A talajod folyton változik. És te?

A konferenciát a rendezvény szervezője, Diriczi Zsombor, a Démétér Biosystems Bt. ügyvezetője nyitotta meg, majd kezdetét vette a plenáris előadások sora. Délután három szekció – Változó talajok, Változó időjárás és a Változó szemlélet – közül választhattak az érdeklődő gazdálkodók.

Francia gondolatok a zöldítésről

– A legfontosabb, hogy legyen meg a motiváció: merj belevágni a takarónövények alkalmazásába, azután meg fogod találni, hogy mit, mikor és hogyan vess. Kezeld úgy a takarónövényedet, mintha egy főnövény lenne! És még két fontos tanács: az első, hogy minél hamarabb végezzük el a vetést, mert a vízgazdálkodás szempontjából ez a legokosabb dolog, lehetőleg akár direktvetéssel is; így segítjük a vízmegőrzést, és hogy ott maradjon a talajon a szármaradvány. A másik, hogy lehetőleg tegyünk minél többféle növényt a keverékbe: keresztesvirágút, fűfélét, pillangósvirágút, azután ezt hagyjuk fent minél tovább, amíg csak lehet.


Dale Strickler, Branimir Popov, Diriczi Zsombor, Frédéric Thomas, Tom Robinson

Frédéric Thomas magas szintű technikai tudásának és gyakorlati tapasztalatainak köszönhetően az „új mezőgazdaság” egyik legjobb specialistája, aki nemcsak Franciaországban, hanem globálisan dolgozik együtt a termelőkkel, szaktanácsadókkal és a szektor döntéshozóival.

A „boldog talaj” titka

– Az egyik legfontosabb, hogy mindig legyen valamilyen takarás – gondolok itt a szármaradvány otthagyására. Emellett mindig legyen valami zöld a területeden, ami folyamatosan életben tartja a talajt. Az igazi keverőmunkát, a tápanyagok bekeverését a giliszták végzik, ám ők azt szeretik, ha nem forró és nem száraz a talaj, hanem hűvösebb, nedvesebb, ehhez pedig az kell, hogy megmaradjon a szármaradvány a felszínen, így biztosítva a gilisztáknak komfortos közeget. Fontos megjegyezni, hogy ami fennmarad szármaradvány a betakarítás után, az túl alacsony fehérjetartalmú ahhoz, hogy megfelelően táplálja a talajban lévő élőlényeket. A takarónövények alkalmazásával egy magasabb fehérjetartalmú anyag lesz a területen. De mivel ezek túl messze lehetnek ahhoz, hogy a mikrobák elérjék őket, ezért véleményem szerint a szerves trágya szerepe kulcsfontosságú. A trágya a létező legjobb módja a talajjavításnak, ez teszi boldoggá a talajainkat – hangsúlyozta Dale Strickler.

Egy ausztrál sikertörténet

A forró nyarak miatt sokáig nem próbálkoztak tavaszi vetésű növényekkel, 4 évvel ezelőtt azonban elkezdtek a napraforgó, mungó, köles és a kukorica termesztésével is foglalkozni.

A 2018-as Talajegészség Konferencia rávilágított arra, hogy a talajmegújító gazdálkodás sokrétű és hosszú távú gazdálkodási rendszert foglal magában, ám mindenképp érdemes belevágni, hiszen sosem késő talajaink egészségét rendbe tenni. Ha egészségesek a talajaink, növekedik a hozamunk, a hasznunk, és ezzel párhuzamosan minden bizonnyal a költségoldalunk szép lassan csökkeni fog. És ne feledjük David Brower híres mondását: „A földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön”.


Zsúfolásig megtelt az Aquincum Hotel Budapest konferenciaterme

SZERZŐ: KALMÁR NÁRCISZ

konferencia talajegészség