítható a munkamélység. Itt viszont a kézzel tekerhető csavarorsót kell átnéznünk, hogy könnyen tekerhető-e. Ha kell, a menetes szár kenőanyaggal történő bevonásával és a csavarorsó mindkét irányba történő megjáratásával biztosítsuk a könnyű beállítást lehetőségét!
A korszerűbb magágykészítők mellső mélységhatároló kereke már karos felfüggesztésű, de szintén csavarorsós állítású, így ezek állíthatóságát is a fentebb említett módon kell ellenőrizni. Fordítsunk figyelmet a mélységállító és a szállítást segítő kerekek gumiabroncsainak állapotára is! Ellenőrizzük a guminyomást, és az útmutatónak megfelelően állítsuk be.
A repedezett, elhasznált gumiköpenyt cseréljük újra vagy kevésbé viseltes, még biztonságosan használható példányra! A szállítókerekek biztonságos futásának ellenőrzése kiemelten fontos, hiszen egy elhasználódott, ki nem cserélt kerékcsapágy a munkaeszköz súlya alatt, legsúlyosabb esetben, akár a kerék kieséséhez is vezethet.
A hazai talajszerkezeti viszonyainkhoz alkalmazkodva a gyártók legnagyobb része különböző átmérőjű, szólóban vagy párban alkalmazott, spirálrugós terhelésű, laposvaspálcás, nehézfogas, illetve csőpálcás rögtörő hengerekkel kínálja a felhasználók részére a magágykészítőket már hosszú évtizedek óta, így az állomány 90-95%-a is ilyen rögtörő lezáróegységekkel rendelkezik.
Bár van néhány gyártó, amely rugós-pálcás boronafogakkal, illetve Cross-Kill és Cambridge hengerekkel szereli fel a kombinátorait, de nagy általánosságban a különféle kiképzésű pálcás henger a jellemző. Itt a hengerek állapotfelmérésével kezdjük a felkészítést!
Főleg a laposvaspálcás hengereknél fordul elő, hogy a jelentős kopás miatt elvékonyodott lemezpálcák behegesztései a hengerkeretbe már nem stabilak, és a munka közben az igénybevételtől a pálcák eldeformálódnak, elhajlanak, végül pedig kitörnek a hengerkeretből. Egy ilyen eset orvoslása kint a szántón szezon közben már több órás kiesést okozhat, a szerelés munkakörülményeiről nem is beszélve.
3. kép. Ha a járókerék abroncsának állapota igényli, inkább cseréljük!
4. kép. A rögtörő hengerek menetes állítóorsóit is ellenőrizni kell
Sokan költségkímélő megoldásként ilyenkor az elvékonyodott pálcák helyett újat hegesztenek be, vagy megpróbálják a pálcák hegesztéseit erősíteni. Hosszabb távon egyik sem jelent megnyugtató megoldást, mivel a pálcákkal együtt a hengerköz, illetve hengervégelemek is kopnak, vékonyodnak. Ilyen esetben a komplett csere jelenti a garantált megbízhatóságot és a megfelelő munkaminőséget.
Amennyiben apró repedést észlelünk, azt hegesztéssel jobb a szezon előtt javítani, nehogy nagyobb töréssé forduljon át munka közben
A hengerek állapotfelmérését követően ellenőriznünk kell a futásukat. Nem szorulhatnak, futásuknak kiegyensúlyozottnak kell lennie. Amennyiben mégis előfordulna az említett hiba, akkor azt csapágyak cseréjével megpróbálhatjuk orvosolni, de csak abban az esetben, ha a henger palástjában vagy a tengelyében nem történt elhajlás.
Ha szemrevételezés során ilyen elváltozást is észlelnénk, akkor a csapágyakkal együtt a henger cseréjére is szükség lesz. A hengerek talajra mért terhelését a legtöbb esetben spirálrugós terhelésű, csavarorsós mechanizmussal, általában tagonként lehet beállítani. Ezeket a rugókat is ellenőrizzük, és amennyiben valamelyik törött vagy kifáradt, akkor azokat is cseréljük!
Járassuk meg a hengerek menetes állítóorsóit, ha nehezen csavarhatók, akkor kenőanyaggal segítsünk a könnyebb kezelhetőség érdekében, bár ennek mindig az a kockázata, hogy a poros, száraz munkakörülmények között teletapad szennyeződésekkel. A teljes vázkeretet is alaposan végig kell vizsgálnunk.
Amennyiben valahol valamilyen apró repedést is észlelünk, azt hegesztéssel jobb a szezon előtt javítani, nehogy nagyobb töréssé forduljon át munka közben. Hidraulikusan összecsukható változatoknál a hidraulikus rendszer csővezetékeinek állapotát is ellenőrizzük! Kapcsoljuk fel az erőgépre a kombinátort, csatlakoztassuk a tömlőket a traktor hidraulikakivezetéseihez, és nyissuk ki, illetve csukjuk össze szállítási helyzetbe néhányszor az eszközt.
Ellenőrizzük nincs-e szivárgás a csőcsatlakozásoknál, munkahengereknél. Főleg a szabad térben tárolt gépeknél előfordulhat repedezett hidraulikatömlő, ezeket inkább cseréljük újra, mivel szezonban a sűrűn egymást követő nyomásterheléskor egy nagyobb repedésen szivároghat vagy nagyobb mennyiségben elszökhet az olaj. A magágykészítő kezelési utasításban megadott kenési pontjain az előírt kenőanyaggal frissítsük fel a kenést, és erről szezon közben se feledkezzünk meg!
5. kép. Vizsgáljuk végig a rugóskapák szárainak állapotát is!
6. kép. A keretösszecsukás hidraulikus rendszerét többszöri nyitással, zárással ellenőrizzük!
Amennyiben függesztett vagy féligfüggesztett, illetve vontatott munkagépünk rendelkezik kiegészítő fényjelző berendezésekkel, úgy ezek működését is ellenőrizzük!
Cikkünkben a klasszikus felépítésű magágykészítők legfontosabb, legáltalánosabb felkészítéssel kapcsolatos momentumaira hívtuk fel a figyelmet. Ezek mellett nagyon fontos az üzemeltetési dokumentációban meghatározott kezelési és karbantartási feladatok pontos végrehajtása, azért, hogy magágykészítő gépünk meghibásodás nélkül, megbízhatóan, jó munkaminőségben dolgozzon.
SZERZŐ: FARKAS IMRE
