A józan megfigyelés tudományos szempontok szerinti elemzése hozta létre Japánban a dominanciaelvű csoportosítását a mikroorganizmusoknak, és az effektív mikroorganizmus kifejezést is ennek köszönhetjük. A túlnépesedett országban a rizs évről évre önmaga utáni termesztése (monokultúra) során figyelték meg az ottani termelők, hogy az évek során nemcsak a termés mennyisége csökkent, de minősége is egyre romlott.
Ennek javítására használták talajoltóként az erdőkből a rizsföldekre szórt természetesen komposztálódott termékeny humuszréteget. Innen indult el a japán egyetemeken keresztül most már tudományosan előkészített módon a hatékony mikroorganizmusok, más néven effektív mikroorganizmusok útja az ember és a természet közös szolgálatára.
Úgy válogatták össze a fotoszintetizáló és tejsavbaktériumok, a sugár- és moszatgombák asztalközösségét, hogy azok egymás anyagcseréjét segítve, a természetben velük együtt élő lények (növények, állatok és az ember) létezését segítsék, kiegészítsék.
Az egyoldalú, sokszor nem természetes eredetű anyagok tápanyagként, táplálékként, kozmetikumként stb. való használata nemcsak eltávolította az embert és az általa alakított környezetét a természetestől, hanem olyan változásokat idézett elő a környezetben és az élő szervezetben egyaránt, amelyek kedvezőtlen folyamatokat indikáltak azok között.
Az effektív mikroorganizmusok nem vegyszerek, inkább tekinthetők biológiai anyagnak
A vegyi anyagok a talajban, a vízben és az élőlényekben egyaránt a savas pH felé tolták a közeg kémhatását, mely egyértelműen a gombásodásnak és a fertőző (patogén) baktériumok felszaporodásának kedvezett, többek között a növény és talaj közötti kapcsolatban, az élő szervezetek sejtjeiben, szöveti állományában.
A kedvezőtlen változásokat újabb és újabb beavatkozásokkal, kezelésekkel próbáljuk kiküszöbölni, ahelyett, hogy rendszerben gondolkodva, más összefüggések alapján a rendet állítanánk helyre.
Az effektív mikroorganizmusok hatása
Az effektív mikroorganizmusok nem vegyszerek, inkább tekinthetők „háziállatnak”, biológiai anyagnak, s mint ilyen, igen változatos kölcsönhatásban vannak a környező élővilág mikro- és makroszervezeteivel.
Hatásuk több, egymást erősítő módon jelentkezik:
- kiszorítás – a kedvezőtlen, rothasztó, illetve kórokozó mikrobák kiszorítása
- dominancia – rothadás helyett a mikrobák erjedésre hangolása
- bioaktív anyagok termelése – felsőbbrendű szervezetek számára rendkívül hasznos anyagok termelése (antioxidánsok, vitaminok, természetes antibiotikumok stb.)
- környezetszennyező vegyszerek elbontása, káros hatásuk csökkentése
Nagy mennyiségű szerves anyag, mint állati trágya, növényi, emberi és ipari hulladék, szennyvizek, tavak, folyók szerves lágy-iszapja stb. lebomlásakor az általában súlyos problémákat jelentő mérgező gázok, vegyületek megjelenése helyett az effektív mikroorganizmusok hatásának következményeként a tápanyagok megőrzése mellett értékes, a környezet megújulását és életerejének helyreállítását biztosító anyagok jelennek meg. Rothadás helyett erjedés megy végbe!
A változatos effektív mikroflóra számos környezetszennyező, mérgező anyaggal képes megbirkózni (talajmérgezések, felhalmozódott gyomirtók, ásványolaj, szennyvizek stb.). Az effektív mikroorganizmusok alkalmazása gyakorlatilag minden olyan területen előnyt jelent, ahol cél:
- a rothadás helyett az erjedés
- a kedvezőtlen hatású mikrobák kiszorítása
- az élő szervezetek általános ellenálló-képességének javítása
- a szennyezőanyagok széles skálájának ártalmatlanítása
Mit tud az effektív mikroorganizmusokra adaptálódott technológia és az abban lévő, ökológiai harmóniát képező baktériumok gombák közössége? Ha rövid választ kell adnunk, akkor azt mondjuk: rendet teremteni.
Az effektív mikroorganizmusok egy rendszert képeznek. Ezért alkalmazhatóak a növénytermesztésben, az állattenyésztésben, a természet védelmében
Ha hatásukat bővebben kívánjuk leírni, akkor a következőket kell kiemelnünk:
- a pufferhatás révén emelik a közeg (élő és élettelen, illetve ezek együttélésének tere) kémhatását, csökkentik a savanyodást
- ezzel kiszorítják a közegből a kórokozó gomba- és baktériumfajokat, azok számára nem teremtenek kellő, az életfolyamataikhoz alkalmas feltételt
- a több mint 80 mikrobafaj képes együtt dolgozni, egymásnak „szolgáltat”, az erjesztő és rothasztó szervesanyag bontás helyett az antioxidáns anyagokat termelő, az egészséget egyenletes szinten biztosító folyamatokat tartanak karban
- javítják a tápanyag (szerves és szervetlen) hatékony beépülését, a salakanyagok rendben történő kiürülését
- olyan aminosavakat termelnek, melyeket csak ők tudnak a magasabb rendű élőlények számára biztosítani, azaz esszenciálisak
- összhangot teremtenek az élő szervezet és élettelen világ között és az élőlényen belül is
- nem kémiai anyagok, használatuk után nem kell figyelni az élelmiszer-biztonsági, a növény- és állategészségügyi elvárásokra, s nem feltétlen kell kikérnie orvosa, gyógyszerésze tanácsait
Ezekkel az anyagokkal együtt lehet élni, hiszen valamennyi itt van környezetünkben és bennünk egyaránt.
Gondolták volna, hogy egy emberben mintegy 6-8 kg tömegű önálló életet élő, de az emberrel együtt dolgozó mikrobatömeg él? Pedig nélkülük nem léteznénk, többek között ezek biztosítják biztonságunkat, s ezzel a harmonikus működésünket. Önfenntartóak, csupán okos közreműködésünket igénylik.
Nem kiirtani kellene ezeket – észszerűtlen életmóddal, nem megfelelő táplálkozással –, hanem a szervezetbe, szervezetre visszajuttatva használni kell őket a rend helyreállításában.
Az effektív mikroorganizmusok gyakorlatilag egy rendszert képeznek. Ezért alkalmazhatóak a növénytermesztésben, az állattenyésztésben, a természet és a környezet védelmében, helyreállításában, környezetünk tisztán tartásában és vizeink tisztításában egyaránt.
Az effektív mikroorganizmus az élet megújításának a „rend szere”!
SZERZŐ: SIPOS NIKOLETT
