Az előző közepes esztendőt egy újabb közepes gazdálkodási év követte a juhászati ágazatban – állapította meg egyértelműen Hajduk Péter, a Magyar Juhtenyésztők és Kecsketenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója éves beszámolójában.
Az idei évben az időjárás nem segítette az ágazatot, a szárazság miatt pedig nagyon sok helyen jelentős szálastakarmány-hiány alakult ki. Az év végén viszont a sok csapadék okozott gondot.
A gabonapiacon kialakult helyzet nem tükröződött a tápárak alakulásában, hiszen annak ellenére, hogy a gabonaár és -kereslet mérsékelt volt, a keveréktakarmányok ára stagnált, illetve csak kismértékben csökkent. Ennek következtében az ágazat jövedelmezőségi helyzete javulás helyett tovább romlott. A 2004. évi európai uniós csatlakozás óta a juhállomány évről évre folyamatosan csökkenő tendenciája tovább folytatódott. Év végére az összes nőivarú juhállomány épphogy meghaladja az egymilliót, míg a termelő I anyajuhállomány 900 ezer körülire csökkent, és ha lenne kereslet a selejt anyajuhok iránt, ennek a mértéke még nagyobb lenne. A termékértékesítési lehetőségeket a változó kereslet és ár jellemezte, ez alól csak a bárányértékesítés a kivétel, mivel a második félévtől folyamatos keresletnövekedés mellett az árak is emelkedtek.
A juhágazat számára a kéknyelv betegség következtében kialakított védő-és megfigyelési zóna miatt továbbra is kedvezőtlenek a szállítási feltételek. A bárányokat kizárólag közvetlenül vágóhídra, 24 órán belüli vágásra tudják értékesíteni, ami továbbra is magában hordozza a piaci bizonytalanságot. Ezen túlmenően a továbbtartásra szánt állatok belföldi forgalmazása is nehezebb lett, és a tenyésztők számára jelentős többletköltségek merültek fel.
Külföldi piacokra alapozva
A juhágazat továbbra is szinte kizárólag külföldi piacra termel, mivel a vágójuh-, a gyapjú- és a tejtermékek zöme külföldön értékesül. A hazai belföldi fogyasztás továbbra is nagyon alacsony, így ez nem képes hatást gyakorolni a termelésre, és annak esetleges piaci problémáit sem képes kezelni. Nyugat-Európában sem változott jelentősen a piaci helyzet, sőt az Európai Unióban tovább csökken a juhiétszám és a juhhús-önellátási szint.
A bárányértékesítést az év folyamán a folyamatos kereslet és az enyhén növekvő árak jellemezték. Év végére a kereslet és az árak tovább emelkedtek, köszönhetően annak, hogy nagyon kevés az árualap. Sajnos a kedvezőtlen és kiszámíthatatlan körülmények nem segítik az ágazat stabilizációját, és a kereskedelem területén a termelői csoportok működésének következtében sem tapasztalható pozitív változás. Ugyan év közben próbálkoztak egy országos termelői csoport létrehozásával, de ez nem járt sikerrel. Ennek ellenére elengedhetetlen az egységes tenyésztési, tartási, takarmányozási technológiákat alkalmazó, mennyiségi és minőségi termék-előállítást biztosító, a bárányok közvetlen termelői értékesítését megvalósító termelői csoportok létrehozása és működtetése.
A gyapjúértékesítés területén nincs változás; az árak és a kereslet a korábbi évekhez hasonlóan alakult, és ebben az elkövetkezendő években sem várható változás. A felvásárló-, feldolgozószektor minőségi követelményt nem támaszt, és a tenyésztők sem fordítanak nagy hangsúlyt a minőségi gyapjú termelésére, hiszen ennek árbevétele és az ágazat jövedelemtermelő-képességére gyakorolt hatása elenyésző.
Bár a juhtejfelvásárlás területén a korábbi évhez képest kismértékű keresletnövekedés volt tapasztalható, és a felvásárlási árak is emelkedtek, ám a juhtejtermelés jelentősen csökkent (800.000 liter). Ez a tendencia jövőre is folytatódik, az árak emelkedése pedig az EU-ban kialakult általános tejhiányra vezethető vissza. Azok a tenyészetek vállalkoznak fejesre, amelyeknek lehetőségük van a saját feldolgozásra, késztermék értékesítésére, vagy azok, amelyek a tejet kis távolságon belül biztonsággal tudják feldolgozásra értékesíteni.
A kecsketermékek közül a gidák értékesítése a húsvéti-pünkösdi időszakra korlátozódik közepes árszint mellett, a hazai belső fogyasztás pedig nem számottevő. A tejtermelő kecsketartóknál a gida szinte csak melléktermék, a fő bevétel a tejből és tejtermékekből származik. Jellemző az ágazatra, hogy a megtermelt tejet és a saját készítésű tejterméket döntő hányadban a kecsketartók közvetlenül értékesítik.
Névváltozás – feladatokkal
A 2008. decemberi küldöttközgyűlési határozat alapján a szövetség neve Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetségre (MJKSZ) változott. A névváltoztatás új feladatokkal is együttjárt, hiszen a kecsketörzskönyvezés, -teljesítményvizsgálat és -tenyésztésszervezés munkáit és a teljes kiskérődzőágazat érdekképviseletét is el kell látni. Az első feladat a kecsketenyésztési program elkészítése és a Tenyésztési Hatóság általi elismertetése volt. Az öt fajtára kiterjedő tenyésztési program végrehajtását 24 tenyészetben mintegy 1000 törzskönyvi nyilvántartásba vett nőivarú kecskeállománnyal kezdték meg. Ez az első év mind a tenyésztők, mind pedig a szövetség munkatársai számára „tanulóév” volt, amelynek során meg kellett küzdeniük a múlt örökségével és a kezdeti buktatókkal. Jelenleg folyik a teljesítményvizsgálati kódex szakmai véglegesítése, és így remélhetőleg év végére teljeskörűvé válik a törzskönyvezés és teljesítményvizsgálatok rendszere.
Új feladat a védett őshonos juh- és kecskefajták fajtafenntartása a 93/2008. (VII. 24), az FVM útmutatásai szerint elkészített és a Tenyésztési Hatóság által elfogadott tenyésztési program alapján, ami ez évtől szintén a szövetség feladatává vált. A 92/2008. (VII. 24.) FVM-KvVM együttes rendelet határozza meg az őshonos fajták körét; a rendelet módosítása folyamatban van, aminek következtében a magyar parlagi kecske őshonossá minősítése is megtörténik.
Nehezíti az őshonos fajták fenntartásával kapcsolatos tevékenység végrehajtását, hogy az őshonos állatok támogatásáról szóló rendelet egyeztetése már több mint egy éve folyik, de annak tartalma és megjelenésének időpontja a mai napig bizonytalan.
Sikernek könyvelhető el viszont, hogy az idei év volt az első, amikor a szövetség üzemeltette és működtette a számítógépes juh-törzskönyvezési rendszert (JIR-TA: Juh Információs Rendszer – Tenyésztési Alrendszer), továbbá hogy a szövetség keretein belül tagjai tenyészeteiben jelenleg 19+3 juhfajta és 5 kecskefajta tenyésztése folyik, amelyből 11 az elismert fajták száma.
Az egész évet a bizonytalanság jellemezte
Az állattenyésztőknek és ezen belül a juhtartóknak elemi érdeke lett volna a farmalapú támogatás bevezetése 2010-ben, az európai uniós csatlakozási szerződésnek megfelelően. Mivel ez nem történik meg, és marad a SAPS-TOPUP támogatási rendszer, úgy az állattenyésztés és a juhágazat támogatottsága évről évre tovább csökken, majd 2012-re teljesen megszűnik, és minden támogatást földalapon fognak kifizetni. Ilyen feltételek, körülmények között igyekeznek megfelelő színvonalon végrehajtani a tenyésztési programban meghatározott tenyésztési, törzskönyvezési munkákat, és fenntartani, javítani a tenyészállatok genetikai képességét. A szövetség tagjai és tisztségviselői mindent elkövetnek a 47/2005. FVM Juh-Kecske ENAR rendeletben előírt feladataink teljesítése érdekében; folyamatosan végezték a tenyészetek és a juh-/kecskeállományok nyilvántartását és jelölését.
A hatósági ellenőrzéseknél – MVH anyaállat-támogatás, MGSZH kölcsönös megfeleltetés és állat-egészségügyi ENAR ellenőrzés – a szövetség részéről hathatós segítséget nyújtottak a gazdálkodóknak, instruktoraik személyes közreműködésével. Sajnos még mindig sok állattartónak okoz problémát a szállítólevelek pontos kitöltése, beküldése és a hibaüzenetek megfelelő kezelése. A szövetség tagjainak létszáma év közben folyamatosan növekedett; az ország anyajuhállományának több mint kétharmada, a kecskeállomány 40%-a a szövetség 2732 tagjának (222 rendes tag, 2510 társult tag) a tulajdonában van.
Csökkenő juhállomány
A magyarországi juhiétszám az idei évben is tovább csökkent, az összes nőivarú juh létszáma pedig a tavalyi 1.095.000-ről 1.042.000-re, míg az anyajuhlétszám 1.065.000-ről 1.019.000-re fogyott, 7045 tenyészetben. A nyilvántartásban szereplő 532 kecsketenyészetben 16 ezret meghaladó nőivarú egyedet tartanak; a nyilvántartott egyedek száma az előző évhez képest kismértékű növekedést mutat. A 2009. évi anyajuhtartási kötelezettség lejártát követően – szeptember elsejétől – jelentősen megnövekedett az értékesítésre felajánlott anyajuhok száma. Amennyiben lehetőség lenne selejt anyajuh értékesítésre, akkor az anyajuhlétszám még drasztikusabb csökkenésére lehetne számítani. Ebből és a kedvezőtlen kilátásokból, valamint az év alatti jerkék alacsony létszámából arra lehet következtetni, hogy a juhiétszám az elkövetkezendő évben tovább csökken.
A genetikai alapok jók
A szükséges mennyiségi és minőségi fejlesztések végrehajtásához a juhtenyésztés területén a genetikai alapok megfelelőek. A bőséges hazai fajtaválasztékból mindenki megtalálhatja azt az adott fajtát vagy keresztezési konstrukciót, amellyel eredményes juhtermék-előállítást tud folytatni, amennyiben tudatos és okszerű apaállat-használat valósulna meg. A tenyészkoskereslet az idei évben sem csökkent.
Az idén is több kost (174) exportáltak a tenyésztők exportra hitelesített származási okmányokkal – Suffolk, német feketefejű, Texel és lie de France kosokat (Szlovákia, Románia), ezen kívül a tenyésztők alpesi és szánentáli bakokat és gödölyéket is értékesítettek külföldre.
Idén a szakbizottságok -Őshonos Szakbizottság, Merino Szakbizottság, Hús Szakbizottság, Tej Szakbizottság – tovább folytatták működésüket, így kijelölésre kerültek az egyes fajták törzskos-előállító anyajuhai, amelyek biztosíthatják majd az adott fajta törzskos-utánpótlását.
Az egyes szakbizottságoknak ki kell használniuk minden olyan lehetőséget, amellyel az általuk tenyésztett fajták tulajdonságait, tenyészcéljait közérthetően megismertetik az árutermelőkkel.
A juh- és kecsketartás támogatásáról
Május 21-éig kellett benyújtani a TOP UP támogatás keretében a 2009. évi anyajuh-támogatási igényeket, amelynek összege az előző évhez képest kismértékben nőtt (1700 Ft). Ehhez járul még a 137/2009. (X.16.) FVM-rendeletben „de minimis” támogatás keretében meghirdetett plusz anyajuh-támogatás, amelyet 2500 euró (720.000 Ft) mértékig vehet igénybe egy gazdálkodó. Ez az 1240 Ft/anyajuh-támogatás külön igénylés nélkül jár 1580 anyajuhig, a támogatási jogosultsággal rendelkező tenyésztők részére.
A Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség és a Juh Terméktanács mindent megtett annak érdekében, hogy a de minimis támogatások fennmaradjanak, és bíznak benne, hogy ez az elkövetkezendő években is így marad.
Az anyajuh-támogatást kérelmezők 2009. december 15-éig kézhez kapták az az évi határozatot, amely tartalmazza a juhtartó-támoga-tás felső határának mértékét, a 2009. évi TOP UP anyajuh-támogatás egyedszámát és összegét, valamint a „de minimis” támogatásban részesülő egyedszámot és támogatási összeget. Nagy valószínűséggel állítható, hogy minden juhtartó a kérelmében szereplő, illetve a helyszíni ellenőrzés eredményeinek megfelelő támogatásban részesül, hiszen az igényelt anyajuhlétszám kevesebb, mint a támogatásban részesíthető egyedszám (1.134.540 anyajuh). A támogatások kifizetésére előreláthatólag 2010. első negyedévében kerül sor.
A kiegészítő anyajuh támogatást 2009-ben azok a juhtartók vehették igénybe, akik 2006-ban részültek ebben a támogatásban. Ez mintegy 1200 tenyésztő, akik összességében 280.000 anyajuhot tartottak. Ennek a támogatásnak az összege a tovább növekedett (1600 Ft/anyajuh). A történelmi alapú jogosultságról az okiratokat az érintetteknek már 2007-ben meg kellett kapniuk. E támogatás kifizetésére, az előző évhez hasonlóan a jövő év első hónapjaiban kerülhet sor, az anyajuh-támogatással együtt.
Az anyakecsketartás de minimis támogatását a 138/2009 (X.16.) FVM-rendelet alapján 2009. november 30-áig lehetett igényelni. Az ellenőrzések során tapasztalt támogatási feltételeknek való meg nem felelés esetén a támogatási összeg %-os mértékben kerül megvonásra a vonatkozó 796/2004/EK bizottsági rendelet szerint. A támogatás mértéke 3.000 Ft/anyakecske, és országos szinten legfeljebb 25.000 egyed után nyújtható. Mezőgazdasági termelőnként egy évben egy alkalommal igényelhető, összege nem haladhatja meg termelőnként a 2.500 eurót (-720.000 forint), amely 240 egyednek felel meg. A kérelmezési időszak alatt 291 kecsketenyészet 12.667 egyedére adtak ki igazolást a szövetség instruktorai.
A lehetőségek mindegyikét ki kell használni
Az Európai Unió által biztosított területalapú támogatás (SAPS) mértéke (42.941 Ft/ha) ebben az évben 60%-os szinten volt, ez 2010-ben 70%-ra fog növekedni. Azok az állattartók tudják ezt a támogatást igényelni, akik szántó-, gyep- és legelőterületeket használnak. Sajnos azok a gazdálkodók, akik nem rendelkeznek ilyen területekkel, jelentős hátrányba kerülnek. E jogcímen október 16. után 70% előleget fizettek ki azoknak a gazdáknak, akik hibátlan kérelmet nyújtottak be, a fennmaradó 30%-ot várhatóan 2009 év végén, illetve 2010 első hónapjában fizetik ki.
A kiegészítő nemzeti támogatás (TOP UP) mértéke (30%) az idén jelentősen csökkent, mivel a minisztérium költségvetéséből év közben a gazdasági válságra hivatkozva 33 milliárd forintot elvontak.
A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv keretében az agrár-környezetgazdálkodási célprogramok – gyep, őshonos állatok – keretében a 2009-es (utolsó) gazdálkodási évre járó támogatási öszszegek kifizetését még meg sem kezdte az MVH a szerződéssel rendelkező gazdálkodók számára. Sajnálatos tény már több év óta, hogy a támogatási összegek kifizetése minden évben kiszámíthatatlanul és késve történik meg.
A 61/2009. (V 14.) FVM-rendelet alapján az EMVA keretében 2009. június 1-30. között támogatási kérelmeket lehetett újabb ötéves időszakra az MVH-hoz benyújtani. Ez alapján szántóföldi, gyepgazdálkodási és egyéb speciális célprogramokra lehetett pályázni. Az AKG programokban való részvétel sok kötöttséget jelent (a kaszálás, legeltetés szabályait be kell tartani), viszont kiegészítő jövedelmet biztosít a gazdálkodók számára. Gazdálkodási naplót kell vezetni a gazdaság teljes területén végzett tevékenységről; a vetésváltás szabályait be kell tartani, egyes célprogramok esetén talajvizsgálatot kell végeztetni az időszak elején és végén.
Szintén a SAPS-támogatással egy időben nyílt lehetőség a gyepként, illetve tömegtakarmány-termő szántóterületként hasznosított kedvezőtlen adottságú területek és a Natura 2000 gyepek kompenzációs támogatásának igénybevételére. A KAT területek blokkazonosítóinak szerepelnie kell a 137/2004. (IX.18.) FVM-rendelet 2. vagy 3. számú mellékletében, és a gazdálkodónak be kell tartania a helyes gazdálkodási gyakorlat előírásait. 2009. évben a földalapú támogatásokkal egy időben kellett az igényeket jelezni. Az EMVA keretében az elkövetkezendő időszakban is támogatni fogják a kedvezőtlen adottságú (KAT) és a Natura 2000 területek hasznosítását.
Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) keretében ebben az évben lehetőség nyílott az állattenyésztési gépek és technológiai berendezések (26/2007. FVM-rend.) és az állattartó telepek technológiai és infrastrukturális beruházásaira (27/2007. IV 17. FVM-rend.) kérelmeket benyújtani. A 33/2008 (III. 27.) rendelet alapján a nem termelő mezőgazdasági beruházásokhoz nyújtandó támogatáskérelmet először idén lehetett beadni. Ennek keretében sövénytelepítésre, mezővédő fásításra, gyeptelepítésre, legelőterületen természetes alapú kerítések kialakítására lehetett pályázni. A támogatást azok vehetik igénybe, akik az adott területre AKG támogatási határozattal rendelkeznek, vagy Natura 2000 területen gazdálkodnak.
Forrás: Közgyűlési beszámoló, 2009
