A szeptember a nyitást és lezárást egyaránt megtestesíti. Ilyenkor, az iskolakezdés újdonságokat sejtető időszakában a természet a sárguló falevelekkel jelzi, hogy már az esztendő lezárására készülődik. Iskolapéldák mindkét változatra akadnak.
A kalászosok és a repce nyári betakarítását követő kis szünet után a szőlő és jó néhány gyümölcs, valamint a tavaszi vetésű növények is színt vallanak a termésükkel. Az is évenként visszatérő iskolapélda, hogy minderre miként készül fel a termelő. Spekulálnia kell, hisz a környező világ is ebből él. Ha van rá lehetősége, ajánlata, vajon előre szerződik-e egy előrejelzések és korábbi tapasztalatok alapján kikalkulált áron a termésére, terményére, vagy tudására, érzéseire hagyatkozva kockáztatja meg a prémium nyereséget – esetleg egyszerűen csak a túlélés esélyét? Informáltság, személyes várakozások, a külső környezet várható vagy váratlan rezdülései, netán pálfordulásai állítják ki számára a személyre szabott érdemjegyet. A növényenkénti értékelésekkel csak utólag szembesülhetünk.
Előjelek
A kedvező időjárásnak köszönhetően a tavalyinál valamivel több kukorica teremhet az idén, napraforgóból pedig a múlt évihez hasonló mennyiséget takaríthatnak be a gazdák – mondta Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára. Az államtitkár az aratási koordinációs bizottság ülését követően kiemelte, hogy a kilátásban lévő hektáronkénti termésátlagok kedvezőek, meghaladják az elmúlt öt év átlagát. Kukoricából addig a majdnem 900 ezer hektárnyi terület 13 százalékát takarították be. Az eddigi eredmények alapján hektáronként 7,6 tonna a termésátlag, a tavalyi átlag 6,8 tonna volt. Az időjárás és a csapadékmennyiség miatt az idén is 7 millió tonna alatti terméssel számolnak. Kifejtette, a napraforgó mintegy háromnegyedét már betakarították a 604 ezer hektárt kitevő területről, a termésátlag az idén, a tavalyihoz hasonlóan, hektáronként 3 tonnát tesz ki. A szója 60 ezer hektáros vetésterületének 20 százalékáról takarították be a termést, ott a hozam 2,5 tonna körül alakul hektáronként. Az államtitkár szavai szerint keresleti piac van Európában. Németországban a becslések alapján a tavalyihoz képest 38 százalékkal kevesebb kukorica termett, Lengyelországban pedig az összes gabonatermés közel 15 százalékkal csökken. A kiesések az ottani felhasználási szükségletek miatt komoly keresletet támasztanak a magyar termények iránt. Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke kiemelte, hogy idén tavasszal a gabonaárak megváltoztak: az előző három évben a tonnánkénti 40 ezer forint körüli árak voltak jellemzők, az aratási szezon most 3-4 ezer forinttal magasabban indult. Jelenleg pedig a búza ára tonnánként már 55 ezer forintnál kezdődik, a minőségi vagy javító búza 58-60 ezer forinton érhető el a piacon. A kukorica tonnánkénti ára 46 ezer forinttól indul.
Előrejelzések
A magyar gazdákat nem érintette olyan súlyosan az idei aszály, mint nyugat-európai társaikat, ugyanakkor a kormány komplex öntözési program bevezetésével szeretné elejét venni a hasonló problémáknak – mondta a mezőgazdaságért felelős államtitkár Mezőhegyesen, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai napján Feldman Zsolt a jövő legfontosabb mezőgazdasági feladatai között emelte ki az öntözésfejlesztést. Ezzel kapcsolatban jó hír, hogy a napokban megjelent kormányhatározat 2020 és 2030 között évente legfeljebb 17 milliárd forint fejlesztési forrást rendel a célok megvalósítására. Létrejön egy, az Agrárminisztérium felügyelete alatt működő öntözési ügynökség is, amely koordinálja majd az ezzel kapcsolatos feladatokat. A soron következő uniós pénzügyi ciklus agrártámogatásaival kapcsolatban közölte, a bizottsági javaslat Magyarország számára nem elfogadható, mert a Közös Agrárpolitika finanszírozására javasolt költségvetés nem elegendő, különösen úgy, hogy a jogszabályi javaslatok a mostaninál lényegesen több terhet rónának a gazdákra. Jelentős változást jelent a 2014-2020as programozási időszakhoz képest, hogy a KAP a stratégiai tervek bevezetése miatt a közvetlen támogatások rendszerét és a vidékfejlesztésre vonatkozó szabályokat közös rendeletbe foglalná. Az államtitkár szerint a támogatások elosztásának új tervezett modellje, az úgynevezett stratégiai tervezés nem egyeztethető össze a területalapú kifietések logikájával, és mind a tagállamok, mind pedig a gazdák esetében az adminisztratív terhek jelentős emelkedéséhez vezethet. Magyarország ellenezni fog minden olyan javaslatot, amely tovább bonyolítja a rendszert.
Érdemi lépés
Az Öntözési és Vízgazdálkodási Kutatóintézet kutatási programjainak legfőbb célja a klímaváltozás negatív hatásainak mérséklése. A program létrehozását a jövőnk, földünk megóvása érdekében vállalt felelősség vezérelte – mondta az agrárminiszter Szarvason, amikor felavatta az újjáalakult kutatóintézetet. Nagy István emlékeztetett arra: 2014-ben azzal a céllal hozták létre a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központot, hogy átfogó, integrált agrárkutató hálózatot teremtsenek, amely gyakorlatorientált kutatási-fejlesztési és innovációs programok kidolgozása és végrehajtása révén képes fokozni a nemzetijövedelem-teremtő képességet, javítani a magyar agrárgazdaság versenyképességét. A NAIK-on belül akkor létrehozott önálló, öntözéssel és vízgazdálkodással foglalkozó osztály alakult most át kutatóintézetté. Az intézet feladatairól szólva Nagy István hangsúlyozta: a 21. század egyik meghatározó kérdése, hogyan lehet egyre kevesebb egy főre jutó vízmennyiségből, egyre kisebb területen egyre több ember számára megtermelni az élelmiszert. „Ne feledjük, vízfelhasználásunk 70 százaléka kötődik a mezőgazdasághoz, ezért egy ‘vízbiztos’ világ kialakításához jelentősen fejlesztenünk kell az öntözéssel és vízgazdálkodással foglalkozó tudományos kutatóintézetet” – fogalmazott. A miniszter szerint a víz a gazdaság hajtóereje, ezért „ha rossz döntést hozunk, növekedés helyett 2050-re a világ különböző régióiban akár 14 százalékos GDP-veszteséggel is számolhatunk”.
Ismerni és ismertetni
Az agrárium korszerűsítése mellett a magas színvonalú szakképzés az alapja a magyar mezőgazdaság versenyképességének – jelentette ki az agrárminiszter Csongrádon, a Bársony István Mezőgazdasági Szakgimnáziumban és Szakközépiskolában rendezett országos tanévnyitó ünnepségén. Nagy István kifejtette: 2050-re 70 százalékkal több élelmiszerre lesz szükség úgy, hogy 30 százalékkal kevesebb termőterület és 40 százalékkal kevesebb ivóvíz áll ehhez rendelkezésre. Erre kihívásra a mai fiataloknak kell majd megtalálniuk a választ. Az agrárium stratégiai ágazat, de más szektorok óriási csábítóerővel bírnak a fiatalok számára, ezért le kell számolni a mezőgazdasághoz kapcsolódó „sáros gumicsizma” negatív sztereotípiájával – hangsúlyozta a politikus. Hozzátette: az agrárszakképzés a legszínesebb és legszélesebb ismeretanyagot nyújtja. Átlépve a közösségi térbe, a szakmával (magyarul: életünk természeti, biológiai alapjaival) összefüggő ismeretterjesztő momentumokat is felvillantott a tanévnyitós szeptember. Néhány cím a világhálós böngészés idevágó eredményeiből: Korszerű tankertet adott át az agrárminiszter Budapesten; A magyar erdők világa mutatkozik be a Szabadság téren; Nébih farm a belvárosban. A diákok mezőgazdasági és kertészeti ismereteinek bővítését, a biológiai sokszínűség megfigyelését lehetővé tevő modern tankertet adott át Nagy István agrárminiszter és a projektet támogató Syngenta Magyarország ügyvezetője, Matthew Pickarda XVIII. kerületi Vörösmarty Mihály Ének-zenei Nyelvi Általános Iskola és Gimnáziumban. Egy iskolakert nemcsak jó közérzetet biztosít, hanem tanít is: türelemre, új életszemléletre, felelősségvállalásra, egyszerre nevel a fenntarthatóságra, felkelti az igényt az egészséges táplálék iránt, fontos tudományos természetismereti kérdésekre adja meg a választ, nagy szerepe van a felelős magatartás kialakításában, valamint remek közösségformáló erővel is rendelkezik. Pásztor Józsefné intézményvezető elmondta, hogy az új iskolakertben a diákok többek között elsajátíthatják a zöldség- és fűszernövények palántázását, gondozását, hasznosítását. A kerti munka része a komposztálás is, ami a természetes környezet körfolyamatainak bemutatásán keresztül erősíti környezettudatosságukat. Íme az erdőkről szóló bejegyzés: A magyar erdők világát, értékeit és az erdészek természetmegőrző munkáját mutatták be az állami erdőgazdaságok az Erdővarázs Családi Napon, a Szabadság téren. A program során megelevenedett az erdei növény- és állatvilág, a természetvédelem, az ökoturizmus és az erdészek különleges munkája, de az erdei vasutak és az erdészeti iskolák is bemutatkoztak. A Nébih farmmal kapcsolatban kiderült, hogy két új városrésszel bővíti a MiniPoliszt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal. A jövőben a felelős állattartásról, az állatorvosi hivatásról, az élelmiszerlánc-biztonságról vagy éppen az erdőtűz-megelőzésről is tanulhatnak az érdeklődő gyermekek. A belváros szívében található gyermekváros élethű installációi méretarányos környezetben, a játszva tanulás elvét követve mutatják be a 3-12 éves korosztály számára a felnőttek világát. Az együttműködés kiváló lehetőség arra, hogy a Nébih szemléletformáló programjainak eszköztárát bővítsék.
SZERZŐ: TÓTH-SZELES ISTVÁN
