Magyarország továbbra is vezető szerepben
Kifogytak az európai konzervgyárak készletei csemegekukoricából, így a feldolgozók nagyon várják az idei termést, amely a szélsőséges időjárás miatt hazánkban kissé elmaradhat az elmúlt években átlagosan megtermelt 500 ezer tonnás mennyiségtől. Ennek ellenére Magyarország továbbra is vezető szerepet tölt be csemegekukorica-termesztésben a világpiacon.
Stagnáló termelési kedv, emelkedő árak
Mindez a Syngenta hagyományos hajdúszoboszlói ágazati rendezvényén hangzott el, miután idén a termelési költségek és kockázatok növekedése miatt 5%-kal, 30 ezer hektárra csökkent a csemegekukorica hazai vetésterülete. Hazánk továbbra is főszereplője a piacnak, a feldolgozott, prémium minőségű európai csemegekukorica kétharmadát a jövőben is a francia és magyar gazdálkodók és vállalatok állítják elő. Így nem csoda, hogy a korábbi készletek kimerülésével a felvásárlási árak is emelkednek, és a fagyasztott csemegekukorica gyártókapacitása is bővült a tavalyihoz képest a bajai hűtő újraindítása és egy nyírlugosi beruházás révén – mondta Pereczes János, a Syngenta nagymagvú zöldségféléinek délkelet-európai menedzsere. A szakember kifejtette: a hazai termés döntő többsége, mintegy 95 százaléka konzervként és fagyasztva exportra kerül, a belföldi frisspiaci fogyasztás ezekhez képest elenyésző mértékű. A legnagyobb célpiacaink közé Németország, az Egyesült Királyság, Franciaország és Lengyelország tartozik.
Az idei évben is megjelent kártevők komoly károkat okoztak a kultúrában
Kihívások és megoldások
Pereczes János a csemegekukorica idei termesztési szezonjával kapcsolatosan elmondta: a vetés indulásától kezdve számos körülmény nehezítette a hazai termelők munkáját. A száraz tavasz az első vetések kelésére kedvezőtlen hatással volt. Az átlagosnál jóval hűvösebb, csapadékos májusi időjárás pedig a vetések ütemezését és a kelést is nehezítette. A korai fajtáknál az átlagosnál erősebb golyvásüszög-fertőzés csökkentette a termést, és néhány helyen felütötte a fejét a kukorica csíkos mozaik vírusfertőzése. Az erre érzékeny fajták terméskiesése elérte a 25-30 százalékot is. A nyári viharok pedig jelentős károkat okoztak a rosszabbul gyökerező, gyengébb szárszilárdságú fajták megdőlésével. Kedvező, hogy a forró napok száma lényegesen elmaradt a tavalyitól. Az idei csemegekukorica minősége többségében jónak ígérkezik. „Még a feldolgozási időszak több mint fele előttünk van, de az összes termésmennyiség várhatóan valamivel elmarad a gyárak által tervezettől” – tette hozzá a szakember.
Újabb öt százalékkal, 30 ezer hektárra csökkent a csemegekukorica hazai vetésterülete
Mint Tóth-Csantavéri Szilvia, a vállalat növényvédelmi szakértője előadásában hangsúlyozta: évek óta a rovarkártétel elleni megelőző kezelés a legfontosabb teendő a csemegekukorica termesztésénél. Az idei évben is megjelentek a kártevők; a gyapottok bagolylepke és a kukoricamoly is súlyos károkra képes mind a friss fogyasztásra, mind a feldolgozóipar részére értékesített állományban. Az esztétikai káron, az értékcsökkenésen túl másodlagos kártétel a sebzés, amely utat nyit egyéb kórokozóknak.
Korai hibridek
A Syngenta idei rendezvényének vendégei a vállalat hibrid-portfóliójában láthatták a piacvezető GSS 8529-et és a már idén nagy területen termelt vírusrezisztens változatát, a GSS 6924-et (korábban GSS 8529 M). Az erős vírusfertőzések miatt a fajta gyors további terjedésére számíthatunk. A feldolgozók kapacitásának jó kihasználásához rendkívül fontosak a korai hibridek. Az utóbbi években két korai szuperédes újdonság: a Strongstar és Sweetstar forgalmazását kezdték meg.
A hazai termés szinte egésze exportra kerül, döntően Nyugat-Európába
